A pszichikum biol�giai alapjai – az idegrendszer anat�miai �s fiziol�giai strukt�r�ja.

Az izmok m�k�d�s�t, a l�gz�st, a sz�vritmust, a v�rkering�st �s a mirigyek elv�laszt�s�t az idegrendszer szab�lyozza. �sszehangolja a mechanikai �s k�miai szab�lyz� rendszerek m�k�d�s�t.

Az idegrendszer funkci�ja:

-         folyamatos inform�ci� felv�tel

-         tov�bb�t�sa

-         �sszehangol�sa �s szervez�se

-         a tapasztalatok hasznos�t�sa

-         tanul�s �s eml�kezet

Szerkezeti �s m�k�d�si egys�g: idegsejt = neuron

Fel�p�t�se:

-         sejttest

-         sejtmag

-         axon (hossz� ny�lv�ny)

-         vel�sh�vely

-         dendritek (r�vid, v�kony ny�lv�ny)

M�k�d�se:

Idegsejt → szinapszisok kapcsolj�k �ssze az idegsejteket (serkent� vagy g�tl�) → m�sik idegsejt  dendrite vagy sejtteste

-         a szinapszis csak egy ir�nyba k�zvet�t

-         reverber�l� hurok → �nmag�ba visszat�r� z�rt inger�leti k�r → eml�kezet t�rol�sa

K�rny�ki idegrendszer

-         az �rz�kszervekt�l a k�zpontig fut� �s onnan az izmokhoz, mirigyekhez utas�t�sokat viv� idegekb�l �ll

-         �rz�kel� idegp�ly�k → �rz�kszervekt�l a k�zpont fel�
mozgat� idegp�ly�k (effektorok) → a k�zpontt�l kifel�, az izmok �s a mirigyek fel� tov�bb�tanak

-         az idegek t�bbs�ge vegyes (�rz�kel� �s mozgat�)

-         vegetat�v (auton�m) idegrendszer: nem �ll k�zvetlen akaratlagos szab�lyoz�s alatt, a gerincvel� k�l�nb�z� r�szeib�l ered, de ugyanazon szervhez tart
→ szimpatikus: aktiv�l�, serkent� rendszer, n�veli a sz�vritmust, a l�gz�st, az energia�talak�t�s �s felhaszn�l�s m�rt�k�t
→ paraszimpatikus: lass�tja a sz�vm�k�d�st, ritk�tja a l�legzetv�telt, n�veli a gyomor �s a belek em�szt� m�k�d�s�t, a glikog�n t�rol�st, �ltal�ban lesz�ll�tja az energia kiad�s�nak szintj�t

K�zponti idegrendszer

-         az idegrendszer szervez�, ir�ny�t� r�sze a gerincvel� �s az agy egy�ttes elnevez�se

-         gerincvel� + agyt�rzs + kisagy �s az eg�szet bebor�t� el�agy → ezek a k�pletek hossz� evol�ci�s folyamat sor�n alakultak ki

-         az agy �s a k�rny�ki idegrendszer �sszek�ttet�s�t az embern�l a gerincvel� biztos�tja �s egyszer� kapcsolatok → bizonyos ingerek k�zvetlen mozg�sv�laszt eredm�nyeznek (pl. t�rdreflex)

-         agyt�rzs: a gerincvel� folytat�sa f�lfel�, az akaratlan m�k�d�sek t�bbs�g�t szab�lyozza

-         ny�ltvel�: szab�lyozza a sz�vritmust, a l�gz�st

-         f�l�tte helyezkedik el a h�d: egy kisebb agyi szab�lyoz�k�zpont �s �llom�s → fontos szerepe van az alv�s �s az �lom szab�lyoz�s�ban

-         kisagy: mozg�sok �sszerendez�se, egyens�ly tart�sa → s�r�l�sekor p�ld�ul zavart szenved a j�r�s

-         az agyt�rzs tetej�n helyezkedik el a k�z�pagy: �sszetettebb k�zpont a l�t�- �s hall�idegekkel, ir�ny�tja a szemmozg�st, a t�ri t�j�koz�d�st, p�ld�ul a hang fel� fordul�st, egyens�lyszab�lyoz�si k�zpontja is van

-         ezen a ter�leten tal�lhat� egy h�l�zatos rendszer, a formatio reticularis: a szervezet �ltal�nos izgalmi k�zpontja, amely �breszti �s serkenti a magasabb k�zpontokat, akt�v �llapotban fogadja az �rz�kszervek fel�l �rkez� inform�ci�kat

-         az el�agyban fontos k�zpontok: hipotalamusz, talamusz, a limbikus rendszer �s a nagyagy, tekerv�nyes fel�let� → kb. 2 m²

-         hipotalamusz: �letfontoss�g�, az �hs�g, a szomj�s�g, a j�llakotts�g, az alv�s �s �bers�g magasabb szint� k�zpontjait tartalmazza �s �ltal�nos ellen�rz�st gyakorol az auton�m idegrendszer m�k�d�se f�l�tt

-         talamusz: magasabb rend� kapcsol� �s szab�lyoz� �llom�s az agy fel� fut� p�ly�kon

-         limbikus rendszer: �rzelmek keletkez�s�ben van jelent�s szerepe a retikul�ris rendszerrel �s a hipotalamusszal egy�tt

-         nagyagy: az agy legfejlettebb, „leg�jabb” �s legbonyolultabb r�sze, 2 r�szre oszlik, jobb �s bal agyf�lteke → specializ�l�dott funkci�kat l�t el (pl. a besz�d k�pess�ge �ltal�ban d�nt�en a bal f�lteke funkci�ja)

-         k�ls� felsz�ne, ahol a neuron sejttestek sz�rke t�mege tal�lhat�, az a k�reg: belseje ny�lv�nyok feh�r �llom�nya, f� �rz�kszervek k�zpontjai, legfejlettebb pszich�s funkci�k

-         az asszoci�ci�s ter�letek ahol a m�ltbeli hat�sok t�rol�dnak, �sszek�tik a k�l�nb�z� �rz�kel�si �s mozg�si k�zpontokat

-         lebenyekre oszlik (XIX. sz�zad �ta)
a l�t�s k�zpontja a nyakszirti lebenyben, a tapint�s �s mozg�s �rz�kel�s k�zpontja a falilebenyben van, a hal�nt�klebenyben a hall�s �s besz�dmeg�rt�s k�zpontjai, a homloklebeny a testi aktivit�sok t�bbs�g�t, besz�dk�pz�s is, els� r�sze fontos az �sszpontos�t�shoz, tervez�shez → ez a legnagyobb

-         az emberi agy megk�zel�t�leg 14 billi� neuront tartalmaz

-         agyvel�: 1-3 cm vastag sz�rke�llom�ny, alatta feh�r�llom�ny

-         gerincvel�: k�v�l feh�r�llom�ny, bel�l szerke�llom�ny

-         12 p�r agyideg �s 32 p�r gerincvel�i ideg van