ATIF-ANDAL ... archive to the future
ATIF-ANDAL ... archive to the future
Men
 
XXX
 
Els flv
 
Msodik flv
 
Harmadik flv
 
Negyedik flv
 
Egyb segtsgek
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Eurpai kultra ttelek
Eurpai kultra ttelek : Ttelek7-9

Ttelek7-9

  2006.12.18. 10:04

Ttelek7-9

7. ttel: A kzpkorban kialakult vallsi jtkok

A kzpkorban kialakult drmai mfajok igyekeztek mindent megmutatni a nzknek, a paradicsomtl a pokolig, a vilg teremtstl az utols tletig, naturalisztikus alapossggal trtk az izgalomra hes kznsg el a legborzalmasabb knzsokat s a csodkat, az angyalokat s az rdgket, a szenteket s a bohcokat.

A trtnet, a drmai cselekmny laza epizdok lncolataknt hmplygtt. Az nnepl kedv tmeg svran leshette a szrnylkdsek s a nagy nevetsek alkalmait.

A kzpkori drma jellemzi:

Nincs hangulati egysge

Nincs srts (40-50 ezer verssor!!!)

Nincsenek kilezett konfliktusok

lland helyvltoztats

Klnbz helyszneken egyidejleg bemutatott esemnysorozatok.

A templomokban bemutatott prbeszdes jelenetek, az un. liturgikus drmk a 11. szzadtl kezdve jtszottak egyre nagyobb szerepet (karcsonykor Krisztus szletst, hsvtkor knhallt s feltmadst dramatizltk). Lassanknt, vszzadok alatt egyre tbb vilgi, komikus, st trgr mozzanat szrdtt be az egyhzi sznjtszsba, s ezrt nem maradhatott meg a templom falai kztt, ki kellett vinni a templom eltti trre, a piacra.

Bizonyos egyhzi nnepeken egy-egy vros risi sznhzz alakult t, gybuzg, lelkes kzmvesek pedig alkalmi sznszekk lettek. A chek ksbb intzmnyesen gondoskodtak „sznszeikrl", kltsget, fradsgot nem kmltek, hogy emeljk a ltvnyossgok fnyt.

A misztriumdrmkat dramatizlt formban adtk el, lehetleg minl teljesebben, az egsz bibliai trtnetet. Tbb szz szerepl jtszott az eladsokon, s volt olyan misztrium is, amely negyven napon t tartott folytatlagosan.

A mirkulum a szentek lett, csodit, szenvedseit, vlogatott knzsait, vrtanhallt vitte sznre. A moralits trtneteiben a megszemlyestett jellemvonsok, az ernyek s a bnk (gg, kapzsisg, erklcstelensg stb.) viaskodtak az emberi llekrt.

A keresztny drma, sznjtszs rks helysznvltozsai alaktottk ki a klnbz sznpadtpusokat. A „szimultn sznpad" kb. 40-50 mternyire elnyl, 6-8 mter szles emelvny volt (egy mai sznpad nylsa 12-16 mter). Egyms alatt, mellett s fltt helyeztk el a klnbz sznhelyeket: a poklot, a pokol tornct, a fldi tereket, a mennyorszgot, illetve paradicsomot valsgos gymlcsfkkal s llatokkal. Msfajta megoldst tett lehetv a „processzis sznpad": az egyes jelenetek sznpadai egy utca hosszban lltak s a kznsg vndorolt az egyik sznpadtl a msikig.

A processzis, krmeneti sznpad fordtottja volt a „kocsi-sznpad”. Ez fleg Angliban s Spanyolorszgban divatozott: a kznsg egy helyben llt, a klnbz sznhelyek pedig hatalmas kocsikra szerelve grdltek el eltte.

A sznszek jellemzi:

Csak frfiak jtszottak!(ni szerepeket is)

A vallsi jtkok trtnetnek kezdete a 10. szzadig nylik vissza, amikor ezek mg tisztn egyhzi liturgit jelentettek. A 16. szzadban azonban az egyhz mr tbbnyire szgyellte s tiltotta ezeket az n. jtkokat, melyekben egyrtelmen a npi kultra nyilvnult meg.

