Az eur�pai kult�ra nagy korszakai

1.     t�tel: A romanika �s a g�tika, mint a k�z�pkori m�v�szet st�lust�rt�net�nek fogalma, �s t�rt�neti �sszefoglal�s

Romanika + g�tika: XI-XII-XIII. sz�zad – m�v�szett�rt�neti �s st�lusfogalmak.

• A XIX. sz�zadt�l k�l�nb�ztetj�k meg �ket. (azel�tt �kereszt�ny v. biz�nci n�ven ismert�k �ket.
• Nem hirtelen bek�vetkez� v�lt�s t�rt�nik a rom�n st�lust k�vet� g�tik�ban, hanem ezek �sszekapcsol�d�, folytonos, kevered�, egym�s mellett �l� st�lusok.

Rom�n st�lus: XI-XIII. sz�zad (Nyugat-Eur�pa)

-�p�t�szete:

• F�lk�r�ves szerkezetek
• Vastag falak
• Kism�ret� ablakny�l�sok
• V�zszintes dongaboltozat
• Er�s oszlopok

-az �kori r�mai, �kereszt�ny, �s biz�nci m�v�szeten alapult, de nem k�zvetlen lesz�rmazottja az antiknak!

Franciaorsz�g: Saint-Denis – katedr�lis: az els� rom�n st�lus� �p�let.

↓

N�metorsz�g (Ott�-kori m�v�szet ≈ rom�n st�lus)

G�tika: XII-XIII. sz�zad

-�p�t�szete:

• Cs�cs�ves boltozatok
• Keresztboltozat
• Legyez�boltozat
• Sz�nes, hatalmas r�zsaablakok
• B�lletes kapuzat

-jellemz�je: a vil�goss�g – l�giess�g (a hatalmas �vegablakok miatt)

R+G k�z�s alapja a kereszt�ny vall�sàmeghat�rozta a m�v�szetet, �s a kult�r�t!

T�rt�neti �sszefoglal�s

843: Frank Birodalom felboml�sa

X. sz.: az �llamok megszil�rdul�sa

-normann �s magyar t�mad�sok megsz�n�se (leteleped�sek!)

-egyetemes fejl�d�s

XI. sz.: Anglia, �szak-spanyol ter�letek felszabadul�sa

-Csehorsz�g, Lengyelorsz�g megalapul�sa

N�metorsz�g:

962: I. Ott� megkoron�z�sa (N�met-r�mai Cs�sz�rs�g [1806-ig tart!])

Ott�-cs�sz�rok �lma: Nagy K�roly birodalm�nak vissza�ll�t�sa

XI. sz�zadt�l: invesztit�ra-harc: a n�met-r�mai cs�sz�rok �s a r�mai egyh�zaty�k, p�p�k harca.

Az invesztit�ra-harcot kiv�lt� okok:

1.      az 1059. �vi Later�ni-zsinat rendeletei

a.       VII. Gergely megtiltotta a vil�gi invesztit�r�t (vil�gi hatalmak �ltal t�rt�n� p�sp�kavat�st)

b.      El��rta a papi n�tlens�get (c�lib�tust)

c.       Kimondta, hogy a p�p�t ezent�l a b�borosoknak kell megv�lasztania.

2.      az 1075. �vi Dictatus Papae rendeletei

a.       kimondja, hogy kiz�r�lag a p�pa �ll�that �s helyezhet �t p�sp�k�ket

b.      kiz�r�lag a p�pa haszn�lhatja a cs�sz�ri jelv�nyeket

c.       kimondja a cs�sz�rok feletti �t�lkez�s jog�t

d.      meg�llap�tja az egyetemes zsinatok �sszeh�v�s�nak kiz�r�lagos hatalm�t

e.       kimondja a r�mai egyh�z megk�rd�jelezhetetlens�g�t, �s t�vedhetetlens�g�t.

Az invesztit�ra-harc az egyh�z gy�zelm�vel z�rult. (1077-ben IV. Henrik n�met-r�mai cs�sz�r kegyelmet k�rt VII. Gergely p�p�t�l Canossa v�ra alattàCanossa-j�r�s)

1054: a nyugati �s a keleti egyh�z v�gleges sz�tv�l�sa

Nyugati egyh�z: latin nyelv�, a r�mai p�pa �ltal vezetettàkatolikus egyh�z.

Keleti egyh�z: g�r�g nyelv�, a biz�nci cs�sz�r �ltal vezetettàg�r�gkeleti egyh�z kialakul�sa.

Franciaorsz�g:

987: Karoling dinasztia kihal�sa – Capeting-h�z tr�nra ker�l�se

• szoros kapcsolat Angli�val
• XI. sz�zad: szerzetesrendek alapulnak:
  • Pre-montre-i
  • Cisztercita
  • A kollekt�v megv�lt�s k�zvet�t�i
  • T�bb funkci�!

Anglia:

1066: Hastings-i csata à normann t�mad�s (I. H�d�t� Vilmos, Normandia hercege uralma al� hajtja a ter�letet!) à francia fennhat�s�g

It�lia:

�n�ll� fejedelems�gek [P�pai �llam, Firenze, Piza, Velence, stb.] – v�ros�llamok – kereskedelem – fejl�d�s

2.     t�tel: A szerzetesek t�rsadalomban bet�lt�tt szerep�r�l; Cluny t�rt�nete

1130 – kolostorok megv�ltoz�sa, fejl�d�se

-szerzetesrendek fejl�d�se

·        a vil�gi papokn�l is jobban tisztelt�k �ket

·        a m�vel�d�s k�zpontjai a kolostorok

-kongreg�ci�k kialakul�sa à Cluny-i Kongreg�ci�

Kongreg�ci�: t�bb kolostor, monostor, �s templom �sszefog�sa, egyh�zi �s vil�gi �rdekek k�pviselete.

Cluny – a benc�s rend sz�khelye

-alap�t�: J�mbor Vilmos (Acquitania hercege)

-alap�t�s: 910. szept. 11.

-p�pai v�delem, de nem fennhat�s�g alatt �llt!

A benc�sek reformjai:

• a regula szigor�bb k�vet�se
• nagyfok� lelkiismeretess�g
• OPUS DEI – Istennek v�gzett szolg�lat à �nnep�lyes istentisztelet tart�sa, stb.
• Egy�ni j�mbors�g elm�ly�t�se
• Az ap�tot a szerzetesek v�lasztj�k maguk k�z�l
• A szerzetesek felszentelt papok voltak

-kir�lyok �s orsz�gok adom�nyoztak a kongreg�ci�nak; pl.:

• Anglia: ez�st�t
• Kaszt�liai Kir�lys�g: aranyat

-mez�gazdas�gi fejl�d�s

-h�res, �s k�zkedvelt, egyedi gy�szszertart�sok – kir�lyok temet�sei

↓

holtak befogad�sa

(nov. 2.: minden halottr�l megeml�keztekàMindenszentek �nnepe)

-folyamatos fejl�d�s à b�v�t�sek, �t�p�t�sek

1130: II. Ince p�pa felszenteli a harmadj�ra �t�p�tett kolostort [Cluny III]

• VI. Alfonz – spanyol kir�ly – �ri�si aj�nd�kot ad a kolostornak: t�bb�ves hadizs�km�ny�t

↓

„az anyagi f�ny�z�s elvezet az �gi F�nyhez, Istenhez” – tartott�k

-ennek a n�zetnek egyik legnagyobb ellenz�je: Clairwaux-i Szent Bern�t

-szerzetesek= m�v�szek

• K�dexk�sz�t�s – �s m�sol�s
• �tv�smunk�k (kelyhek, ostyatart�k, ereklyetart�k, stb)

A XIII. sz�zadt�l a kongreg�ci� sz�vets�ge meggyeng�l, majd a XVII. sz�zadban megsz�nik.

3.     t�tel: A filoz�fia helye �s k�rd�sei a k�z�pkorban; az egyetemek vil�ga

Filoz�fia

1.      Patrisztika

·        A latin PATRES sz�b�l sz�rmazik

·        Kereszt�ny szellemi vezet�k, papok, gondolkod�k

·        Feladatuk:

�         A kereszt�nys�g dogm�inak megalapoz�sa

�         Ezen dogm�k v�delme

·        A filoz�fi�t�l elv�rta, hogy a hit igazs�gait pr�b�lja megvil�g�tani.

