3. t�tel

SZOCI�LIS SZEREP –V�LEM�NY –N�ZET –�RT�K

Szerep

A szoci�lpszichol�gia st�tusznak nevez minden olyan t�rsadalmi helyzetet, funkci�t, amelyet az egy�n elfoglal, illetve bet�lt. Minden egyes st�tuszhoz meghat�rozott t�rsadalmi elv�r�sok, k�vetelm�nyek kapcsol�dnak; ezeket nevezi a t�rsadaloml�lektan szoci�lis szerepeknek.

BUDA B�LA: a szoci�lis szerep saj�tos reag�l�si m�d; olyan technika, amely lehet�v� teszi az egy�n sz�m�ra, hogy egy�nis�g�nek s�relme n�lk�l kapcsol�dhasson be a rendezett egy�tt�l�si mint�kba, leegyszer�s�thesse a t�rsadalmi szerkezetben val� �l�s mechanizmus�t, el�rel�that�v� tegye az �rintkez�sek kimenetel�t.

Szerepelv�r�s: az adott st�tusszal kapcsolatban megfogalmaz�d� t�rsadalmi k�vetelm�nyek �sszess�ge.

DAHRENDORF (1958): szerepelv�r�sok oszt�lyoz�sa:

Ø      Kann –elv�r�sok: a szerep megval�s�t�s�val szemben t�pl�lt csek�ly szankci�val j�r� k�vetelm�nyek, melyeket az illem �s a j� modor szab�lyaik�nt azonos�thatunk.

Ø      Soll –elv�r�sok: ezek k�z�ss�gi szankci�k, melyek a szerepelv�r�sok megs�rt�se eset�re kik�z�s�t�st, ker�l�st, devi�nsnak j�r� megb�lyegz�st helyeznek kil�t�sba.

Ø      Muss –elv�r�sok: ezek t�rsadalmi szankci�k, melyek a szerepelv�r�sok felr�g�sa, kij�tsz�sa, semmibev�tele eset�re b�ntet�jogi k�vetkezm�nyekkel fenyegetnek.

(Csepeli Gy�rgy: Szoci�lpszichol�gia)

Szerepelk�pzel�s: a megval�s�t� szem�ly �ltal el�zetesen kialak�tott �s val�sz�n�s�tett k�vetelm�nyrendszer.

Szerepmagatart�s: a szerep egy�ni megval�s�t�s�nak a m�dja.

Szerepk�szlet: az egy�n �ltal aktu�lisan birtokolt –szereppel adekv�lt – reag�l�sm�dok halmaza.

Szerepmodell: a t�rsadalmi (k�z�ss�gi) k�vetelm�nyeket megtestes�t� minta (pl. az ide�lis orvosszerep).

Szerept�pus: a szerep hovatartoz�s�t jelz� fogalom.

H�rom v�ltozata van:

1. adott vagy vel�nk sz�letett szerep (ilyenek a nemi szerepek),

2. a tanult vagy kiv�vott szerep (mint p�ld�ul egy foglalkoz�si szerep) �s

3. a spont�n szerep (idegen k�r�lm�nyek k�z�tt k�pes valaki �gy viselkedni, ahogyan azt ebben a szitu�ci�ban az adott szerepet t�nylegesen birtokl� egy�nt�l elv�rj�k)

(Dr. Szab� Istv�n: Bevezet�s a szoci�lpszichol�gi�ba)

Vagy :

a, pervaz�v szerep: az egy�n �sszes t�bbi szerep�re hat (nemi szerep, gener�ci�s szerep) 

b, rokons�gi –csal�di szerep  

c, foglalkoz�si szerepek

BANTON eml�ti a szitu�ci�s szerepeket, amelyek kiv�ltk�pp a modern, magasan szervezett, sokf�le interakci�t szabv�nyos�t� �s lehet�v� tev� t�rsadalmakban �l� egy�nek �let�re jellemz�.

Szociol�giai logik�t k�vetve a szerep

-form�lis (szem�lytelen)

-inform�lis (mag�n�let szf�r�j�t uralj�k) lehet.

(Csepeli Gy�rgy: Szoci�lpszichol�gia)

Szerepk�szlet: egy meghat�rozott st�tuszhoz kapcsol�d�, de k�l�nb�z� helyzetekben kivitelezett viselked�si form�kat nevezz�k �gy. Ilyen pl.: m�sk�pp viselkedik a pedag�gus a tanul�kkal, kolleg�ival, sz�l�kkel.

Szerepkomplexum: az egy�n eset�ben egy id�ben bet�lt�tt k�l�nb�z� st�tuszaihoz kapcsol�d� szerepek �sszess�ge.

(�rai jegyzet)

Szerepkonfliktusok: Minthogy ugyanannak a szem�lynek egyidej�leg t�bb szerepet megval�s�tania (t�bbf�le elv�r�snak kell egyszerre megfelelnie), gyakran el�fordul, hogy a k�l�nb�z� jelleg� �s er�ss�g� elv�r�sok teljes�t�se neh�zs�gekbe �tk�zik. Ilyenkor alakulnak ki az �n. szerepkonfliktusok (szerep –�ssze�tk�z�sek).

