DIDAKTIKAI  FOGALOMLISTA 

Attitűd /hozzáállás/: 1. Az egyén pozitív és negatív viszonyulásaira utal a tárgyakkal, személyekkel, csoportokkal, helyzetekkel kapcsolatban.

2. Egyfajta belső állapot, mely befolyásolja az egyén cselekvését tárgyakkal, személyekkel, eseményekkel kapcsolatban.

Csoportmunka: 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatot. A ~ során a tagok között kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre. Ezek a kiegyensúlyozott viszonyok inkább kibontakozhatnak, ha a csoportnak nincs formálisan kijelölt/ megválasztott vezetője, hanem az egyes tevékenységek, feladatok szakértői rendszere alakul ki a csoport szerves fejlődésének folyamatában. A ~ alkalmazható új anyag  feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés, a rendszerezés és ritkábban az értékelés érdekében. 

Differenciált oktatás: Az oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal  rendelkező tanulók  párhuzamosan, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatot végezhetnek.

Feltétele a tanulók egyéni jellemzőinek megismerése /képességeik, előzetes ismereteik, motiváltságuk, munkavégzésük, együttműködő képességük, szociális hátterük, társas helyzetük/.

Egyéni munka: az ~ során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Célja lehet új ismeret szerzése, a korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése.

Elbeszélés:  olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására, konkrét információk átadására szolgál. Főként a tanulók képzeletét, érzelmeit  mozgósítja.

Az előadástól rövidebb terjedelme, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg.

Előadás: olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. Szerkezete: bevezetés, kifejtés, összegzés.

Alkalmazása indokolt, ha  a cél információ közlése, a tananyag nem hozzáférhető más forrásból vagy az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni,   az érdeklődés felkeltésére szükség van, a tananyag bevezetésére használják, s majd más módszerek követik.

Frontális munka: olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanított/tanuló gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Mindenkinek biztosítja a tanulás lehetőségét, de a feltételeit nem. A frontális oktatásban ugyanis csak azok a tanulók vesznek részt, akik tudnak és akarnak az oktatás közös menetében a pedagógussal együtt haladni.

Ismeret: tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összessége. A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni, vagy felidézni. Az emlékezet működésére épít, motivációs hatása csekély. Az iskolai oktatás célja.

Játék mint módszer: olyan oktatási módszer, amelyben a tanulók tapasztalati  tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket  sajátítanak el, tevékenységet gyakorolnak be. Erőteljesen motiválja a gyerekeket, amennyiben alkalmazására ritkán , a komoly tanulás színesítése érdekében kerül sor.

Jártasság:  tájékozottság, eligazodási képesség. ~-on új feladatok, problémák megoldásának képességét értjük, az ismeretek alkotó /kombinatív/ felhasználása útján.

Jelenti az aktivizációra kész ismeretek szelektív felidézését; új feladatok és problémák  elemzését; a velük adekvált  megoldási lehetőségek felismerését; ezekkel egységben magas szintű gondolkodási műveletek  lezajlását.

Képzés: az a tevékenység, melynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kifejlesztjük az adott területen szükséges jártasságokat, készségeket és képességeket.

Készség: az ismeretek automatikus felhasználásának szintje. A tudatos tevékenység automatizált komponense. A ~-ek lehetnek intellektuálisak, pl.: helyesírási  ~, vagy manuálisak/motorikusak, pl.: az írás ~-e.

Kooperatív oktatási módszer: A ~ a tanulók /4-6 fős/kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik  oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési  képességek kialakításában. Legelterjedtebbek: 1. csoportos tanulás-egyéni teljesítmény; 2. csoportos tanulás-egyéni vetélkedő; 3. mozaiktanulás;  4. csoportkutatás.

Magyarázat: olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Lehet értelmező /tipikus kérdőszava: Mi? Mit?/, leíró /Hogyan?/, okfeltáró /Miért?/.

Megbeszélés /beszélgetés/: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdésére válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.

 Kontaktus révén a pedagógus rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól.

 A gyerekek előismereteire kell épülnie; érdekesnek, élményszerűnek kell lennie; oldott, kötetlen légkör legyen; jól tervezett indító, továbbvivő, ellenőrző kérdések szükségesek; mindenki részt vegyen benne; a pedagógus a háttérből rugalmasan, de határozottan irányítson, és a hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálja.

