10. t�tel: A renesz�nsz kezdete, a Mediciek Firenz�je

-a renesz�nsz az olasz renascimento, �s/vagy a francia renaissance – �jj�sz�let�s sz�b�l sz�rmazik,

-a politikai, t�rsadalmi �s kultur�lis viszonyok megv�ltoztak, �j korszak kezd�d�tt.

-szellemi ir�nyzatai:

-m�v�szete: a renesz�nsz

-a legfejlettebb ter�letek: �szak-It�lia �s N�metalf�ld.

A korai renesz�nsz jellemz�i:

-a renesz�nsz nem jelenti a k�z�pkor eszm�inek megtagad�s�t, ink�bb vil�gi t�rekv�seinek er�s�d�s�t.

-k�telked�s �s kutat�s: a val�s�gos vil�g, a term�szet, �s az ember kutat�sa�boncol�s: anat�miai ismeretek, pl.: Leonardo da Vinci: Anat�miai tanulm�nyok

-sokoldal� k�pzetts�g, sokoldal� tud�ss�g, m�v�szetkedvel�s: polihisztorok megjelen�se

-v�zszintes ir�ny hangs�lyoz�sa: p�rk�nyok, ablakkeretek.

-nyugodt egyens�ly; harm�nia; szimmetria

-egys�ges t�rform�l�s:

-tartom�nya: Toscana.

-keresked�arisztokr�cia – bank�rok

az eur�pai leg�rt�kesebb p�nz: firenzei forint

-hitel�gyletek

l�zad�s a rossz munkak�r�lm�nyek ellen

Cosimo di Giovanni de Medici – hal�la ut�n a Haza Atyja c�mmel ruh�zta fel a firenzei v�rosi tan�cs. 1389 �s 1464 k�z�tt �lt. Kor�nak leggazdagabb embere: � int�zte a p�pas�g p�nz�gyeit. Bankj�nak kiterjedt h�l�zata volt Eur�p�ban. M�v�szetp�rtol� – mec�n�s. A m�v�szeket nemcsak foglalkoztatta, de a bar�tainak is tartotta. [Masaccio]

Lorenzo de Medici – il Magnifico – A Nagyszer�. Vil�gh�r� mec�n�s. T�bbek k�z�tt � t�mogatta Botticelli �s Michelangelo p�ly�j�t.

Botticelli: V�nusz sz�let�se [1485]

Tavasz [1478] � Simonetta Vespucci: a vir�g mint�j� ruh�s h�lgy, m�zsa.

-felfedezi az antik mitol�gi�t

A renesz�nsz p�p�k megb�z�sokat adnak a m�v�szeknek. Egy-egy nevesebb fest�nek, szobr�sznak a m�v��rt az arisztokrat�kkal versengenek.

A Szent P�ter-sz�kesegyh�zat a XV. sz�zad elej�n kezdik el �p�ttetni BRUNELLESCHI tervei alapj�n. Jellemz�i: a nyugodt geometrikus form�k, �s az �kori elemek (oszlopsor, kupola, timpanon). Brunelleschi ut�n/mellett k�zrem�k�dtek m�g az �p�t�sben: BRAMANTE, RAFFAELLO, MICHELANGELO, stb.

Az �p�tkez�s 120 �vig tartott. A megrendel� II. Gyula p�pa �s a felszentel� VIII. Orb�n k�z�tt 20 p�pa ’uralkodott’.

LEONARDO DA VINCI [1452-1519]

PIERO DELLA FRANCESCA [1410-1492]

1500-1570: [cinquecento] Velence: lag�n�k �s mocsarak v�delm�ben, kis szigetekre �p�lt v�ros. A keresztes hadj�ratok alatt v�lt tengeri nagyhatalomm�. Kereskedelem [LEVANTE], textilipar, �vegipar, fegyvergy�rt�s-�gy��nt�s.

Velence ↔ Genova : k�zdelem a levantei/ tengeri kereskedelem els�s�g��rt. Velence gy�z�tt, �j gyarmatokat szerzett: Kr�ta, Ciprus, g�r�g szigetek.

