Nevek s fogalmak
2006.11.29. 12:13
A romanikhoz:
Ø (congregatio monastica: egy rend tbb nll kolostornak nkntes szvetsge egyetlen vezet - pl. kormnyzapt, fapt –irnytsa alatt.)
Els pldja a clunyi kongregci
Cluny: Burgundii kolostor, amelyet Jmbor Vilmos aquitniai herceg alaptott 910. szeptember 11-n. Az uralkod gazdag ajndkokkal ltta el, s ppai vdelem (teht nem felgyelet) al helyeztette alaptvnyt. Aptjai (-Berno, -Odo, -Odlo) rvn Cluny egy kolostori reformmozgalom kiindulpontja lett, amelynek az eredeti clkitzst messze fellml hatsa volt.
„Tudd meg - rta Raoul Glaber -, e kolostornak nem akad prja a latin keresztny vilgban, kivlt, ha a dmon uralta lelkeket kell megmenteni. Oly gyakran veszik itt magukhoz az ltet szentsgeket, hogy alig mlik el nap anlkl, hogy segtsgkkel ki ne ragadnnak egy lelket az rt dmonok hatalmbl. A kolostorban a szerzetesek nagy szmnak ksznheten az a szoks jrja - s ennek jmagam is tanja voltam -, hogy a misket megszakts nlkl mondjk, a nap els rjtl az jszakai nyugodalom idejig; oly nagy mltsggal, oly nagy htattal, oly nagy tisztelettel, hogy gy vlnd, nem emberek, sokkalta inkbb angyalok misznek."
Kiegszts a gtikhoz:
Ø A XII. szzadban Franciaorszg kzponti terletn, Ile-de-France-ban alakul ki az j stlus, a gtika mvszete.
Ø Jellemzje lesz a korszaknak, hogy a sztszrtan fekv nagy kolostori kzpontok httrbe szorulnak s felvltjk ket a vrosokban ltrejv mvszeti centrumok.
Ø A gtika mvszetszemlletnek kiindulpontja nem a Bernt ltal kpviselt konzervatv llspont, a mvszetrl alkotott tletek megalapozsban nagyobb szerephez jutnak a skolasztikus filozfia j trekvsei.
Ø Mindenekeltt a Prizs krnyki Saint-Victoire-kolostor iskolja hat ersen a korai gtikra.
Ø A gtikus szkesegyhz Franciaorszgban a kirlyi hatalom szimblumv fejldik, s ezen plettpus tovbbi terjedse mindentt szoros kapcsolatban van a kirlyi hatalom megersdsvel.
Ø Suger apt: Saint-Denis pttetje, kornak egyik legmarknsabb egynisge. Fontos szerepet vllalt a politikai letben, VI. majd VII. Lajos kirly kzpontost trekvseinek egyik legfbb tmasza. A kirlyi hatalom megerstsn dolgozott kolostorn bell is. Suger 1081-ben szletett s 1151-ben halt meg. Fiatalon kerlt Saint-Denis-be, rvid idn bell a kirly bizalmasa lett. 1122-ben vlasztottk aptt, reformjt 1127-ben hajtotta vgre. Hzassgot kzvettett VII. Lajos s Aquitniai Eleonra kztt. 1147-tl, mikor a kirly keresztes hadjratra ment, volt az orszg rgense. F mve: VI. Lajosrl rt trtnelmi munkja. Sajt tevkenysgrl kt mvet is rt, elbb 1144. VI. 11. utn a felszentelsrl szlt, majd ksbb egy a kormnyzsa alatt trtnt dolgokrl tudst munkt.
Ø Suger apt mestere volt a kor kiemelked teolgusa, Hug (Szent-Viktori Hug, Hugo de Saint-Victoire stb.) – (1096-1141)
Ø Suger tle vette t a mvszeti szpnek, mint misztikus ragyogsnak a doktrinjt.
Ø A katedrlis bronz fkapujra a Suger ltal megfogalmazott felirat kerlt:
„Brki, ha azt kutatod, mi ad rtket kapuinknak,
Munkjt nzd, rt s aranyt ne csodljad.
Fnylik a m nemesen, s melynek fnye nemes,
Tltse be fnnyel az elmt, hogy igaz fny tja nyomban Menjen elre igaz fnyig, hol igaz kapu Krisztus.
Jelzi emitt az arany kapu hen, hogy milyen ott benn,
Mert anyag ltal lustn hg fel az sz a magasba,
s a letrt fltmad lttn ennek a fnynek."