Munkáltató módszer:

Oktatás:1. egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti , mellyel az alapműveltséghez tartozó kulturális javakat elsajátítja, másrészt pedig a tanár célirányos tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásait, melyekkel a tanulók tanulási   munkáját ösztönzi, irányítja, segíti, azaz hatékonnyá teszi. (Báthory,1992.)

2.Az ~ a tanítás és a tanulás egysége. /Nagy S./

3. Hétköznapi értelmezésben valamely információ, ismeret, tudás megtanítása, kezelése, elsajátítása.

Oktatáselmélet /Didaktika: magába foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját.

Az ~ magába foglalja az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, szervezeti formáinak, kereteinek, módszereinek, eszközeinek tudományos kifejtését.

Az ~ a gyakorlat számára kritériumokat állít, és meghatározza e kritériumok elérésének elégséges feltételét, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét, útmutatást nyújt a tanítás vagy tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez.

Oktatási cél: a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, melyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.

Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében a tanítási-tanulási folyamat eredményeként bekövetkező változások.

A tanulók fejlesztésére vonatkozik, magába foglalja a tanári és tanulói tevékenységet is, melyek egymással kölcsönhatásban  valósulnak meg.

Oktatási folyamat: Tágabb értelemben a teljes iskolai képzést és az óvodai nevelést felöleli. Szűkebb értelemben egy-egy tantárgy egy-egy témájának tanítási-tanulási folyamata.

Oktatási módszer: az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.

Csoportosításuk: 1. Információ forrása szerint/verbális, szemléletes, gyakorlati/

 2. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint /receptív; reproduktív; részben felfedező, heurisztikus;kutató jellegű/

3.Oktatás logikai iránya szerint /induktív, reduktív/

4.A tanulási munka irányításának szempontja alapján /tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú/

5. Didaktikai feladatok szerint /az új ismeretek ,a képességek tanításának-tanulásának, alkalmazásának, rendszerezésének és a rögzítésének módszerei szerint/

6.Szóbeli közlő módszerek szerint /monologikus és dialogikus/

Oktatási stratégia: sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal / végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével/ rendelkezik, és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.

Oktatás tartalma:

Pedagógiai értékelés: a nevelés-oktatás szerves része, nem csak a nevelés-oktatás egyes szakaszainak végén megjelenő, viszonylag elkülönült tevékenység.

Szerepe van a tervezésben, magában a folyamatban és a folyamat befejező szakaszában.

Dinamikus kapcsolatban van a célokkal és a tanulók tanulási tapasztalataival.

A ~ során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat.

Projektmódszer: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

A ~ alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor: 1.gyakorlati feladat / hasznos tárgy megtervezése, kivitelezése/;2. esztétikai élmény átélése; 3.egy probléma megoldása; 4.valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása.

Szemléltetés (demonstráció, illusztráció): olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak , jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.

Alkalmazását a tanulók, az adott osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, tanulói képességeihez kell igazítani.

A ~ kapcsolódó visszacsatolás, az elsődleges rögzítések, részösszefoglalások  ugyancsak feltételei az ismeretfeldolgozásnak.

Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy, vagy elektronikus úton előhívható képi vagy hanginformáció.

Tanítás: A tanár célirányos, tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásai, melyekkel a tanulók tanulási tevékenységeit ösztönzi, irányítja, segíti, azaz hatékonnyá teszi.

Tanulás: A tanuló tudatos és aktív tevékenysége az alapműveltséghez tartozó kulturális javak elsajátítása érdekében.

Tanulási szerződés:

Taxonómia: Osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak, célok egymásutánját egységes elv határozza meg.

A pedagógiában ez a belső rendező elv általában kumulatív hierarchia, vagyis az egymás fölé rendelt célok, jelenségek /osztályok/ magukba foglalják az alacsonyabb szintűeket.

Célrendszerét Bloom a személyiségfejlesztés  három területre készítette el : kognitív, affektív és pszichomotoros fejlesztésre.

Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.

A ~-nak  logikai, morális, intellektuális feltételeit különböztetjük meg.