Szerepkonfliktusok

↓

            Szerepek k�z�tti                           szerepen bel�li                           szem�ly -szerep

                                                                                                             konfliktusok                                                   

                                   szerepk�ld�k okozta          szerepk�ld� okozta

Szem�ly –szerep konfliktusok:

1. t�lterhel�s, amikor a szem�ly olyan mennyis�g� k�telezetts�get v�llal, aminek m�r nem tud hi�nytalanul megfelelni.

2. szem�lynek valamely �rt�k�t, hit�t, bels� meggy�z�d�s�t kell fel�ldoznia a szerep teljes�t�sekor.

Szerepek k�z�tti konfliktus: pl. a n�i csal�di szerepek (anya, feles�g) �tk�znek a hivat�si szereppel.

Szerepen bel�li konfliktus: ugyanazon szereppel kapcsolatos ellent�tes elv�r�sok v�ltj�k ki.

Konfliktuskezel�si m�d lehet a

·        szerepek "�sszeolvaszt�sa", amikor is k�t �tk�z� szerepb�l �tmenetileg egyet csin�lunk (pl. oktat�i �s kutat�i szerepet)

·        szerepalku, amelynek l�nyege a kompromisszumk�pz�s (pl. csal�danya a munkahelyen felhalmoz�dott feladatok miatt k�nytelen megk�rni f�rj�t, hogy bizonyos h�zimunk�kban seg�tsen)

·        racionaliz�l�s, amikor az egy�n elfogadhat� magyar�zatot pr�b�l kital�lni valamely k�telezetts�g elmulaszt�s�nak igazol�s�ra

·        v�gleges megold�s a szerepb�l val� kil�p�s (pl. valamilyen szervezeti tags�g megsz�ntet�se)

(Dr. Szab� I.: Bevezet�s a szoci�lpszichol�gi�ba)

Szerepkonfliktusok elvisel�se:

o       a figyelem megoszt�sa :kiiktatja tudat�b�l az ellentmond�st egy id�re (pl. m�g f�rj szerep�t teljes�ti, gondolni sem mer a h�zass�gon k�v�li kapcsolat�ra)

o       ideol�giakov�csol�s: a konfliktusos t�nyez�ket �t�rt�keli, s valamilyen racion�lis elm�let seg�ts�g�vel "megmagyar�zza" �nmag�nak, hogy mi�rt k�nytelen egym�ssal �sszeegyeztethetetlen ig�nyeket kiel�g�teni.

o       Kompromisszumk�pz�s

o       K�b�t�s: a k�nz� �lm�nyt�l megszabadulhat nyugtat�k, k�b�t�szerek seg�ts�g�vel.

o       Menek�l�s: pl. �ngyilkoss�g

A szereppel val� teljes azonosul�s nem felt�tlen�l pozit�v �rt�k, van amikor destrukt�v, �rt�krombol� magatart�ssal j�r egy�tt.

A vide�n l�tott b�rt�nk�s�rletben a szereppel val� teljes azonosul�s sz�ls�s�ges viselked�st eredm�nyezett. (k�s�rlet: rabokat �s �r�ket j�tszottak eg�szs�ges emberek. A rabok 24 �r�b�l 24 �r�t j�tszottak, az �r�k 8 –at. Az illet� szem�lyis�ge �s az elj�tszott szerep k�zti hat�rok elt�ntek. Sok rab sz�ls�s�ges stresszreakci�t mutatott. A 2 h�tre tervezett k�s�rletet 6 nap ut�n le kellett f�jni. A kutat�soknak ma sokkal szigor�bb etikai hat�rai vannak. Kurt Levin: csoportkutat�s, Philip Zimbardo: narr�tor, Solomon  As: konformizmus)

A szem�ly t�vol�thatja mag�t�l szerepeit, ezt Heller nyom�n inkogn�t�nak nevezz�k. A szerept�vol�t�s cselekv�ss� ford�t�sa a szerepfelbor�t�s.

V�lem�ny

HOVLAND JANIS �s KELLEY: a v�lem�ny speci�lis, szemben az adott t�rgyra vonatkoz� attit�ddel, illetve az egy�n �ltal k�pviselt �ltal�nos orient�ci�val.

(attit�d: valamilyen t�rsadalom �ltal l�trehozott, t�rsadalmilag konstru�lt dologra vonatkozik. Valamilyen v�lem�nyre, n�zetre utal� megnyilv�nul�s.)

A v�lem�ny ny�lt, j�l megfigyelhet�, �sszer�nek t�n� kijelent�s, szemben a rejtett, gyakran lappang�, irracion�lis �sszetev�ket is tartalmaz� attit�ddel, melynek felt�r�sa neh�zkes, bonyolult �s bizonytalans�gokkal teli. A v�lem�nyt a n�zethez viszony�tva a v�ltoz�konys�g, ingatlans�g, indokolatlans�g jellemzi.