(In.: A kzpkori mvszet vilga, 154.o., szerk.: Marosi Ern, Bp., 1969)
Ø Az emberi sz teht a matria ltal emelkedik fel a magasba, az igazsghoz
Ø Hugo de Saint-Victoire eszttikai nzetei:
Ø Eszttikai nzetei jellegzetesen neoplatonikusak
Ø Megklnbztet lthat s lthatatlan szpsget (a lthatatlanhoz az emberi elme nem tud eljutni)
Ø A lthatk megismerse sorn is csupn azt tudja felfogni, hogy ezek a lthatatlan szpsg kpmsai
Ø A tlvilgi ltet fnyer fldi megnyilvnulsai a fldi fny s a testeknek ltala megvilgtott sznei
Ø A legszebb szn a zld, mert a tavasszal kiboml rgyek szne, s a hegykkel felfel mutat levlkk a legyztt hallt a htuk mgtt hagyva az eljvend feltmads jelkpei is. A lthat vilgnak ez az tvitt rtelmezse jl mutatja H. allegorizl gondolkodsmdjt.
Ø A vilg teremtett jellegbl szerinte az kvetkezik, hogy mindennek a teremt Istenre val jelentse van
Ø H. nzetei egszen a renesznszig elterjedtek voltak: hatsuk alatt llt pl. Dante is.
Ø A XII. szzad fontos filozfiai iskolja a Szent Viktor kolostor iskolja, melynek magisztere St. V.-i Hug, goston-rendi kanonok, a tudomnyok prtfogja.
Ø Vezrelve: „Tanulj meg mindent, s hamarosan beltod, hogy nem haszontalan.”
Ø Didascalion c. mvben felbontja a tudomnyokat:
1) Logika
2) Teoretikus (teolgia, matematika, pszchik (fizika))
3) Gyakorlati (etika, konmia, politika)
4) Mechanika (alkalmazott tudomnyok)
Ø A kzpkori egyetemek tananyagt az n. ht szabad tudomny (septem artes liberales) alkotta.
Ø A kifejezs a TUDSnak s a KPZSnek arra a rendszerre utal, amelyet a rmai r TERENTIUS VARRO (i.e. 116-27) foglalt ssze elsknt A tudomnyok kilenc knyve c. mvben.
Ø Varro 9 tudomnyt sorolt fel:
A triviumba tartozk:
1) Grammatika
2) Dialektika
3) Retorika
A quadriviumba tartozk:
1) Geometria
2) Aritmetika
3) Asztrolgia
4) Zene
„A szolgk ltal is elsajtthat gyakorlati ismeretek”:
1) Orvostudomny
2) ptszet
Ø A szabad tudomnyok oktatsa a XIII. szzadi egyetemeken is a magasabb fok (jogi, orvosi, teolgiai) tanulmnyokat alapozta meg.
Ø St. Viktor-i Hug a szabad mvszetek mell sorolja egyenrang flknt a mechanikai mestersgeket is. gy gondolja ezek adnak rejtett kulcsot az ember kezbe, mellyel a termszet mkdst fel lehet trni.
Fogalmak a harmadik ttelhez:
Ø LECTIO: A lectik sorn elszr felolvastk az rtelmezsre vr szveg egyes szakaszait, az rtelmezs a szveg mlyebb rtegeinek a fltrsa fel haladt: a magiszter clja az volt, hogy felfedje a szveg tulajdonkppeni rtelmt, amit szentencinak neveztek.
Ø A DISPUTACIO-k: nyilvnos vitk voltak, a krdst, a disputa trgyt a leend vitavezet magiszter mr j elre kijellte.
Ø SUMMA: a kzpkori tudomnyos irodalom reprezentatv mfaja, amely nem kthet kzvetlenl az oktats egyetlen formjhoz sem. Szisztematikus sszegzs.
Ø QUASTIONES: A flolvassokon problmk addtak, a XIII. szzadra ezekbl szletett meg a QUESTIO (krds), melynek megvlaszolsakor a problmt levlasztva a szvegrl, a problmt vizsgljk.
Ø QUODLIBETALIA: A rendes disputkon kvl lteztek, amelyek sorn tetszlegesen flvetett krdseket vitattk meg. Ezekre a rendes disputknl jval ritkbban kerlt sor, vente mindssze ktszer. Egyszer Advent 2. hetben, egyszer pedig a nagybjt 3. vasrnapjn.
|