Az 1490-ben nyolc napon t tart reimsi passieladson - amelyre lltlag tizenhatezer nz gylt ssze a vrosbl s a krnyez falvakbl (egy kzpkori nagyvros lakosainak szma tz- s hszezer f kztt mozgott!) - a vros minden nap borral vendgelte meg az nnepi gylekezetet, s kenyeret osztott szt kzttk.

Termszetes, hogy ezek az esemnyek alkalmat adtak a tbb-kevsb slyos rendzavarsra is: a rszegeskedstl kezdve a verekedsen t a gyilkossgig minden elfordult. Auxerre-ben pldul hagyomnyosan a temetben zajlottak a passijtkok. Az 155l-ben, a huszonnyolc napnl is tovbb tart eladsokon olyannyira elfajult az erszak s a rombolsi kedv, hogy a temett vgl jra fel kellett szentelni. Az egyhz vezeti gy egyre gyakrabban tiltottk be a jtkokat. ltalnos volt teht az a nzet, hogy mr soha tbb nem tartozhatnak az egyhzi kultrhoz.

A kzpkor vallsi jtkai - eltren a grg tragditl, illetve a ksbbi jkori drmtl - nem tekinthetek egyni alkotsoknak.

Tma, felpts: A jtkok a Biblibl mertettk a tmjukat. A npszersgi listn a karcsonyi esemnyek kvettk a hsvti trtnseket, klnsen ha azokat psztor- s hromkirlyok-jtk formjban adtk el. Ez ksbb olyan jtkokkal bvlt, amelyek a prftk, a legendk, a tz szz, Mria Magdolna, Lzr stb. trtnett dolgoztk fel.

Az eladst alkot jelenetsorok ksz panelknt mkdtek: a jtk helytl, az adott vszak idjrstl s a hagyomnyoktl fggtt, hogy milyen aprbb vltozst eszkzltek rajtuk, illetve milyen sorrendben kvetkeztek. Az egyes alkotelemek eredett s kialakulst nem minden esetben ismerjk pontosan.

A nemzeti nyelven eladott hsvti jtk ht ilyen panelbl ll:

1. Piltus s az rtllk jtka

2. A feltmads

3. Az rdgjtk, ami Jzus pokoljrst, a lelkek megszabadtst s a pokol benpestst foglalja magban

4. A kenetrus-jelenet (olaj s kenet vsrlsa)

5. A szent srnl tett ltogats (visitatio)

6. Jzus megjelenik Mria Magdolna eltt

7. Az apostolok futsa

Mg az els hrom jelenetnek a feltmads llt a kzppontjban, addig az utols ngy a szent srnl tett ltogats kr csoportosul. A hsvti jtkokban az rdg- s kenetrus-jelenet rvendett a legnagyobb npszersgnek.

A passijtkok:

A passijtkok jval a hsvti jtkok utn alakultak ki, m nem bellk fejldtek ki.

A passijtkok trtnete egyes esetekben a 14., st a 13. szzadba nylik vissza. Valban kzkedvelt esemnny azonban csak a 15. s 16. szzadban vltak, a legnpszerbbek pedig a szzadforduln, teht 1500 krl voltak.

A passijtk tulajdonkppen a bibliai trtnetnek Jzus szenvedsvel s hallval foglalkoz rszeit dramatizl sznjtk, a kzpkori misztriumjtk legismertebb alfaja.

A hsvti jtkok fknt csak a feltmadst kvet esemnyekkel foglalkoztak. Amikor a liturgikus jtkok elhagytk a templomot, s ltrejtt a vrosi misztrium, a hsvti jtkokat a feltmads elzmnyeivel is bvtettk, s lassan a drmk slypontjba Jzus eltlse s knhalla kerlt.

A passijtkok akkor terjedtek el a legszlesebb krben, amikor meghatrozv vltak azok a tmegmozgalmak, amelyekben furcsa kapcsolat ltszott kialakulni az egyhzi s a npi kultra kztt. A flagellnsok (nostorozk, vallsi rajongk, akik korbccsal vertk magukat s gy vezekeltek a maguk s msok bneirt) orszgszerte s nyilvnosan, legtbbszr nagy nzkznsg eltt vgeztk szertartsaikat.

A 13.-14. szzadbl mr ismernk nemzeti nyelv francia s nmet passiszvegeket, a passijtk fnykora pedig a ks kzpkorra esett.