OSGOOD –SUCI –TANNENBAUM: v�lem�ny= val�sz�n�s�gi �t�letek, becsl�sek

Nem v�lem�ny:

• T�nyekre vonatkoz� �t�let
• Logikailag bizony�that� elm�let alapj�n kifejtett meg�llap�t�s
• Tudom�nyos, politikai, m�v�szi, vall�si vonatkoz�s� �ll�t�s

A szem�lyes tud�s periferikus kommunikat�v magnyilv�nul�sak�nt �rtelmezett v�lem�ny meghat�roz� jegye a be�gyazatlans�g.  (kognit�v, helyzeti, szoci�lis, szem�lyis�gbeli) amint centraliz�l�d�s megy v�gbe, a v�lem�ny n�zett�, attit�dd�, meggy�z�d�ss� val� �talakul�s�r�l besz�l�nk. A v�lem�ny a szem�lyes tud�s alapegys�ge, melynek alakul�sa a bels� �s k�ls� k�r�lm�nyekt�l f�gg.

N�zetek

A n�zetek lehet�v� teszik az elk�l�n�t�st �s a normat�v megk�l�nb�ztet�st. A min�s�t�sek a t�rsadalmi j�v�hagy�s –ellenz�s, normalit�s –abnormalit�s �s esetenk�nt az er�nyess�g –b�n�ss�g v�lelmeit tartalmazz�k.

Amikor merev n�zetekr�l besz�l�nk, meg kell k�l�nb�ztetni a merevs�g v�ltozatait.

-         Pszichikus sz�ks�gletek folyt�n motiv�lt n�zetek (erk�lcsi, szexu�lis �s a szem�lyekre, mint t�rsakra vonatkoz� n�zetek)

-         A t�rsadalmi viszonyok pszichikus interioriz�l�d�sak�nt jelennek meg

�rt�kek

Az �rt�kek arra vonatkoznak, hogy mi a j� vagy rossz, mi a sz�p �s a r�t…

A c�l�rt�kek jel�lik ki a t�rsadalom �s az egy�n sz�m�ra a k�vetend� cselekv�seket, melyek eredm�nyek�ppen a val�s�g irreverzibilisen �talakul.

Az eszk�z�rt�kek a cselekv�sek mik�ntj�t min�s�tik.

Az �rt�kek ugyan bizony�that�ak �s verifik�lhatatlanok, ugyanakkor pol�ris szerkezet�k �s a bel�j�k vetett hit folyt�n ad�d� motiv�ci�s erej�k r�v�n jelent�sekkel teli cselekv�si teret k�pesek teremteni a t�rsadalom tagjai sz�m�ra.

CLYDE KLUCKHOHN: h�rom �rt�kdimenzi�t k�l�nb�ztet meg.

1. modalit�s dimenzi�ja: az �rt�kek pol�ris tasz�t� –vonz� hat�sait jel�li.
2. tartalom dimenzi�ja: az �rt�kek �rv�nyes�l�si k�zeg�t �rja le
3. sz�nd�k dimenzi�ja: a cselekv� reflexivit�s�nak megl�t�t vagy hi�ny�t jel�li

�rt�kek funkci�i:

 Az �rt�kek egyfel�l a szem�lyis�g legm�lyebben be�gyazott, eligazod�st szolg�l� t�mpontjai, melyek be�gyazotts�guk r�v�n szil�rds�got, k�vetkezetess�get, biztons�got k�pesek ny�jtani az emberek sz�m�ra a t�rsadalomban zajl� �letben. M�sfel�l az �rt�kek a t�rsadalmi csoportok, r�tegek, oszt�lyok integr�ci�j�nak szoci�lpszichol�giai eszk�zei, a vil�g kollekt�v �rtelmez�s�re, l�t�s�ra szolg�l� "legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s�k".

Az �rt�khez val� hozz�f�r�s neh�zs�gei:

1.      Mimikri. Az emberek sokszor maguk sincsenek tiszt�ban az �rt�keikkel.

2.      Kamufl�zs. Nem felt�tlen�l tudj�k �s akarj�k kinyilv�n�tani az �rt�keiket.

3.      Hipokr�zis. Az emberek szeretnek szebb sz�nben felt�nni.

Az �rt�khi�ny saj�tos esete a cinizmus, amikor a szem�ly maga sz�m�ra semmisnek tartja az �rt�keket.

(Csepeli)

Kognit�v be�gyazatlans�g:

"milyen h�lye Picasso mikor tud festeni rendesen is" → nem kiz�rt, hogy ezt a v�lem�nyt m�dos�tja

Helyzeti be�gyazatlans�g:

Pl. csecsem�t megyek l�togatni. Mindenk�pp a helyzet �ltal meghat�rozott szerepre �rv�nyes szab�ly �rtelm�ben mindenk�pp pozit�v �rt�kel� k�zl�st teszek.

Szem�lyis�gbeli be�gyazatlans�g:

Az el��t�letek, az elvakult, dogmatikus n�zetek sokszor a v�lem�nyek �larc�ban jelennek meg. "Nekem az a v�lem�nyem, hogy…"