ATIF-ANDAL ... archive to the future
ATIF-ANDAL ... archive to the future
Men
 
XXX
 
Els flv
 
Msodik flv
 
Harmadik flv
 
Negyedik flv
 
Egyb segtsgek
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Didaktika fogalmak - jegyzetek
Didaktika fogalmak - jegyzetek : DIDAKTIKAI FOGALOMLISTA

DIDAKTIKAI FOGALOMLISTA

  2007.11.16. 14:41

Dr Marton Kroly listja szerint /Falus Ivn : Didaktika c. knyve alapjn/ sszelltotta: Kottsz Kata

DIDAKTIKAI  FOGALOMLISTA 

 

Attitd /hozzlls/: 1. Az egyn pozitv s negatv viszonyulsaira utal a trgyakkal, szemlyekkel, csoportokkal, helyzetekkel kapcsolatban.

2. Egyfajta bels llapot, mely befolysolja az egyn cselekvst trgyakkal, szemlyekkel, esemnyekkel kapcsolatban.

 

Csoportmunka: 3-6 f kzs munkban old meg kapott vagy vllalt feladatot. A ~ sorn a tagok kztt klcsns fggsi, felelssgi s ellenrzsi viszonyok jnnek ltre. Ezek a kiegyenslyozott viszonyok inkbb kibontakozhatnak, ha a csoportnak nincs formlisan kijellt/ megvlasztott vezetje, hanem az egyes tevkenysgek, feladatok szakrti rendszere alakul ki a csoport szerves fejldsnek folyamatban. A ~ alkalmazhat j anyag  feldolgozsa, az alkalmazs, a rgzts, a rendszerezs s ritkbban az rtkels rdekben. 

 

Differencilt oktats: Az oktatsi folyamat olyan specilis tervezse, szervezse, megvalstsa, amikor a folyamat egy rszben a klnbz egyni sajtossgokkal  rendelkez tanulk  prhuzamosan, eltr mdon, testre szabott, specilis feladatot vgezhetnek.

Felttele a tanulk egyni jellemzinek megismerse /kpessgeik, elzetes ismereteik, motivltsguk, munkavgzsk, egyttmkd kpessgk, szocilis htterk, trsas helyzetk/.

 

Egyni munka: az ~ sorn az egyes gyerekek nllan megoldand egyni feladatokat kapnak. Clja lehet j ismeret szerzse, a korbban tanultak alkalmazsa, rgztse, rendszerezse, rtkelse.

 

Elbeszls:  olyan monologikus szbeli kzlsi mdszer, amely egy-egy jelensg, esemny, folyamat, szemly, trgy rzkletes, szemlletes bemutatsra, konkrt informcik tadsra szolgl. Fknt a tanulk kpzelett, rzelmeit  mozgstja.

Az eladstl rvidebb terjedelme, a magyarzattl pedig az informcitads clja, jellege klnbzteti meg.

 

Elads: olyan monologikus szbeli kzlsi mdszer, amely egy-egy tma logikus, rszletes, viszonylag hosszabb ideig tart kifejtsre szolgl. ltalban magba tvzi az elbeszls s a magyarzat elemeit. Szerkezete: bevezets, kifejts, sszegzs.

Alkalmazsa indokolt, ha  a cl informci kzlse, a tananyag nem hozzfrhet ms forrsbl vagy az adott tanulcsoport szmra sajtos struktrban clszer azt kzlni,   az rdeklds felkeltsre szksg van, a tananyag bevezetsre hasznljk, s majd ms mdszerek kvetik.

 

 

 

Frontlis munka: olyan szervezsi md, amelyben az egytt tantott/tanul gyerekek, ifjak tanulsi tevkenysge prhuzamosan, egy idben, gyakran azonos temben folyik a kzs oktatsi clok rdekben. Mindenkinek biztostja a tanuls lehetsgt, de a feltteleit nem. A frontlis oktatsban ugyanis csak azok a tanulk vesznek rszt, akik tudnak s akarnak az oktats kzs menetben a pedaggussal egytt haladni.

 

Ismeret: tanuls segtsgvel a valsgrl szerzett tnyek, informcik, fogalmak, trvnyszersgek s elmletek sszessge. A tanul kpes tnyeket, fogalmakat, mdszereket, szablyokat felismerni, vagy felidzni. Az emlkezet mkdsre pt, motivcis hatsa csekly. Az iskolai oktats clja.

 

Jtk mint mdszer: olyan oktatsi mdszer, amelyben a tanulk tapasztalati  tanuls rvn fogalmakat, esemnyeket, jelensgeket  sajttanak el, tevkenysget gyakorolnak be. Erteljesen motivlja a gyerekeket, amennyiben alkalmazsra ritkn , a komoly tanuls sznestse rdekben kerl sor.

