A személyiség vizsgálati módszerei

Az elméletek megalkotását szolgáló vizsgálati módszerek:

-         introspekció: befele való fordulást jelent, a személy megfigyeli saját lelki működését, érzelmeit, gondolatait → a jó beszédkészségű, intelligens személyek esetében alkalmazható, jó megfigyelési képességgel kell rendelkeznünk, nehézkes módszer, felkészülést igényel a személyek részéről és ritkán nyújt hiteles eredményt, napjainkban ezt a módszert ritkán alkalmazzuk kutatási célokra, inkább a klinikai pszichológia keretében nyer teret

-         megfigyelés: a tudományos megfigyelés egy esemény, egy viselkedés, egy dokumentum észlelését jelenti, azonban nem redukálódik a tények puszta tanulmányozására, hanem egy osztályozási lépéssel folytatódik, ahol az információkat bizonyos fogalmakba rendezi és bizonyos oki kapcsolatokat megállapít illetve előrevetít → a tények objektív feljegyzését feltételezi

-         esetelemzés: a tudományos megfigyelés egyik speciális esete, melyben egyetlen személy életútját követjük nyomon, feltárva az ok-okozati összefüggéseket az egyes tények között → huzamosabb ideig tartó megfigyelés, minden életterületre kiterjed, leggyakrabban a pszichoanalitikus személyiségelméletek kialakításában alkalmazták, éppen ezért hitelességük gyakran megkérdőjelezhető, mivel nagyon kevés személy eredményéből következtettek az egész populációra

-         faktoranalízis: leggyakrabban alkalmazott módszer, célja a viselkedés okait meghatározni, vagyis olyan faktorok származtatása, melyek az egyes vonások alapjait képezik, a korrelációs módszerre alapul, többszörös korrelációt jelent, nagyon pontosnak tűnik, de a valóságban ez nem így van, nagy számú mérés elvégzését feltételezi egy nagy számú mintán (egy csoport ember), általában több kérdőívet, személyiségtesztet vagy jellemzést alkalmazunk, a kapott eredményeket korreláljuk egymással, mégpedig úgy, hogy minden mérési eredményt az összes többivel, elkészítve egy korrelációs mátrixot ad

-         kísérlet: minden esetben egy ok-okozati összefüggés feltárására alkalmazott kutatási módszer, melyben a kutató szándékosan kivált egy jelenséget, és ezt részletes elemzésnek veti alá, fontos a kísérletben alkalmazott független és függő változók pontos elhatárolása → a független változókat a kísérletvezető határozza meg, ezeket manipulálja és méri a hatásukat, a vizsgálati személyek által adott válaszok, reakciók képezik a függő változót, a független változó mint ok, a függő változó mint okozat jelenik meg

Az elméletek gyakorlati alkalmazását szolgáló módszerek:

-         kérdőívek: leggyakrabban alkalmazott mérési módszere, lényegében egy strukturált interjú, a kutató állapítja meg a kérdések tartalmát, pontos, félre nem érthető megfogalmazást feltételeznek, melyek lehetnek mind kérdő, mind kijelentő formában, kiértékelése szabványosított, pontosan meghatározza az egyes személyiségvonásokat, és az embereket kategóriákba sorolja

-         projektív tesztek: egy strukturálatlan, vagy kevéssé strukturált, általában képi eszközök, melyekkel a személyek rejtett motivációit, érzelmeit, vizsgálják, lényege, hogy felszínre kerülnek az alany tudattalan gondolatai, rejtett vágyai, a pszichoanalitikus iskola sajátjai, céljuk olyan információk birtoklása, nyerése melyek egyszerű interjú során nem kerülnek felszínre

-         terápiák: minden személyiségelméletre támaszkodik egy vagy több terápiás eljárás, melyek több szempont mentén különböznek egymástól, a legfontosabb különbségek talán a terápiás eljárások célja mögött található

♠ oki terápiák: Az egyes lelki megbetegedések lehetséges okait próbálják feltárni, megkísérelik megtalálni a személy életében azt a kritikus pontot, ami a megbetegedést előidézte, és ezt kísérelik meg kiküszöbölni.
♠ tüneti terápiák: A személyt zavaró klinikai tünetek megszüntetésére irányuló terápiás eljárások, melyek a jelenre összpontosítanak és viselkedés-módosításokat céloznak.
♠ kliensközpontú terápiák: A humanisztikus pszichológiai iskola eredményeire alapoznak, céljuk a személyben fellelhető pozitív vonások kiaknázása, valamint a negatív tulajdonságok elfogadtatása.