7. A felnőttképzés rendszerének és funkcióinak változásai
2007.05.31. 14:33
7. A felnőttképzés rendszerének és funkcióinak változásai
7. A felnőttképzés rendszerének és funkcióinak változásai
Van , aki szerint a felnőttképzés a XIX. Század első évtizedeiben ölt határozottabb körvonalakat a társadalmi fejlődés dinamikájának megváltozásával termelékenység, a lakossági szám növekedésével, új szükségletek értékrendek, normák születésével hozzák összefüggésbe. Mások az emberiség történetének koraira is vonatkoztatják, felnőttképzés gyökereit a homo sapiens megjelenéséig eredeztetik .
A háttérben három fogalom definiálatlan vagy alig definiálható tartalmi ellentmondásai húzódnak meg. Durkó Mátyás a felnőttnevelés fogalmába illeszti részelemként a felnőttképzést, amelyhez képest is szűkebb fogalom a felnőttoktatás, felnőttneveléshez képest szélesebb fogalom a nevelés. Koltai Dénes a felnőttképzést és felnőttnevelést tágabban értelmezi, mint az oktatási rendszerek problémáit. Csoma Gyula Összeköti a felnőttoktatás- képzés fogalmakat, felnőttnevelési rendszerbe illeszti. Egyet értünk Zrinszky Lászlóval abban, hogy a felnőttképzés, a felnőttoktatás, a felnőttnevelés fogalomhasználatban a rész egész viszonyok kialakításában koncepcionális és hangsúlybeli különbségek vannak. A felnőttképzés iskolai és iskolán túli formális és nonformális, tudást és kompretenciát átadó rendszer, amelyben közösségi környezetben, felnőttek öntevékenységére alapozott, célirányos ismeretbővítési képességfejlesztő képzés folyik
A magyar felnőttképzés gyökerei a reformáció magyarországi térhódításáig nyúlnak vissza. Magyarország néhány dunántúli részében, a Felvidéken és az alföldi mezővárosokban, Partiumban és Erdély városaiban honosodott meg, vált dominánssá a reformáció eszméje.A felvilágosodás kori felnőttképzésben új trendek valósultak meg, a magyar kultúra ügye, nemzeti függetlenség és polgári társadalmi átalakulás összefüggő elemei egy folyamatba rendeződtek. A szabadságharc bukása után lassan tért magához a magyar társadalom. A római katolikus egyház domináns szerepet kapott kulturális életben, 1855 -ös konkordátum szerint szervezeteket ,kiadókat ,folyóiratokat működtethetett, s az oktatásügy kontrollja is az egyházhoz került. Nemzeti Színház 1861- ben a Budai Népszínház is megnyílt, Debrecenben állandó színház jött létre .1857- től újjászerveződött a Magyar Gazdasági Egysület, Mikó Imre vezetésével az Erdélyi Múzeum Egylet is megszületett.
1867. a felnőttképzés terén is változásokat hozott: kulturális fejlődés, benne felnőttképzés kiszélesedéséhez vezettek .Türr- Eötvös- Irányi felnőttképzési koncepció analfabetizmus felszámolására szervezett mozgalom .Szabadoktatás korszakára 1890-1919 Budapest Ipari és európai kulturális főváros lett, népművelés és felnőttképzés mozgalomként működött .
Az alábbi felnőttképző rendszerek ebben az időben:
1 Az állam intézményes iskolán túli felnőttképzései
2. Társadalmi mozgalomként
a .,Nemzetiségi mozgalmak
b.,Munkásszervezetek
c.,Parasztmozgalmak szervezetei
d.,Egyházi felnőttképzési szervezetek
-1882- ben Felvidéki Magyar Közművelődési Egyletet, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletet 1885- ben , Dél- magyarországi Magyar Közművelődési Egyletet 1904- ben hoztak létre.
-Baross Gábor nevéhez kötjük a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság felállítását( 1891)
-A római katolikus egyház 1892- ben megszervezte a Budapesti Országos Központi Katolikus Kört
-A parasztmozgalmak ellensúlyozására Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1895- ben Varmegyei Gazdasági Egyesület megyei intézményeit építette ki.
A korszakban két nagy kongresszus foglalta össze a felnőttképzés tapasztalatait Magyarországi Néptanítók II. Egyetemes Gyűlése 1896- ban , s a Szabad Tanítás Országos Kongresszusa Pécsett ,1907. október 2-6 között. A kor politikai harcának középpontjában álatlános választójog megszerzése állt. A két világháború közötti periódusban állam jobboldali kormányzata felhasználta a Tanácsköztársaság tanulságait, módszertani példát adott a Horthy- korszak művelődéspolitikai irányítóinak.