GIORGIONE [1478-1510]: A vihar (a barokk el�tti els� igazi t�jk�p)

TIZIANO VECELLIO [1485-1576]

A humanizmus a renesz�nsz szerves r�sze, annak legfontosabb szellemi �ga. Emellett sz�kebb fogalom: a renesz�nsz polg�rs�g vil�gi ideol�gi�j�t, bizonyos klasszikus m�velts�get, �s tud�s magatart�st is jelentett.

A HUMANUS latin sz�b�l sz�rmazik, �s ’emberit’ jelent. Ezt a fajta szellemis�get a skolasztika merev hagyom�ny�t�l val� elfordul�s hozta l�tre. A humanizmus alapgondolata: SEQUERE NATURAM – a term�szet k�vet�se.

A humanizmus els�dleges forr�sa: az �kori g�r�g �s r�mai szerz�k m�veinek olvas�sa, tanulm�nyoz�sa.

Eredetileg [XIV. sz. v�g�n] m�g nem filoz�fiai ir�nyzat vagy eszmerendszer volt, hanem kultur�lis �s oktat� program: ami az antik klasszikusok megismer�s�t t�zte ki c�lj�ul:

A humanist�kra bizonyos m�rt�k� vall�si k�z�mb�ss�g volt jellemz�, de nem k�v�ntak pog�ny, antik kultuszokat felid�zni, sem kereszt�nyellenes mozgalmakat ind�tani.

S�t, a klasszikusokhoz val� visszat�r�st kiterjesztett�k a kereszt�ny klasszikusok [Biblia, �kereszt�ny �r�k, papok �s tud�sok] vizsg�lat�ra is.

A XV. sz�zadban a humanista m�velts�g kil�p az irodalmi tanulm�nyok kereteib�l, �s �tterjed a renesz�nsz kult�ra m�s ter�leteire: filoz�fia, term�szettudom�nyok, stb.

Ezen, nem teol�giai m�velts�g eszm�ny�nek fel�ll�t�ja:

A legnagyobb humanista tud�sok:

-k�nyvnyomtat�s: Gutenberg

-Leon Battista Alberti: felfedezte a perspekt�va elv�t. Tanulm�nyozta Vitruvius: T�z k�nyv az �p�t�szetr�l c�m� m�v�t.

-�j lend�letet vett az alk�mia (m�r a k�z�pkorban is l�tezett: Bonaventura, Albertus Magnus, Nicolaus Cusanus). A XV. sz�zad nagy alkimist�i Agrippa von Nettesheim �s T. B. Paracelsus: De occulta philosophia [1531] � Ebben megk�l�nb�zteti a term�szetes, a mennyei �s a vall�si m�gi�t.

Megfogalmazz�k az alk�mia c�lj�t: a vil�g, a f�ld, az ember, stb. �sszef�gg�seinek a kutat�sa, egy megv�lt� k�plet felfedez�se, amellyel megoldhat� a vil�g �sszes rejt�lye. Ennek eszk�ze a kabbala.

-az egyh�z elvil�giasod�sa �s a p�pas�g v�ls�ga: V. K�roly (Habsburg-h�z)↔I. Ferenc (Fro. Uralkod�ja) visz�lya; V. K�roly gy�zelme.

-a Szent P�ter-bazilika k�lts�ges �p�t�se – b�cs�c�dul�k �rus�t�sa: t�lvil�gi boldogs�g megv�lt�sa

↓

(V. K�roly eretneknek nevezte Luthert.)

-a sz�ls�s�gesebb Luther-k�vet�k megalap�tott�k az anabaptist�k (�jrakeresztel�k) egyh�z�t. Vezet�j�k M�nzer Tam�s. (A katolikusok �s a luther�nusok is �ld�zt�k �ket.)

-antitrinit�riusok (Szenth�roms�g-tagad�k)

XVI. sz.: a barokk megjelen�se – a renesz�nsz embert a hit fel� ford�tott�k.