A k�zgazdas�gtan, mint tudom�ny

T�rsadalom:

Az emberi egy�tt�l�s viszonyainak �sszes�ge, t�rt�nelmileg v�ltoz� alakja

A k�zgazdas�gtan t�rgya:

A k�zgazdas�gtan azokat a szab�lyokat �s t�rv�nyszer�s�geket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapj�n az egy�nek �s k�z�ss�gek d�ntenek a sz�k�sen rendelkez�sre �ll� t�bbf�le c�lra felhaszn�lhat� er�forr�sok alkalmaz�s�r�l �s emellett tanulm�nyozza az eloszt�s �s fogyaszt�s sor�n k�vetett elveket is.

3 alapk�rd�se:

Mit (termelj�nk)?

Hogyan (milyen elj�r�ssal, er�forr�s kombin�ci�val)?

Kinek (hogyan osszuk el a megtermelt javakat)?

Szeml�letm�d �s m�dszerek:

Egy oldalr�l ez egy elm�leti tudom�ny. Feladata a gazdas�gi esem�nyek magyar�zata, a t�rv�nyszer�s�gek felt�r�sa, az alapelvek megfogalmaz�sa.

M�sr�szt a k�zgazdas�gtan egy gondolkod�sm�d.

Feladata:

T�rsadalmi kapcsolatok elemz�se, meg�rt�se �s el�rejelz�sek ad�sa

Eszk�zei: modellek

Modell: egyszer�s�t� feltev�s, val�s�gk�zti elm�let

Szerepe:

XIX. sz.

K�tf�le iskola:

Pozit�v (le�r�) k�zgazdas�gtan: megt�rt�n esem�nyek le�r�sa

Normati�v k�zgazdas�gtan: feltev�s, norma �ll�t�sa. Ehhez val� hasonl�tgat�s. El�remutat.

Tudom�ny�gai:

M�dszertan:

El�rjelz�s, mint m�dszer. Az elm�letek alapj�n a fenn�ll� helyzet k�vetkezm�nyeit vizsg�lja.

Hib�s k�vetkeztet�sek okai:

Alapfogalmak

V�ltoz�k:

Egyens�ly:

K�l�nb�z� hat�er�k kiegyenl�tik egym�st, jellemz�je, hogy senkinek sem �rdeke, hogy a rendszer kibillenjen az egyens�lyb�l. Exog�n hat�sok tehetik labiliss�: a) stabil, b) instabil

Statika:

Figyelmen k�v�l hagyja az id�beli v�ltoz�sokat, szigor�an adott helyzetre koncentr�l

Komperat�v statika: k�t v. t�bb statikus �llapot �sszehasonl�t�sa

Dinamika:

Egyens�ly kialakul�s�nak folyamat�t elemzi. K�t id�pont k�z�tti lehets�ges v�ltoz�sokkal foglalkozik

Gazdas�g:

A t�rsadalom �let�nek egyik fontos eleme, az ember �s k�rnyezete k�z�tti k�lcs�nhat�s int�zm�nyes�tett folyamata, mely a sz�ks�gletkiel�g�t� eszk�z�kb�l biztos�tja folyamatos ell�t�s�t.

3 vet�lete:

Sz�ks�glet:

Valamilyen kiel�g�t�sre v�r� hi�ny�rzet k�r. Egyre b�v�l, ill. elm�lhat.

Fajt�i:

A sz�ks�gletkiel�g�t�s eszk�zei a javak �s szolg�ltat�sok.

Javak jellemz�i:

Szolg�ltat�sok jellemz�i:

El��ll�t�suk �s fogyaszt�suk nem v�lhat el

Sz�ks�gletkiel�g�t�s md�ja a fogyaszt�s.

Mi kell a javak el��ll�t�s�hoz?

- Gazdas�gi er�forr�sok,

- Termel�si t�nyez�k (azok a javak, szolg�ltat�sok �s tev�kenys�gek amelyek a term�k el��ll�t�s�hoz kellenek)

Az er�forr�soknak van j�vedelme:

L – p�nz, b�r

A – j�rad�k

K – kamat

E – profit, haszon

Sz�k�ss�g:

A z�rus �r mellett az adott j�sz�gb�l t�bbet ig�nyelnek, mint ami rendelkez�sre �ll, vagyis adott felt�telek mellett az adott t�rsadalom ig�nyeit nem lehet kiel�g�teni.

Ha ki tudjuk el�g�teni akkor szabadjavakr�l besz�l�nk

Ha nem el�g�thet� ki, akkor sz�k�s vagy gazdas�gi alapr�l besz�l�nk.

Ha nincs el�g, akkor p�nz�rt adj�k, nem mindegyikhez jutunk hozz�, ez�rt fogyaszt�sunkat rangsoroljuk.

Ez�rt mindig van kiel�g�tetlen sz�ks�glet.

Ez a sz�k�ss�g a termel�si t�nyez�kre ks vonatkozik, mivel azokb�l nincs v�gtelen, ezekb�l is v�lasztanunk kell, ez�rt lemondunk annak a t�nyez� j�vedelm�r�l.

Opportunity cost – amir�l lemondunk

Opportunity post – a nem v�lasztott alternat�v�k leg�rt�k�sebbik�vel

Gazdas�g int�zm�nyi funkci�i:

Integr�ci�s form�k:

Koordin�ci�s form�k: