Vall�sfiloz�fiai ir�nyzatok

A vall�sfiloz�fia viszonylag �j kelet� sz�. A vall�sfiloz�fia feladat�nak tekinti a filoz�fiai isten�rvek �s istenbizony�t�kok megalkot�s�t, elemz�s�t, a filoz�fia �s a teol�gia a hit �s az �rtelem k�z�tti viszony term�szet�nek tiszt�z�s�t.

Isten l�t�nek k�rd�se, mindig is a filoz�fia probl�m�i k�z� tartozott, m�r az �kor �ta, mondhatni, nem volt olyan gondolkod� akit ne foglalkoztatott volna ez a k�rd�s. A filoz�fusok vall�sos meggy�z�d�s�knek megfelel�en a hit mellett vagy ellen hoznak fel bizony�t�kot. A vall�sfiloz�fia feladta Isten l�te, vagy nem l�te mellett felhozott �ll�t�sok bizony�t�sa.

Egy fels�bb rend� hatalom, Isten l�tez�s�t el�sz�r a presz�kratikus term�szetfiloz�fusok, f�k�nt az atomist�k: Leukipposz �s D�mokritosz k�rd�jelezt�k meg. �k a vil�got teljesen anyagi term�szet�nek irt�k le, amelyben semmif�le teremt� vagy elrendez� er� nem munk�lkodik.

A kereszt�nys�g megjelen�se el�tti id�kben m�r sz�mos elm�let sz�letett Isten l�t�vel, term�szet�vel kapcsolatban, ezekk�z�l k�l�n�sen figyelemre m�lt� Plat�n: Timaiosz m�v�ben kifejtett elm�lete, ami nagy hat�ssal volt olyan k�s�bbi gondolkod�kra mint �rigen�sz �s Szent �goston. Plat�n istene, a Demiurgosz �r�k �s mozdulatlan �s val�j�ban nem vesz r�szt a vil�g kialak�t�s�ban sem m�k�d�s�be, s�t a vil�g dolgaiba sem avatkozik bele. Ellenben sz�mos kisisten, a 'k�zm�ves istenek', akik nem k�zel�tik meg Isten t�k�letess�g�t, de az emberek felett �llnak, mindezt elv�gzik, ezzel magyar�zhat�, hogy a vil�gban vannak t�k�letlens�gek �s, hogy l�tezik a rossz..

�gazati vall�studom�ny, egyben a filoz�fi�nak a vall�si fogalmak �s jelens�gek vil�g�val, a h�v� meggy�z�d�s �s a vall�sos szeml�let intellektu�lis �rt�kel�s�vel foglalkoz� ter�lete. Ennek megfelel�en a vall�s­filoz�fia feladat�nak tekinti a transzcendens vall�si t�rgyak �s viszonyok l�t�nek �s mibenl�t�nek, a hitben adott tan�t�s igazs�g�nak �s igazolhat�­s�g�nak elemz�s�t, filoz�fiai isten�rvek �s istenbizony�t�kok megalkot�s�t, a filoz�fia �s a teol�gia, a hit �s az �rtelem k�z�tti viszony term�szet�nek tiszt�z�s�t. A b�lcseleti gondolkod�s szinte eg�sz t�rt�net�t v�gigk�s�r� vall�sfiloz�fiai elm�letek v�laszt�ka ennek megfelel�en a vall�si �ll�t�sokat elfogad� �s al�t�masztani k�v�n� teista elm�letekt�l a vall�si vil�got eg�­sz�ben elutas�t� vall�sfiloz�fiai ateizmus k�l�nf�le ir�nyzataiig, iskol�iig terjed. A k�l�nf�le vall�sfiloz�fiai elm�letek sor�t �ttekint� modern felosz­t�sok szerint egyes vall�sb�lcseleti iskol�k Plat�n nyom�n mag�t a vall�st is a filoz�fia egyik form�j�nak tekintik; egy m�sik, teol�giai vall�sfiloz�fi�nak nevezhet� �rtelmez�s a vall�sfiloz�fia feladat�nak – Szent �gostont�l Aqui­n�i Szent Tam�son �t Kantig – a vall�si igazs�gok al�t�maszt�s�t sz�nja. Az ut�bbi k�t �vsz�zad er�sen szekul�ris vall�sfiloz�fi�i ezekkel a hagyom�nyos modellekkel szemben a vall�st a gondolat t�rt�neti fejl�d�se egy form�j�nak (Hegel), a l�t jelens�gvil�ga le�r�s�nak (vall�sfenomenol�gia) vagy a hit nyelvi form�i anal�zis�nek (Carnap, Wittgenstein) tekintik.