A vallsi jtkok s klnsen a passik risi npszersge a 16. szzad sorn is tretlen maradt az eurpai vrosok lakossgnak krben. A szzad vgn azonban mr alig lehetett ltni ilyen eladsokat a nagyvrosokban (nhny vidki s nehezen megkzelthet hegyvidki helysgben elszrva mg a 17., st: a 18. szzadban is volt r plda).

1578-ban Bologna rseke pellengrezte ki a sznjtkokat, 1583-ban pedig a reimsi zsinat tiltotta be az nnepi eladsokat. 1577-ben Skcia reformtus egyhza knyszerlt komoly lpsekre a Perthben jra s jra megtartott rnapi jtkok ellen, 1601 -ben a Spanyol Nmetalfld kormnya rendeletben tiltotta be a vallsi jtkokat, mert azok „sok haszontalan dolgot" tartalmaznak, „tisztessgtelenek s elviselhetetlenek, semmi msra nem jk, mint hogy megrontsk s elzllesszk a j illemszoksokat-klnsen az egyszer s jraval emberekt -, s ezltal az egsz npet elborzasszk vagy flrevezessk." A jtkok ellen szl legfontosabb rv jra s jra a bellk sugrz babonasgra s erklcstelen hatsukra plt.

A passijtk tulajdonkppeni trgya Jzus szenvedse s halla, s ezt nagy rszletessggel s brutalitssal adtk el. Szvesen idztek a keresztre feszts egyes borzalmas rszleteinl.

Ezutn kvetkezett a Mria-siralom, a jtkok meghatan lrai rszlete (->planctus). A passijtk ezenkvl magba foglalhatta az egsz bibliai trtnetet a vilg teremtstl az utols tletig; mindezeket az esemnyeket gy csoportostottk, hogy az rtatlanul felldozott istensg hallt elksztsk s feltmadst megokoljk. A megrz s szrny rszletek moralizl versszakokkal s komikus jelenetekkel vltakoznak. A legnpszerbb figurk az rdgk voltak, k szemlyestettk meg az Istennel szemben ll gonosz princpiumot, msrszt k voltak a trfacsinlk, a bohcok is. Fontos szerepet jtszott a vndor keresked-kuruzsl; sokszor tncot jrt Mria Magdolnval, aki mint felcicomzott divathlgy jelentkezik.

Egy-egy passijtk rendezse s eladsa a ks kzpkorban az egsz vros letben nagyszabs esemnynek szmtott. Minthogy elksztse hnapokig tart munkt ignyelt, tbbnyire nhny ves idkzkkel ismteltk meg ket.

A passijtkok trtneti httere szempontjbl fontos tny, hogy a nagy passijtkok divatja a zsid- s boszorknyldzsek idejre esik.

(Anglibl pldul mr 1290-ben, Franciaorszgbl 1394-ben kiutastottk a zsidkat. A nmet birodalom terletn „zsidkalapot" vagy „srga foltot" kellett viselnik. 1439-ben Augsburgban fogalmaztk meg, 1530-ban pedig az egsz birodalomra kiterjesztettk a rendeletet, amely arra ktelezte a zsid frfiakat, hogy a ruhjukon feltntetett srga „krrel" tegyk felismerhetv magukat, asszonyaik pedig hegyes ftylat hordjanak.)

Szinte ezzel prhuzamosan vette kezdett az egsz Eurpban tbolly fokozd boszorknyldzs. VIII. Ince 1438-ban adta ki boszorknybulljt (Summis desideran-tes affectibus), amelyben felsoroltk a boszorknyok s varzslk legfontosabb bntetteit. Ezzel egy idben a ppa Nmetorszg inkviztoraiv nevezte ki Heinrich Institorist s Jacob Sprengert, akik 1487-ben hoztk nyilvnossgra a Malleus maleficarumot, az un. Boszorknyok prlyt, s ezzel egyrtelmen a boszorknyok, vagyis a nk lettek az ldzs clpontjai. Ezt kveten ugrsszeren megntt a boszorknyperek szma.

A passijtkok 15. s 16. szzadi hallatlan npszersge csak e kontextusban vlik rthetv, klnsen a zsidk elleni tbolyult gyllet mutatkozik meg a passijtkok nagy rszben. A jtkokban furcsa ellentmonds figyelhet meg. Jzust mgikus csodadoktorknt s smnknt jelentik meg, alakjt viszont gy rtelmezik, mint a keresztny valls dvztjt s megvltjt. A zsidk viszont csodattelei miatt „varzslnak” blyegzik (pl. a frankfurti passijtkban).

