2007.03.02

                                   GLOB�LIS

Hegeli filoz�fia egy egys�ges rendszer, mozgat� rug�ja a szellem

Szellem elidegenedik �nmag�t�l �s l�trehozza a term�szetet.

Ember kidolgozza mag�t

a term�szetb�l a munka

�ltal.

Ha az ember a term�szeti

t�rv�nyeket le�rja, szellemi

szellemi t�rv�ny lesz.

Newton → alma → gravit�ci�       

Visszajut az ember az abszol�t szellemhez.

Hegeli rendszer → eszkatol�gia → vall�sos rendszer, → �dv�z�l�s t�rt�net.

Mindent a szellem t�rv�nyei ir�ny�tanak. �sz csele → szellem t�rv�nyei ir�ny�tj�k a nagy szem�lyis�geket.

XIX. sz. els� harmada fel� l�tsz�dott, hogy valami nem stimmel.

1971 P�rizsi komm�n …… mind azt mutatja, hogy a fejl�d�s nem egyenletes.

Elit ↔ t�meg p�rtj�ra �llnak a nagy gondolkod�k

                                                           ↓               ↓

                                                 Nietzsche     Marx

Marx = Hegeli rendszert a feje tetej�r�l a talp�ra kell �ll�tani.

T�rt�nelem → el�rehalad�s a szabads�gba. Munka egyre kev�sb� eredm�nyez szabads�got a kapitalizmusban. Ember elidegenedik a munk�t�l.

Kapitalizmusban egyre nagyobb szerepet kap a munkamegoszt�s. Munka teherr� v�lik, nem �rzi, hogy fontos szem�ly lenne. Elidegenedik a munkaeszk�z�kt�l → g�prombol�sok.

Ember (3 m�szakban dolgozik) kizs�km�nyolt lesz. Ez�ltal a munka nemhogy a szabads�g forr�sa nem lesz hanem csak veget�l.

Erre j�n Marx nagy �lma a kommunizmus, mert mindennek oka a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdona (ember is az)

-          megsz�nne a munkan�lk�lis�g,

-          cs�kkenne a munkaid�.

(Marxizmus ut�pia)

Marx szerint a t�rt�nelem �gy fejl�dik, hogy ugr�sok vannak benne.

                                                                                  Termel�si eszk�z�k sokkal

                                                                                  gyorsabban fejl�dnek, a

                                                                                  termel�si viszonyok lassabban

                                                                                  v�ltoznak.

                                                                                  Ahol a kett� �sszer�ndul, az

                                                                                  lesz a forradalom.

Egy�n  →  K�z�ss�g

  Termel�eszk�z�k               �sk�z�ss�gben

-          ez azt jelenti, hogy az egy�n m�g nem szakadt el k�z�ss�gt�l.

-          k�z�ss�g tulajdon�ban vannak a termel�eszk�z�k. …?.... f�ld.

E -------- K                                                                 Rabszolga..?..

      T                                                   - egy�n szabad, polg�rjoggal rendelkezik,

                                                           - termel�eszk�z�k → rabszolga, f�ld,

                                                           - K = polisz

E -------- K                                                                 Feudalizmusban

      T                                                   Megfordul

                                                           - egy�n: jobb�gy, f�ldes�r

                                                           - termel�eszk�z�k . f�ld

                                                           - k�z�ss�g: feud�lis t�rsadalom.

                                                           Ebben a t�rsadalomban nincs kihull�s sem,

                                                           jobb�gy jobb�gyk�nt is hal meg.

E ------- K                                                                  Polg�ri t�rsadalom

      T                                                   termel� eszk�z t�ke

                                                           K�z�ss�g …?.. (fogyaszt�k)

                                                           Ember – K kapcsolata megsz�nik .

E ------- K                                                                  Kommunista t�rsadalom

      T                                                   ugyanaz, mint az �sk�z�ss�g.

                                                           Egy�n �ntudattal rendelkez� individuum.

                                                           K�z�ss�g = szabadon v�lasztott.

                                                           T  = megh�d�tott term�szet.

Nietzsche

Mind a line�ris fejl�d�st, mind a ciklikus fejl�d�st elfogadja.

Van neki: „�rtekez�s a t�rt�nelem haszn�r�l �s k�r�r�l”

                        „korszer�tlen �rtekez�s” – essz� ebb�l

T�rt�nelem(?) k�l�nb�z� t�pusait k�l�nb�zteti meg

1./ Antikv�rius t�pus

            - mindent �sszegy�jt v�logat�s n�lk�l.