 

Jrtassg:  tjkozottsg, eligazodsi kpessg. ~-on j feladatok, problmk megoldsnak kpessgt rtjk, az ismeretek alkot /kombinatv/ felhasznlsa tjn.

Jelenti az aktivizcira ksz ismeretek szelektv felidzst; j feladatok s problmk  elemzst; a velk adekvlt  megoldsi lehetsgek felismerst; ezekkel egysgben magas szint gondolkodsi mveletek  lezajlst.

 

Kpzs: az a tevkenysg, melynek sorn az elsajttott ismeretek gyakorlati alkalmazsa segtsgvel kifejlesztjk az adott terleten szksges jrtassgokat, kszsgeket s kpessgeket.

 

Kszsg: az ismeretek automatikus felhasznlsnak szintje. A tudatos tevkenysg automatizlt komponense. A ~-ek lehetnek intellektulisak, pl.: helyesrsi  ~, vagy manulisak/motorikusak, pl.: az rs ~-e.

 

Kooperatv oktatsi mdszer: A ~ a tanulk /4-6 fs/kis csoportokban vgzett tevkenysgn alapul. Az ismeretek s az intellektulis kszsgek fejlesztsn tl kiemelt jelentsge van a negyedik  oktatsi stratgia cljaiknt emltett szocilis kszsgek, egyttmkdsi  kpessgek kialaktsban. Legelterjedtebbek: 1. csoportos tanuls-egyni teljestmny; 2. csoportos tanuls-egyni vetlked; 3. mozaiktanuls;  4. csoportkutats.

 

Magyarzat: olyan monologikus tanri kzlsi mdszer, amellyel trvnyszer sszefggsek, szablyok, ttelek, fogalmak megrtst segtjk el. Lehet rtelmez /tipikus krdszava: Mi? Mit?/, ler /Hogyan?/, okfeltr /Mirt?/.

 

Megbeszls /beszlgets/: dialogikus szbeli kzlsi mdszer, amelynek sorn a tanulk a pedaggus krdsre vlaszolva dolgozzk fel a tananyagot.

 Kontaktus rvn a pedaggus rendszeres visszajelzst kap a tanulktl.

 A gyerekek elismereteire kell plnie; rdekesnek, lmnyszernek kell lennie; oldott, ktetlen lgkr legyen; jl tervezett indt, tovbbviv, ellenrz krdsek szksgesek; mindenki rszt vegyen benne; a pedaggus a httrbl rugalmasan, de hatrozottan irnytson, s a hibkat, tvedseket tapintatosan korriglja.

 

Munkltat mdszer:

 

 

 

 

Oktats:1. egyrszt a tanul tudatos s aktv tevkenysgt jelenti , mellyel az alapmveltsghez tartoz kulturlis javakat elsajttja, msrszt pedig a tanr clirnyos tervez, szervez, szablyoz, rtkel eljrsait, melyekkel a tanulk tanulsi   munkjt sztnzi, irnytja, segti, azaz hatkonny teszi. (Bthory,1992.)

2.Az ~ a tants s a tanuls egysge. /Nagy S./

3. Htkznapi rtelmezsben valamely informci, ismeret, tuds megtantsa, kezelse, elsajttsa.

 

 

Oktatselmlet /Didaktika: magba foglalja mind a tants, mind a tants ltal irnytott tanuls minden elmleti s gyakorlati problematikjt.

Az ~ magba foglalja az oktats cljnak, tartalmnak, folyamatnak, szervezeti forminak, kereteinek, mdszereinek, eszkzeinek tudomnyos kifejtst.

Az ~ a gyakorlat szmra kritriumokat llt, s meghatrozza e kritriumok elrsnek elgsges felttelt, azaz az ismeretek, jrtassgok, kszsgek, viselkedsformk, attitdk megszerzsnek legclravezetbb mdjaira vonatkoz szablyokat fogalmaz meg, s mrct, tmutatst nyjt a tants vagy tanuls brmilyen specilis mdjnak elbrlshoz, rtkelshez.

 

 

Oktatsi cl: a tanulk szemlyisgfejldsben bekvetkezett tervezett vltozsok, melyek a tantsi-tanulsi folyamat eredmnyeknt valsulnak meg a korszer mveltsgfelfogst reprezentl mveldsi anyag feldolgozsa sorn.

Az oktats cljai a tanulk szemlyisgfejldsben a tantsi-tanulsi folyamat eredmnyeknt bekvetkez vltozsok.

A tanulk fejlesztsre vonatkozik, magba foglalja a tanri s tanuli tevkenysget is, melyek egymssal klcsnhatsban  valsulnak meg.

 

Oktatsi folyamat: Tgabb rtelemben a teljes iskolai kpzst s az vodai nevelst felleli. Szkebb rtelemben egy-egy tantrgy egy-egy tmjnak tantsi-tanulsi folyamata.

