6. t�tel A magyar szociol�gia r�vid fejl�d�st�rt�net�t

A magyar szociol�gia fejl�d�s�t h�rom esem�ny t�rte der�kba, ez�rt a szoc. tudom�ny�nak a XX. sz. eleji megsz�let�se ut�n m�g h�romszor kellett �jj�sz�letnie szinte a semmib�l. Mind-h�rom esem�nyt k�vet�en megsz�nt a szociol�gia kutat�s �s oktat�s Mo.-n. A Huszadik sz�zad c. foly�irat: azt vizsg�lta, hogy az akkori kor gazdas�gi t�rsadalmi kih�v�s�ra milyen v�laszt adjanak. K�zvet�tette a Nyugat-Eur�pai munk�kat. T�rsadalomtudom�nyi T�rsas�g f�rumot biztos�tott a szakmai vit�kban, k�lf�ldi kiadv�nyokat jelentetett meg. A sz�zadfordu-l�n a Huszadik sz�zad c. foly�irat �s a Magyar T�rs.tud.-i T�rs. k�r�l alakult egy szociol�giai iskola, amely igyekezett megismertetni �s �rt�kelni Mo.-n a korabeli k�lf�ldi szociol�giai irodalmat, az itt l�tott t�rs.-i probl�m�kat vizsg�lni. Az iskola 1919 ut�n megsz�nt.

A sz�zadfordul�t�l az 1900-as �vek elej�t�l kezd�d��n 3 ir�nyzatot k�l�nb�ztet�nk meg:

K�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak a szociol�gia, mint tudom�ny megsz�nt l�tezni, nem volt oktat�s �s kutat�s. A konzervatizmus ker�lt el�t�rbe, melynek k�pvisel�je Szegf� Gyula volt. A H�rom nemzed�k c�m� k�nyve foglalja �ssze a konzervatizmus l�nyeg�t.

Ekkor m�r l�teztek olyan mozgalmak, t�rekv�sek, amelyek a szociol�gia ir�ny�ba mutattak.

A, Falukutat� mozgalom = n�pi �r�k mozgalma, m�s n�ven szociogr�fiai mozg.:

A legfontosabb ilyen ir�ny� t�rekv�s volt. A falukutat� mozgalom a falvak, parasztok helyzet�t vizsg�lta Szociogr�fiai, irodalmi m�veikben. K�pvisel�i Erdei Ferenc, agr�rszocio-l�gi�val, telep�l�sszociol�gi�val foglalkozott (Mak�t �s k�rny�k�t vizsg�lta).

Veres P�ter Az alf�ldi paraszts�ga c munk�j�ban az ott �l� emberek k�r�lm�nyeit vizsg�lta. F�ja G�za „A viharsarokr�l” c�mmel �rt k�nyvet (ebben az egyik uradalomnak a dolgait �rja le, hogyan b�nt el a csel�dekkel az uradalom). Szab� Zolt�n az �szaki-k�z�phegys�g ter�leteivel foglalkozott. Ily�s Gyula „A puszt�k n�pe”. Darvas J�zsef Orosh�z�r�l �rt k�nyvet, ez egy csal�dreg�ny. Saj�t csal�dj�n kereszt�l mutatja be Orosh�za t�rt�net�t. F�l�p Lajos, aki P�cs mellett volt lelk�sz, az egyke probl�m�it kereste.( Felfigyelt arra, hogy a paraszti csal�dokban csak egy gyerek van, ennek gazdas�gi okai voltak. A f�ldet az els�sz�l�tt gyerek �r�k�lte, �gy a t�bbi gyerek megs�rt�d�tt �s ez�rt csak 1 gyereket v�llaltak).

Erd�lyi Ferenc a magyar t�rsadalom szerkezet�t vizsg�lta a II. vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban, melyben v�lem�nye szerint egy id�ben volt jelen a feud�lis �s kapitalista strukt�ra.