A npi kultra hisz azokban a csodkban, amelyek visszaadjk az emberi test psgt s egszsgt, s ezt gy brzoljk, ahogy azt az egyhz elfogadja s hirdeti. A mgikus praktikkat pedig az egyhz szmra szent s srthetetlen alaknak, Jzus Krisztusnak tulajdontjk.

Ugyanakkor az egyhz – ez a legfurcsbb az egszben – azt a nevet, amely az ezekkel a mdszerekkel gygyt szemlyt illeti, a zsidk szjba adja, akik megtalkodottsgukban elfordulnak Jzustl s (mint varzslt) kmletlenl ldzik t. Ezrt is nem dvzlhetnek.

A frankfurti passijtkban pl. Kajafs s a tbbiek „varzslknt” adjk t Jzust Piltusnak, csodatteleiben pedig bnssgnek egyrtelm bizonytkt ltjk.

 

8. ttel: Npi kultra s kzplatin irodalom

npi kultra ↔ hivatalos latin nyelv irodalom

Npi kultra

letkedvet raszt, szabadszj, egyhzi s vilgi hatalmakat tmad (latin) dikkltszet

o vgnsok – Carmina Burana – 200 diknek

o goliardok -nemzeti nyelveken:

lovagi epika:lovag-eposzok, lovagregnyek pl.: Roland-nek, Niebelung-nek, Trisztn s Izolda

kelta mondk, mtoszok alapjn fogalmaztk meg ket.

-trubadrok:

a) a trubadrlra blcsje: Provance

b) nyelve: provanszl

-nmet lovagkltk: minnesangerek

-a lovagi kltszet tmi:

az rn tisztelete, magasztossga

titkos ji tallkk, hajnali bcszsok:

hajnali dalok: ALBK

Walter von der Vogelweide

-sokszn tmk

-rzelmi gazdagsg

-klcsns, szinte szerelemre vgyik!

-helyzetdalok: Hrsfagak csendes rnyn

-elgik: , jaj, hogy eltnt minden

-ketttrt, metszetes verssorok: nibelungizlt alexandrin

Lovagi kultra

-eszmnyek:

er, btorsg, gyessg

a gyengk, elesettek vdelme

nk tisztelete

hit vdelme

Vilgi irodalom:

Dante: Isteni sznjtk [1307-1320]

Villon: Nagy testamentum [1461]

Hivatalos latin nyelv irodalom

-rstuds= latin rs+ olvass

Literator: rdek

-literatic (mvelt)

-illiteratic (mveletlen, analfabta, iditta)

-misztikus htat; amit ami a tlvilgra sszpontost

-a vallsos irodalom mfajai:

a) imdsg

b) prdikci

c) passi

d) himnusz – Pierre Ablard: Szombatesti himnusz

e) legenda: szentek letnek przai vagy verses elbeszlse [XII-XIII. sz.: anyanyelven is!]

XII-XIII. sz.: Mria-kultusz kialakulsa s elterjedse

Mria-himnuszok

-egyik fajtja: PLANCTUS siratnek

pl.: Jacopone da Todi: Stabat Mater

a Mria-siralmakban valsgos fldi rzelmek, evilgi gondok s fjdalmak jutnak kifejezsre

-megszletik a „modern versels”

a rm megjelense

antikizl, hangslyos versforma: megntt a hangsly ritmuskelt szerepe. A kzpkori latin kltszet verssorai gy utnozzk a klasszikus versels egy-egy verslbat, hogy a hossz sztag helyn hangslyos; a rvid sztag helyn hangslytalan sztag ll.

-plbnik, szerzetesek feladata a hitttelek rtelmezse a kznp szmra

-kialakul koldulrendek:

ferencesek: Assisi Szt. Ferenc

domonkosok: Szt. Domonkos

plosok: magyar alapts

Eretnekmozgalmak a vilgias egyhzzal szemben

Pl: kathar- albigens s valdens eretneksg

skeresztny elvekhez val visszatrs

nsanyargats

egyhzi hierarchia tagadsa

1215: IV. laterni zsinat: INKVIZCI

9. ttel: A kzpkori zene trtnete

A kzpkorral j korszak kezddtt Eurpban. Kialakult a feudlis trsadalmi s gazdasgi rend, az egyhz hatalma megnvekedett, megszilrdult. A vallsos szemllet meghatrozv vlt a tudomnyok s a mvszetek, gy a zene fejldsben is.

