S�REN KIERKEGAARD (1813-1855):

-azt kutatja, hogy mit kell tennie, hogy megtal�lja a sz�m�ra val� igazs�got, azt az eszm�t, ami�rt �lni �s meghalni tud

-teljes emberi �letet akar, nemcsak a gondolkod�s, megismer�s �let�t. A val�di individualit�s megval�sul�sa k�l�nb�z� egzisztenci�lis magatart�sform�kban, st�diumokban t�rt�nik

-eszt�tikai st�diumban az indiv�dum az eszt�tikai l�tet v�lasztja, azaz saj�t �let�t m�alkot�ss� tesz, az ember n�z�k�nt tekinti a vil�got

-etikai st�diumban az ember saj�t lehet�s�g�t, mint feladat�t v�lasztva kifejezi �nmaga feletti szuverenit�s�t, ami biztons�got ny�jt

-vall�si st�dium �gy j�n l�tre, hogy a b�ntudat ism�t v�laszt�sra k�szteti az egzisztenci�t, vagy marad a b�ntudatban vagy Istent v�lasztja

-ellen�rz�ssel viseltetik minden olyan t�rekv�ssel szemben, amely egyetlen k�pbe akarja szor�tani az emberi tapasztalat eg�sz�t, ill., amelyik h�tt�rbe szor�tja az emberi individumot, a szubjektumot

-� az els�, aki a kor�bban v�gs� egys�gk�nt, axiomatikus elemk�nt felfogott jelens�get, az �nt felbontja �s analiz�lja

-abb�l indul ki, hogy ez a vil�g voltak�ppen 2 egym�s melletti vil�g, a sz�k�k �s k�kszem�ek vil�g�r�l, ill. a meg�lt gondolat vil�g�r�l besz�l

-szerencs�tlen individualist�nak nevezi az embert: az ember k�rd�seket tesz fel, de nem mindig kap v�laszt, ilyenkor konfront�l�dik a semmivel, ez fejl�d�shez vezet, v�laszokat kap, egyre jobb k�rd�sekre egyre jobb v�laszokat kap. Az ember szemben�z a semmivel, ebb�l nem tud kij�nni, ez�rt ~

-3 �letviteli lehet�s�g, v.3 st�dium van, amelyen az ember �tmehet: 1. eszt�tikai st�dium, egzisztenci�lis megval�sul�sa a szerelem, 2. etikai, ez� a h�zass�g, 3. teol�giai, ez� az isten-szerelem. Ezek a v�laszt�si lehet�s�gek, ezen bel�l val�sulhat meg az ember szabads�ga

-voltak�ppen az �nmag�ra r�k�rdez� individum: aki �gy l�tja, hogy a szubjektum levezethetetlen az �ltal�nosb�l

-mindegyik st�diumot, emberi �letnek ezt a legk�zvetlenebb kapcsolat�t minden m�s emberi kapcsolat t�krek�nt haszn�lja

-ember otthontalan, mag�ra maradt, elszigetel�d�tt, izol�ltt� v�lt, kiold�dott a k�z�ss�gb�l

-tragikus h�s se lehet bel�le, nem k�vethet el tragikus v�tket, nem b�nhatja meg, nem szenvedhet ett�l, hiszen nincsenek is igazi k�z�ss�gei

-a modern ember �rtalmatlanabb egyik t�pusa a voyeur, az utaz�, aki �l, sz�rakozik, utazik

-az akt�vabb, �s ez�ltal �rtalmasabb modern embert�pus a manipul�tor, aki m�sik emberrel konkr�t c�lt akar megval�s�tani

-h�zass�g etikai �s vall�si momentummal rendelkezik

-csal�d a polg�ri t�rsadalom egyetlen igazi k�z�ss�g�nek t�nik

-a h�zass�g �s a csal�d a k�lcs�n�s felel�ss�g terepe

-�let�rz�se: rezign�ci�, b�nb�nat: a v�ges l�nyek, az emberek becsapnak benn�nket, felmer�l az isten k�p sz�ks�gess�ge

-a v�gtelen isten b�k�thet ki minket a val�s�ggal

-a hitnek az a term�szete, hogy �ppen ott v�lik val�ra, ahol az �sz m�r nem tudja k�vetni

-�ltala kutatott isten rejt�zk�d�

-gondolatrendszere arra h�vja fel a figyelmet, hogy az �n �nteremt�se �nismereti aktusok �s cselekv�sek sor�n �t t�rt�nik, mik�zben a kor�bbi meg�rt�sek �s f�lre�rt�sek korrig�l�dnak

-az �nteremt�s sor�n az ember e k�l�nb�z� st�diumokon kereszt�lhaladva pr�b�lkozik a szabads�g, a boldogs�g el�r�s�re ir�nyul� k�s�rletekkel-ez az id� antropomorfiz�l�s�nak egyik lehet�s�ge

-�let�nk nagyobbr�szt szorong�ssal telik

-boldogs�g az, ha cselekv�seink sor�n vmif�le koherenci�t tudunk teremteni az �let�nkben, �s ezzel egybe tudjuk fogni az egym�s ellen hat� tendenci�kat, er�ket

-a szorong�st csak a hit gy�zheti le

-nyelvfiloz�fia paradoxonj�t fogalmazza meg: mihelyt besz�lek, az �ltal�nost fejezem ki. S ha ezt nem teszem, senki nem �rt meg. A kommunik�ci�val, a besz�ddel bel�p�nk az �ltal�nos vil�g�ba