Felismerte a kormányzat a politikai nevelés- képzés irányításnak előnyeit. Átszervezte az iskolán kívüli népművelést. Iskolánkívüli Népművelés Központot épített ki, amelynek vármegyei és városi alközpontjai voltak. A munkásmozgalomban kiépült a felnőttképzés. Civil társadalom formájában folyt népművelés- felnőttképzés :egyesületek, társas körök, kaszinók, szövetségek, népfőiskolák .A felnőttképzésben az egyház római katolikus egyház evangélikus és református egyházak is szerepet vállaltak. A szabadművelődés rövid három évében a felnőttképzés alábbi változataitval találkozhatunk :
- Népi kollégiumi rendszerek
- Népfőiskolák
- Szabadművelődési tanfolyamok, kurzusok
- Szabadiskola
- Egyházi vallásos közösségek
- Polgári egyesülések, körök
- Dolgozók iskolái
- Érettségire és egyetemi- főiskolai felvételire előkészítő tanfolyamok(szakérettségis tanfolyam )
- Szakmai átképzések, továbbképzések
- Politikai képzések
A második világháború után a felnőttképzési rendszerek funkciói szükségleteket fejeztek ki:
- Iskolapótló funkció
- Társadalmi mobilitást segítő funkció
- Gazdasági- termelést segítő képző funkció
- Állampolgári nevelési- képzési funkció
- Önigazgatási képességeket fejlesztő képző
- Politikai- ideológiai képző funkció
- Vezetőképző funkció
- Új értelmiséget kiképző funkció
- Az értelmiség szakmai- ideológiai átképzését vállaló intézmények funkciója
A felnőttképzés rendszerei átalakulóban voltak, amikor a fordulat évét követően plurális, pártok ideológiáit követő sokszínű struktúra lassan elszürkült. A képzések egy jelentős részét megszüntették. Durkó Mátyás vizsgálta a funkciók rendszerét is. Felfedzte az egyén és közösség másként értékelheti ugyanazt a felnőttképzési folyamatot, szocializációs individualizációs funkciókat elválasztotta egymástól.
Szocializációs funkciók:
- Iskolapótló funkció
- Politikai nevelő funkció
- Gazdasági termelési hatékonyságot , a szakmai kultúrát terjesztő funkció
- Társadalmi mobilitást elősegítő képző funkció
- Kulturális funkció:
- Asszimilációs alfunkció
- Integrációs alfunkció
- Permanens személyiségfejlesztő alfunkció
Individualizációs funkciók:
- A környezet és szervezet egyensúlyát biztosító adaptációs és nevelési funkció
- A személyiség belső harmóniáját biztosító
- Kompenzációs alfunkció
- Pihentető alfunkció
- Pszichohigiéniai alfunkció
- A személyiség sajátos tulajdonságait , képességeit kibontakoztató képző funkció
2001. évben elfogadott, felnőttképzésről szóló CI. törvény és a 2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI .törvény módosításáról paragrafusaiban foglaltakkal, amelyek szabályozzák a
- Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait
- Szakképző intézmények felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit
- Felsőoktatási intézmények felnőttképzését
- a nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit
- a jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások iskolán túli felnőttképzését.
2003-ban az irányítás a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került át. A minisztérium munkáját két fontos országos szervezet segíti. Az Országos Felnőttképzési Tanács 21 tagja két évre kap megbízatást. Nemzeti Felnőttképzési Intézet a másik. Az intézetben működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület, amely 12 tagú.
2001. november3-9. között tartották meg a Német Népfőiskolai Szövetség XI. Német Népfőiskolai Konferenciáját Hamburgban, amely a jövő felnőttképzésének főbb irányait jelölte meg. A felnőttképzés feladatairól kialakított koncepciót Doris Edenhal,a DVV elnöke és Edelgard Buhlman, a szövetségi Képzési és Kutatási Minisztérium vezetője ismertette:
1. A felnőttképzési szervezetek tanuló szervezetek, amelyek mint rendszerek folytonosan alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz.
2. A felnőttképzés területi hálózat, annak egymásba ágyazódó rendszerek részegész viszonya szerint megfogalmazódó struktúrája.
3. A tanuló szervezetek lokális és regionális hálózata nem társadalmak fölött található, hanem a társadalmat téri keretbe foglaló territóriumban, s a tanuló régióban sajátos feladatokat oldanak meg.
4. A kognitív tanulás érzékekkel tanulás összekötése, szándékolt tudásszerzés a formális, a nonformális és informális tudásközvetítők révén jellemzi a jövő felnőttoktatását.
A felnőttképzés intézményeinek a minőségi tudást kell nyújtani. Felnőttképzési feladat, hogy a kihívásokra adandó feleletekre mindenkinek egyenlő esélye legyen.
|