A korai kzpkor zenje nagyobbrszt egyszlam, a tbbszlamsg csak a XII. sz. krl alakult ki.

Egyszlam zene

Egyhzi zene

A keresztnysg vallsi szertartsokat vezetett be a gyakorlatba, s ezekhez nekes imaszvegeket kapcsolt. E dallamkincsnek kt f forrsa volt:

az kori zsidk vallsi liturgikus zenje (zsoltrok)

grg egyhzi nekek (himnuszok).

Ezek a dallamok vszzadokig szjhagyomny tjn terjedtek. A IV. szzadtl a keresztny liturgia nyelve a grg helyett a latin lett, s az egyhz irnyt kzpontja Rma.

Az V. s VII. sz. kztt az ppen uralmon lv ppa hatrozta meg a vallsi szertartsok s az azokhoz kapcsold vallsi dalok rendjt. I. Gergely (Nagy Szent Gergely) ppa (59O-6O4) elsknt rendszerezte a keresztny egyhz teljes dallamkincst s sszelltotta az akkor hasznlatos nekek dallamgyjtemnyt. Ez lnyegben a XVI. sz-ig vltozatlan maradt. Ezeket a dalokat gregorin nekeknek nevezik, elnevezsket Gergely ppa nevrl kaptk, mivel a Gergely latinul Gregorius. Hogy Gergely ppa milyen mrtkben vett rszt a rendszerezs nagy mvben, nem tudjuk. Valszn, hogy elssorban az akkor mr mkd Schola Cantorum (nekesek iskolja) testletre tmaszkodott.

A gregorin nek a rmai katolikus egyhz si, hivatalos, latin nyelv neke.

Jellemzi:

o egyszlam dallam, tele hajltsokkal

o latin szveg, bibliai vagy egyb vallsos trgy

o ksret nlkl, ktetlen ritmusban szlal meg

o a dallamok rendszerint lpcszetesen vagy kis

o hangkzlpsekben mozognak, de elfordulnak az ugrsok is

o a szillabikus s melizmatikus szakaszok vltakozsa egyenslyt eredmnyez

o (szillabikus, azaz sztagol nekls = egy sztagra egy hang kerl melizmatikus neklsi md = egy-egy sztagra tbb hang vagy egsz kis dallamv juthat)

A gregorin nek kt nagy rszre oszlik:

o a papi zsolozsma nekei

o a mise nekei

lland mise nekek (a mise szertartsainak gerinct adjk)

vltoz mise nekek (az n. egyhzi v egyes napjaihoz, vagy nnepeihez igazodik).

Taln az egyik legismertebb gregorin emlknk a “Dies irae” kezdet, si hagyomnyokat rz kzpkori dallam. A flhangz latin szveg szabad fordtsban gy hangzik: A harag, vagyis a vgtlet napjn a vilg hamuv lesz.

A “Dies irae” nekformja: sequentia.

Kt fontos nekformt kell megemlteni: sequentia s tropus. Mindkt forma gy jn ltre, hogy a liturgikus dallamok hossz melizmi al szveget szerkesztettek. A sequentia mint mfaj, jelentsebb. Sequentia volt az magyar Mria Siralom is, eredeti cme: Planctus ante nescia – szerzje Geoffroi de Bretevil (XII. sz.)

A sequentik szma idvel igen megszaporodott s egyre tbb npi “profn” elem vegylt bele, amit az egyhz nem nzett j szemmel. Ezrt a XVI. szzadban eltiltottk neklsket, csupn tnek a hasznlatt engedlyeztk. (Ebben szerepel a Dies irae = halotti sequentia.)

Bizonyos egyhzi szvegek tartalma alkalmas volt arra, hogy dramatizlva adjk el ket, gy keletkeztek a X. szzadban a liturgikus drmk.