·        A filoz�fia vesse al� mag�t a teol�gi�nak (veritas duplex)

·        „a filoz�fia a teol�gia szolg�l�le�nya”

·        Tertulli�nusz, Anselmus, Abelard, Origen�sz, Szent �goston

2.      Skolasztika

·        Az egyetemi oktat�shoz kapcsol�dik (a kolostori iskol�khoz is!)

·        M�fajok:

1.      LECTIO: felolvas�s, �rtelmez�s

a.       L�nyeg lesz�r�se: szentencia

b.      Az irodalomban ennek megfelel� m�faj: komment�r

2.      DISPUTACIO: nyilv�nos vita

a.       Hallgat�knak k�telez�

b.      T�rgya el�re megadott

3. SUMMA: �sszegz�s

4. QUASTIONES: k�rd�s

5. QUADLIBERTALIA: vita (�vi 2 alkalommal – advent �s nagyb�jt idej�n)

Filoz�fiai k�rd�sek:

1. univerz�l� k�rd�se: XI-XII. sz�zad: Egyed dolgok l�teznek-e csup�n, vagy vannak �ltal�nosak is? Pl.: ember, mad�r
2. teremt�s k�rd�se
3. l�lek k�rd�se
4. Isten k�rd�se

Az arabok szerepe a k�z�pkori filoz�fi�ban

-szellemi �let cs�csa: XIII. sz.

-keresztes hadj�ratok: XII. sz�zadt�lànyugat kezdi megismerni a keletet

·        �j m�veket fedeznek fel: Arisztotel�sz – Fizika/Metafizika/ Etikai �s politikai m�vek

↓

                                                           g�r�g, arab ford�t�sok – zsid� komment�rok:

                                                                       Avicenna, Avveroes

-az egyh�z belesz�lt, mert az 1215. �vi IV. later�ni zsinaton betiltotta e k�nyveket, tov�bb� harcot ind�tott az eretneks�g ellen; fel�ll�totta az inkviz�ci� int�zm�ny�t

1255: a p�rizsi egyetem el��rta Arisztotel�sz valamennyi m�v�nek tan�t�s�t.

-zsid� filoz�fus: Maionid�sz

-ford�t�k�zpontok: Toledo, Oxford, Szic�lia (g�r�gr�l latinra ford�tj�k Arisztotel�sz m�veit)

n�pi kult�ra ↔ hivatalos latin nyelv� irodalom

K�z�pkori iskol�k �s egyetemek

2 nagy iskola:

-Chartres –vezet�je: Chartres-i Bern�t (j�l ismerte Plat�n m�veit)

            -logika: Arisztotel�sz, Hippokrat�sz, Gal�nosz à m�veit veszik �t az �korb�l.

            -term�szettudom�nyos �r�sok

-Szent Viktor-Iskola (kolostor)

            -vezet�je: Szent Viktor-i Hug� (�gostonrendi kanonok)

            - elve: mindenfel� nyitottnak lenniàmindent meg kell tanulni

-hat�ssal van a g�tik�ra!

-fontos a m�v�szet, eszt�tika, stb.

-tudom�nyok �j feloszt�sa

·        Logika

·        Teoretikus tudom�nyok (teol�gia, matek, fizika)

·        Gyakorlati tud. (etika, �kon�mia, politika)

·        Mechanika (f�ldm�vel�sàmindennapi dolgok �s munk�k)

Az oktat�s �ltal�nos strukt�r�ja

7 szabad tudom�ny rendszereà az �korb�l sz�rmazik:

Terencius Vergerio: A tudom�ny 9 k�nyve [3-4-2]

Trivium (3)

• Grammatika
• Dialektika
• Retorika

Quadrivium (4)

• Geometria
• Aritmetika
• Asztrol�gia
• Zene

+1 Orvostudom�ny

+1 �p�t�szet