 

Oktatsi mdszer: az oktatsi folyamatnak lland, ismtld sszetevi, a tanr s tanul tevkenysgnek rszei, amelyek klnbz clok rdekben eltr stratgikba szervezdve kerlnek alkalmazsra.

Csoportostsuk: 1. Informci forrsa szerint/verblis, szemlletes, gyakorlati/

 2. A tanulk ltal vgzett megismer tevkenysg szerint /receptv; reproduktv; rszben felfedez, heurisztikus;kutat jelleg/

3.Oktats logikai irnya szerint /induktv, reduktv/

4.A tanulsi munka irnytsnak szempontja alapjn /tanri dominancij, kzs tanri-tanuli, tanuli dominancij/

5. Didaktikai feladatok szerint /az j ismeretek ,a kpessgek tantsnak-tanulsnak, alkalmazsnak, rendszerezsnek s a rgztsnek mdszerei szerint/

6.Szbeli kzl mdszerek szerint /monologikus s dialogikus/

 

Oktatsi stratgia: sajtos clok elrsre szolgl mdszerek, eszkzk, szervezsi mdok s formk olyan komplex rendszere, amely koherens elmleti alapokon nyugszik, sajtos szintaxissal / vgrehajtand lpsek meghatrozsval s adott sorrendjvel/ rendelkezik, s jellegzetes tanulsi krnyezetben valsul meg.

 

Oktats tartalma:

 

 

 

Pedaggiai rtkels: a nevels-oktats szerves rsze, nem csak a nevels-oktats egyes szakaszainak vgn megjelen, viszonylag elklnlt tevkenysg.

Szerepe van a tervezsben, magban a folyamatban s a folyamat befejez szakaszban.

Dinamikus kapcsolatban van a clokkal s a tanulk tanulsi tapasztalataival.

A ~ sorn megllaptjk, hogy a tanulk elrtk-e a kitztt clokat.

 

Projektmdszer: a tanulk rdekldsre, a tanrok s a dikok kzs tevkenysgre pt mdszer, amely a megismersi folyamatot projektek sorozataknt szervezi meg.

A ~ alkalmazsa sorn ngyfle projekt kidolgozsra kerlhet sor: 1.gyakorlati feladat / hasznos trgy megtervezse, kivitelezse/;2. eszttikai lmny tlse; 3.egy problma megoldsa; 4.valamilyen tevkenysg, tuds elsajttsa.

 

 

 

 

 

 

 

Szemlltets (demonstrci, illusztrci): olyan szemlletes oktatsi mdszer, amelynek sorn a tanulmnyozand trgyak , jelensgek, folyamatok szlelse, elemzse trtnik.

Alkalmazst a tanulk, az adott osztly fejlettsgi szintjhez, elismereteihez, tanuli kpessgeihez kell igaztani.

A ~ kapcsold visszacsatols, az elsdleges rgztsek, rszsszefoglalsok  ugyancsak felttelei az ismeretfeldolgozsnak.

 

Taneszkz: az oktats folyamatban felhasznlhat, az oktats cljainak elrst segt trgy, vagy elektronikus ton elhvhat kpi vagy hanginformci.

 

Tants: A tanr clirnyos, tervez, szervez, szablyoz, rtkel eljrsai, melyekkel a tanulk tanulsi tevkenysgeit sztnzi, irnytja, segti, azaz hatkonny teszi.

 

Tanuls: A tanul tudatos s aktv tevkenysge az alapmveltsghez tartoz kulturlis javak elsajttsa rdekben.

 

Tanulsi szerzds:

 

 

 

Taxonmia: Osztlyozsi rendszer, amelyben az esemnyek, jelensgek, trgyak, clok egymsutnjt egysges elv hatrozza meg.

A pedaggiban ez a bels rendez elv ltalban kumulatv hierarchia, vagyis az egyms fl rendelt clok, jelensgek /osztlyok/ magukba foglaljk az alacsonyabb szinteket.

Clrendszert Bloom a szemlyisgfejleszts  hrom terletre ksztette el : kognitv, affektv s pszichomotoros fejlesztsre.

 

Vita: dialogikus szbeli kzlsi mdszer, amelynek az ismeretek elsajttsn tl clja a gondolkods s a kommunikcis kszsgek fejlesztse. A vitban a tanulk viszonylag nagyfok nllsgot lveznek, a pedaggus a httrbl irnytja a vita menett.

A ~-nak  logikai, morlis, intellektulis feltteleit klnbztetjk meg.

 

 

 

 

 

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
XXX
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
Ennyien voltunk itt
Induls: 2006-11-29
 
Fontos lehet...
 
Nvnapksznt

 
Ha bejn az oldal
 
Szrakozs
 
Milyen id van ma?
Magyarorszg idjrsa
A rszletekrt klikk a kpre.
 
TAT TUAM ASI
 
Sztr

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!