“t queant laxis” (a szolmizcis gyakorlatok kialakulsa)

Vilgi zene

A kzpkor vilgi zenjt elssorban a lovagi kltszet kpviseli, mely Franciaorszgbl indult. Dl-Franciaorszgban, Provance-ban szletett a XII. szzadban, majd a XIII. szzadban az eretnekhbor miatt ttevdik szak-Franciaorszgba. Dlen trubadroknak, szakon trouvereknek neveztk e mvszet kpviselit, akik kltk s zeneszerzk is voltak egyszemlyben.

Szrmazsukat tekintve: als- s kzpnemesek, de voltak fri kpviseli is (hercegek, kirlyok; a trouverek neves kpviselje volt Oroszlnszv Richrd angol kirly). Alacsony sorbl szrmaz trubadrokrl is tudunk (vndordikok, koldul szerzetesek). Dalaik: balladk, drmai elbeszl szerelmi dalok. (Ez utbbi a trubadrkltszet jellegzetes tpusa.) Tbbnyire nemzeti nyelven szlalnak meg, hangszerksrettel.

Mariot d’Arras (ejtsd: moni drrsz): “Nyri nek” (a XIII. szzadbl)

A trubadrok s a trouverek mvszete tbb irnyba sugrzott ki Franciaorszgbl:

Spanyolorszg: cantiga

Olaszorszg: lauda

Nmetorszg: minnesang

Nmetalfldn e mfaj kpviselit minnesangereknek nevezik (minnesanger = szerelmi dalok szerzje).

A legjelentsebb kpviseli: Walter von der Vogelweide, Neidhart von Reuenthal, Tnnhauser. (Ez utbbirl mintzta Richard Wagner hasonl cm operjnak a hst.)

A kzpkori tbbszlamsg

A zeneirodalomban taln a legltvnyosabb fejlds a tbbszlamsg kialakulsa lehetett. Kezdetei a VIII. sz. idejbe tehetek, de valjban csak XI-XII. sz-tl kezdve beszlhetnk tbbszlamsgrl.

Rma egyes kolostoraiban az a szoks alakult ki, hogy a gregorin dallam mell ksr szlamot kezdtek nekelni. Ekkor ez mg nem jelentett tbbet, mint az egyes szlamok prhuzamos haladst egyms mellett, azonos tvolsgban. Ennek a gyakorlatnak a neve “parafonia” volt, eladit parafonistknak neveztk. Felteheten kvart, illetve kvint tvolsgban szlalt meg a ksrszlam. Kzben a kolostorokban s a templomokban megjelent az orgona, amely alkalmas volt a kt szlam sszecsengsnek kiprblsra. Az eurpai tbbszlamsg errl a hangszerrl kapta a nevt is, gy lett organum elnevezs ez az neklsi technika, melynek hrom tpust klnbztetjk meg.

1. Paralel (prhuzamos organum)
Az alapdallamot kvart, illetve kvint tvolsgra ksrte a msodik szlam (esetleg oktv is megszlalhatott)

2. Szabad organum
Az alapdallam az als szlamban jelenik meg, a fels szlam szabadon mozog. Haladhat prhuzamosan is az als szlammal, de lehet ellenmozgs is a kt szlam kztt (ellenpont).

Egytthangz hangkzei: prm, kvart, kvint, oktv, undecima.

3. Melizmatikus organum
Az als szlamban megszlal alapdallam hossz kotta rtkeire a fels szlamban tbb hang szlal meg, ezltal a fels szlam mozgalmas dszt szlamm vlik.

A korai tbbszlamsg els kzpontja Prizs, de fontos szerepet jtszott kialakulsban az angol zene is. A tbbszlamsg egyszer formja volt a knon. Ebben minden szlam ugyanazt nekli, de az egyes szlamok egyms utn lpnek be.

Kzismert plda erre: John of Fornsete (dzson of fornszet): Nyr knon (1240 krl). A kzpkor nekes zenjben a hangszerek jelenlte mg igen elenysz, sokszor alig szrevehet. Csak alkalmanknt erstettk az nekhangot.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
XXX
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
Ennyien voltunk itt
Induls: 2006-11-29
 
Fontos lehet...
 
Nvnapksznt

 
Ha bejn az oldal
 
Szrakozs
 
Milyen id van ma?
Magyarorszg idjrsa
A rszletekrt klikk a kpre.
 
TAT TUAM ASI
 
Sztr

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!