A baj, hogy ebb�l a perspekt�v�b�l nem fogalmaz�dik meg semmif�le f� c�l. Elveszik a t�nyek t�meg�ben, t�rh�z�ban.

M�ltba fordul�st eredm�nyezi. T�rt�nelmet �t�lni kell, hogy k�z�ss�get lehessen vele v�llalni.

Pozit�vizmus = XIX. sz.-i ir�nyzat → elfordul a metafizik�t�l �s csak a t�nyek, a megtapasztalhat� dolgok a l�nyeg.

Ez Nietzsche kritik�ja is.

2./ Monument�lis

H�si m�ltba l�pett a kiemelked� eredm�nyekre eml�kszik. Ebben van …?... er�. A k�r�lm�nyek k�zben v�ltoznak.

3./ Kritikai attit�d

Az ilyen kritikusan szeml�li az el�z� kett�t. Szubjekt�v, a kritikai ember egy�ni szempontjaib�l fakad. A t�rt�nelemben nem csak a meg�rz�s a fontos, hanem felejteni is meg kell tanulni. Ez lesz a t�rt�nelem feletti ember → �j eszme �bermensch.

Ember nem c�l, hanem h�d.

Gyakorlatilag egy �j megv�lt�t j�vend�l meg, akinek nincs sz�ks�ge transzcendenci�ra. „Isten meghalt”

Ez az �bermensch lesz a c�l.

XIX. sz. legmeghat�roz�bbjai.

Nietzsche, Freud, Einstein, Marx

Geschichte History T�rt�net sz� benne van Lichtenberg → szerz� → n�mely reg�ny elej�re oda�rj�k, hogy igaz t�rt�net „de n�h�ny t�rt�nelemk�nyv v�g�r�l lehagyj�k, hogy reg�ny.”

Nyugatosod�s �s a moderniz�ci�

(2 fogalom m�s)

Nyugatosod�s = kultur�lis �rtelemben vett eszmerendszer VIII-IX sz.-b�l, de m�r Eur�p�ban is vannak gy�kerei. Visszal�pve a g�r�g�kh�z filoz�fia, matematika.

R�m�b�l → r�mai jogot

Latin nyelv → tudom�nyok alapnyelve. Nyugati nyelvek a latinnak k�sz�nhetik l�t�ket.

Vall�s is saj�tos nyugaton.

Vall�si �s vil�gi tekint�ly k�l�nv�laszt�sa Isten �s cs�sz�r k�t k�l�n tekint�ly.

Reform�ci� ut�n cs�kkent a cs�sz�rok tekint�lye.

Iszl�mban Cs�sz�r az Isten.

Reform�ci� ut�n d�len katolikus

                              �szakon protestantizmus.

M�sik saj�toss�g.

Jogrend, a civiliz�lt l�t alapja 

-          term�szetes jog

-          k�zjogi k�rd�sek.

T�rsadalmi pluralizmus

 Nem v�rrokons�g alapj�n szervez�dnek, hanem valamilyen eszme alapj�n j�nnek l�tre k�l�nf�le auton�m csoportok (kolostorok, c�hek, greenpeace)

Oszt�ly pluralizmus

Volt egy er�s auton�m arisztokr�cia

     -  ’’  - tekint�lyes paraszts�g

                polg�rs�g, aki tekint�lyes keresked�kb�l �llt.

Arisztokr�cia korl�tozta az abszolutizmust.

Paraszts�g, ha kellett → felkelt.

K�pviseleti test�letek l�trej�tte

T�rsadalmi pluralizmus r�v�n l�trej�nnek.

A demokr�cia alappill�rei

            - parlamentek, int�zm�nyek

Egy�n belesz�lhat a dolgok alakul�s�ba.

Individualizmus (renesz�nsszal �rkezik nyugatra XIV-XV. sz.) Egy�ni v�laszt�sra helyez�dik a hangs�ly (R�me� – J�lia forradalom).

Moderniz�ci�: iparosod�s, urbaniz�ci� t�rsadalmi mobilit�s, komplex foglalkoztat�si rendszer, (munkamegoszt�s) �rni – olvasni tud�s. Ez nyugaton megvan.

Nem kell felt�tlen�l nyugatosodni egy civiliz�ci�nak ahhoz, hogy modern legyen.

Reformizmus: visszat�r az �si kult�r�hoz, moderniz�ci� megy mag�t�l.