Evolucionista ir�nyzat

 Pierre Teilhard de Charden (1881—1955) jezsuita atya az evolucionista ir�nyzat f� k�pvisel�je volt, de m�vei az 50-es �vekig nem jelenhettek meg, mert az egyh�z nem fogadta el tan�t�sait. Az evolucionista ir�nyzat

l�nyege az, hogy a vil�g �lland�an fejl�dik az egyszer�bbt�l az egyre bonyolultabb strukt�r�k fel�, ez a fejl�d�s az emberben �ri el els� cs�cspontj�t, �s ut�na az emberis�g fejl�d�s�ben halad tov�bb egy “Omega pont” fel�, mely azonos Krisztussal, vagyis Istennel. E fejl�d�s kulcsa az ember, aki k�pes a vil�g fejl�d�s�t az atomi �llapott�l a tudat megjelen�s�ig rekonstru�lni, majd �rtelm�vel az �let c�lj�t is megvil�g�tani. Mivel Teilhard az anyagi vil�got egyszer�en adottnak veszi, mely a szellem kiteljesed�se fel� halad, elm�lete rokon a panteizmussal.

Perszonalizmus

Az �jkori egzisztencializmus �s a kereszt�ny filoz�fia egyre jobban kidolgozta az emberi szem�ly szabads�g�ra, �nteremt� tev�kenys�g�re, szem�lyes felel�ss�g�re vonatkoz� szeml�letet. Minden mor�lis cselekv�s �s d�nt�s titokzatos forr�sa �s norm�ja a szem�lyes lelkiismeret, ahol az ember k�zvetlen�l Istennel van kapcsolatban. Ezt a szeml�letet a II. vatik�ni zsinat is meger�s�tette, helyesb�tve a szabads�gr�l vallott t�lz� n�zeteket: „Az ember tudata m�ly�n olyan t�rv�nnyel tal�lkozik, amelyet nem szabott �nmag�nak; amelynek engedelmeskedni tartozik. A kell� pillanatban felhangzik a sz�v m�ly�n: tedd ezt! �vakodj att�l! Igen, van olyan t�rv�ny, amelyet Isten �rt az ember sz�v�be; �s �ppen abban �ll az ember m�lt�s�ga, hogy megtartja ezt a t�rv�nyt; szerinte fogj�k meg�t�lni (v�. R�m 2, 14–16). A lelkiismeret az egy�n legrejtettebb magva, ahol egyed�l van Istennel, akinek szava felhangzik a l�lek m�ly�n..” – „Az ember csak szabadon fordulhat a j� fel�. Igazuk van teh�t kort�rsainknak, amikor nagyra �rt�kelik a szabads�got, �s szem�lyesen keresik.” (GS 16–17)

A perszonalist�k – a zsid� Buber vagy Levinas vagy a katolikus Maritain, Marcel, Mounier – igyekeztek kiegyens�lyozni azt az individualista szeml�letet, amely elz�rk�zik a m�sikt�l, m�sokt�l, k�z�ny�s a k�z�ss�g probl�m�ival szemben. A helyes �rtelemben vett perszonalizmus �ppen a k�lcs�n�s nyitotts�got, a p�rbesz�det, a cser�t, a szolidarit�sv�llal�st hangs�lyozza, tov�bb� k�veteli a k�z�leti elk�telezetts�get, hogy hum�nusabb�, emberibb� �s testv�riesebb� tegy�k a vil�got. Ez ut�bbi t�ren a katolikusoknak eligaz�t�st ny�jtanak a p�p�k szoci�lis enciklik�i, kezdve XIII. Le� Rerum novarum kezdet� k�rlevel�t�l, XXIII. J�nos Pacem in terris�n kereszt�l II. J�nos P�l Centesimus annus kezdet� k�rlevel�ig. De az erk�lcsi k�rd�sekben adott ir�nyelvek is mindig az emberi szem�ly m�lt�s�g�ra, az �let aj�nd�k�nak elfogad�s�ra, a teremt�sben val� r�szv�telre hivatkoznak, amikor az �let v�delm�r�l, a magzati �let tisztelet�r�l vagy a szexualit�s Istent�l akart szerep�rõl van sz�. (Az egyes t�m�kn�l majd id�zz�k az egyh�zi megnyilatkoz�sokat.)

Megjegyzem, hogy pl. Levinas a bibliai hagyom�nyt komment�lja, amikor k�zd a szubjektivizmus ellen, �s azt hirdeti, hogy az ember akkor lesz ember �s szem�ly, ha a m�sik arc�ba tekint, f�leg az �ldozat, a szeg�ny arc�ba, �s hagyja, hogy a m�sik kinyilv�n�tsa neki a Transzcendenci�t. Hiszen az ember Isten k�pm�sa.

J. Comblin megjegyzi (Anthropologie chr�tienne, Cerf 1991, 57), hogy a latin-amerikai p�sp�k�k a pueblai �sszej�vetel dokumentum�ba burkoltan �tvett�k Levinas gondolat�t a szeg�ny arc�r�l: a szeg�ny arca revel�lja az ember igazi szem�lyi mivolt�t. Tudjuk, az �t�leten majd azt k�rik sz�mon t�l�nk, hogy mit tett�nk egynek is – a szeg�nynek, �hez�nek, ruh�tlannak, betegnek – a legkisebbek k�z�l, akikkel Krisztus azonos�totta mag�t. 

Perszonalizmus

El�sz�r a szem�lyes Istenh�v�st jelentette a panteizmussal szemben, majd olyan filoz�fi�t, amelynek nevel�si c�lja a szem�ly sokoldal� kifejl�d�se.

Szorosan v�ve olyan filoz�fia, amely a szem�lyt, a szem�ly vil�g�t tekinti a filoz�fiai magyar�zat kiindul�pontj�nak.

Az ember �s a vil�g, a szem�ly �s a k�z�ss�g viszonya, a szem�ly szabads�ga.  

Emmanuel Mounier (1905-1950)

Mounier perszonalizmusa szembefordul mind az individualizmussal, mind a marxista kollektivizmussal.

A polg�ri �s a fasiszta t�rsadalmat egyk�nt elutas�tva, �j, a szem�lyis�g v�delm�t, biztos�t� t�rsadalmat akar l�trehozni.

A filoz�fia feladat�t � is a vil�g megv�ltoztat�s�ban l�tja, de ezt a szabads�g, a szeretet, a szem�ly m�lt�s�ga �s �r�kl�te legfontosabb kereszt�ny �rt�kekkel, meg�rz�s�vel egyetemben k�veteli. Szeretni, m�s�rt l�tezni, ez az igazi l�tez�s, ez a szeretetkapcsolat biztos�tja egyed�l a szem�lyek k�lcs�n�s �n�ll�s�g�t.

Az emberis�g egys�g�t nem fajis�ga vagy t�rsadalmis�ga adja, hanem hogy minden szem�ly Isten k�pm�sa �s Krisztus misztikus test�nek r�sze.