N�meth L�szl� munk�s szociogr�fi�kat �rt. Felsz�lal�s�nak c�me: A harmadik �t. A hitleri fasizmust�l �s a szt�lini modellt�l is elhat�rol�dik. Szerinte Magyarorsz�gnak a h�bor� befejez�se ut�n a saj�tos magyar utat kell k�vetni. Magyarorsz�gon a kert�szked�sre kellene id�t ford�tani, mivel ez sokkal nyeres�gesebb, erre meg kellene tan�tani a fiatalokat. Ehhez n�pf�iskol�t hoztak l�tre. A n�pi sz�rmaz�s� �rtelmis�g vezetheti az orsz�got.

Magyarorsz�gon ism�t volt szociol�gia. Szalai S�ndor l�trehozta a Szociol�gia Tansz�ket. Fiatalon megj�rta Auswitzot. K�nyve: Bevezet�s a t�rsadalomtudom�nyba. Amikor a szt�linizmust bevezett�k, a tansz�ket bez�ratt�k.

A politikai enyh�l�ssel egyid�ben megn�tt az ig�ny arra, hogy Mo.-n ism�t legyenek szociol�giai kutat�sok a val�s�g felt�r�sa �rdek�ben. Az esem�nyekre nagy hat�ssal volt Bib� Istv�n munk�ss�ga.

A szociol�gia els� m�helyei:

Az 1960-as �vek els� nagyobb szoc.-i kutat�sok vizsg�lt�k:

1968-ban bevezett�k a gazdas�gi reformokat. A gazdas�gi reform �s a konzervat�v sz�rny k�z�tt ellent�t alakult ki. �tmenetileg az ellenz� p�rt ker�lt el�t�rbe. A magy. szoc.-t t�bb s�lyos csap�s �rte ekkor. Heged�s Andr�st, a MTA Szoc.-i Tansz.-nek igazgat�j�t nyugd�jazt�k. Luk�cs Istv�n tan�tv�nyai k�z�l t�bb embert: is elt�vol�tottak, pl. Heller �gnest, M�rkus M�ri�t, M�rkus Gy�rgy�t.

Nagyon sok szociol�gus k�nyszer�lt a (egyes t�mak�r�kben l�v� magyar publicisztikai tilalom, ill. er�s korl�toz�s miatt) k�lf�ldi munkav�llal�sra �s kitelep�l�sre. A magyar szoc. visszah�z�dott az elm�leti k�rd�sek t�rgyal�s�t�l, nem pr�b�lkozott a rendszer eg�sz�nek b�r�lat�val. A magyar val�s�g k�l. problematikus jelens�geinek empirikus vizsg�lat�ra �sszpontos�tott. A magyar szoc. �letben tudott maradni �s k�pes volt fejl�dni.

Egy sor ter�leten k�z�pt�v� kutat�sok t�rt�ntek. (5 �ves). A magyar szociol�gusok bevezett�k a sokv�ltoz�s matematikai statisztikai m�dszereket. Egyre t�bben mehettek k�lf�ldre, hogy nemzetk�zi kutat�sokban r�szt vegyenek. 1978-ban megalakult a Magyar Szociol�giai T�rsas�g (eln�ke: Szalay S�ndor, ut�na: Kulcs�r K�lm�n) 1989-t�t �venk�nt �j eln�k�t v�lasztanak.

Megindult a szociol�gus szakk�pz�s (ELTE Bp.-i K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem) Szociol�giai tansz�kek j�ttek l�tre - kapcsol�dtak az egyetemek profilj�hoz (M�szaki Egyetemen: - Ipar �s �zemszociol�gia; Orvostudom�nyi Egyetemen: -Eg�szs�gszociol�giai tansz�k; G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetemen: - szociol�giai tansz�k) A vezet�k�pz�sben is nagy szerepe van a szociol�giatudom�nynak, tov�bbk�pz�sben is fontos.

Egyre t�bb kutat�int�zet, mely a szociol�gia valamely �gazat�t m�velte. Rendszerv�lt�skor l�trej�tt a T�RKI- T�rsadalomkutat�si T�rsas�g (Kolosi Tam�s a vezet�je �s a tulajdonosa)

Pozit�vumok �s negat�vumok a rendszerv�lt�s �ta.

Pozit�vumok:

Negat�vumok:

Csal�d olyan egy�tt �l� kiscsoport, amelynek tagjait h�zass�gi vagy v�rs�gi kapcsolat k�t �ssze. Az ember a csal�d r�v�n v�lik t�rsadalmi l�nny�. A csal�d az els�dleges szocializ�ci� sz�ntere.

Az els�dleges csop. jellemz�i:

M�sodlagos csop. jellemz�i:

A csal�d fogalm�t h�rom f�le m�d�n lehet megk�zel�teni:

A csal�d szoc.-i �rtelemben olyan els�dleges csoport, amely legsz�kebben egy f�rfi �s egy n�, valamint lesz�rmazottaik tart�s egy�tt�l�s�t jelenti. Ez az egy�tt�l�s a f�rfi �s a n� nemi kapcsolat�n, illetve a lesz�rmazottakhoz f�z�d� v�rs�gi k�tel�ken alapszik, de t�gabb, pl. gazdas�gi k�z�ss�get is jelent. M�s jelleg� k�tel�kek is er�s�tik, erk�lcsi �s jogi norm�k szab�lyozz�k. Jelent�s szerepet t�lt be az egy�n �s a t�rs. viszony�t meghat. k�l. folyama-tokban.

A def. t�bb eleme megk�rd�jelezhet�.

2) Interakcion�lis megk�zel�t�sben: a csal�dtagok k�z�tti viszonyt n�zz�k, ez a meghat�roz�s Burgess nev�hez kapcsolhat� az 1920- as �vekb�l.

A csal�d olyan interakci�ban �l� szem�lyek egys�ge, akiket az egym�ssal val� �rintkez�seik sor�n f�rj- feles�g, apa- anya, fiv�r- n�v�r, fi�- l�ny t�rs.-i szerep bet�lt�s�re val� t�rekv�s ir�ny�t.

Ezek a szerepek t�rs.-lag meghat�rozottak, de minden csal�dban r�szben �rzelmi, r�szben hagyom�nyosan kialakult tudati t�nyez�k l�nyegesen meger�s�thetik vagy meggyeng�thetik �ket. Burgess v�lem�nye szerint ha nincs meg a kell� komm. a csal�dtagok k�z�tt, hi�ba teljes�lnek Kulcs�r kit�telei, az t�rs.-lag nem sz�m�t csal�dnak. Nagyon fontos, hogy a csal�dban l�v� szerepek milyenek, mert a szerepminta innen �rkezik, a szocializ�ci� itt t�rt�nik.

Noha a t�rs.-i szerepek, elv�r�sok meghat�rozottak, nem minden esetben azonosak az egyes kult�r�k k�z�tt. A t�rs.-i szerepek megv�ltozhatnak akkor is, ha a hagyom�nyos helyzet valami miatt felbomlik. A megv�ltozott helyzetben a hi�nyz� funkci�kat valamelyik m�sik f�l veszi �t �s l�tja el. Az ebben a k�rnyezetben feln�v� gyerek az � feln�tt kor�ban m�r ezt a megv�ltozott szerephelyzetet fogja term�szetesnek, alapnak tekinteni, ezt a p�ld�t k�veti.

A csal�d az a csoport, ahol a legkisebb a szoci�lis disztancia �s a legnagyobb fok� az identifik�ci� (hovatartoz�s- tudat).

Szoc. disztancia: t�rsas t�vols�g, a csal�dban a legkisebb, a szerelemben gyakorlatilag nulla mind �rzelmi, mind fizikai, mind lelki szinten. Az egy�n val�di szem�lyis�ge, a lelki lemeztelened�s a csal�dban a legnagyobb. J� esetben az egy�n �let�ben a csal�d mindig egy biztos visszavonul�si �s t�maszpont.

T�bb gyermek eset�n a legid�sebbhez viszony�tjuk a ciklusokat, de a ciklusok jellemz�en �sszemos�dnak.