Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek orsz�ga ama t�z sz�zh�z, a kik
el�vev�n az � l�mp�saikat, kimen�nek a v�leg�ny el�.

�t pedig k�z�l�k eszes vala, �s �t bolond.

A kik bolondok val�nak, mikor l�mp�saikat el�vev�k, nem viv�nek magukkal
olajat;

Az eszesek pedig l�mp�saikkal egy�tt olajat viv�nek az � ed�nyeikben.

K�sv�n pedig a v�leg�ny, mindannyian elszunnyad�nak �s aluv�nak.

�jf�lkor pedig ki�lt�s l�n: �mhol j� a v�leg�ny! J�jjetek el�be!

Akkor felkel�nek mind azok a sz�zek, �s elk�sz�t�k az � l�mp�saikat.

A bolondok pedig mond�nak az eszeseknek: Adjatok n�k�nk a ti
olajotokb�l, mert a mi l�mp�saink kialusznak.

Az eszesek pedig felel�nek, mondv�n: Netal�n nem lenne elegend� n�k�nk
�s n�ktek; menjetek ink�bb az �r�sokhoz, �s vegyetek magatoknak.

Mikor pedig venni j�rnak vala, meg�rkez�k a v�leg�ny; �s a kik k�szen
val�nak, bemen�nek � vele a menyegz�be, �s bez�rat�k az ajt�.

K�s�bb pedig a t�bbi sz�zek is megj�v�nek, mondv�n: Uram! Uram! nyisd
meg mi n�k�nk.

� pedig felelv�n, monda: Bizony mondom n�ktek, nem ismerlek titeket.

Vigy�zzatok az�rt, mert sem a napot, sem az �r�t nem tudj�tok, a melyen
az embernek Fia elj�.

Mert �pen �gy van ez, mint az az ember, a ki �tra akarv�n kelni,
el�h�vat� az � szolg�it, �s a mije volt, �tad� n�kik.

�s ada az egyiknek �t t�lentomot, a m�siknak kett�t, a harmadiknak pedig
egyet, kinek-kinek az � erej�hez k�pest; �s azonnal �tra kele.

Elmenv�n pedig a ki az �t t�lentomot kapta vala, keresked�k azokkal, �s
szerze m�s �t t�lentomot.

Azonk�pen a ki� a kett� vala, az is m�s kett�t nyere.

A ki pedig az egyet kapta vala, elmenv�n, el�s� azt a f�ldbe, �s elrejt�
az � ur�nak p�nz�t.

Sok id� m�lva pedig megj�ve ama szolg�knak ura, �s sz�mot vete vel�k.

�s el�j�v�n a ki az �t t�lentomot kapta vala, hoza m�s �t t�lentomot,
mondv�n: Uram, �t t�lentomot adt�l vala n�kem; �m� m�s �t t�lentomot
nyertem azokon.

Az � ura pedig monda n�ki: J�l vagyon j� �s h� szolg�m, kevesen volt�l
h�, sokra b�zlak ezut�n; menj be a te uradnak �r�m�be.

El�j�v�n pedig az is, a ki a k�t t�lentomot kapta vala, monda: Uram, k�t
t�lentomot adt�l volt n�kem; �m� m�s k�t t�lentomot nyertem azokon.

Monda n�ki az � ura: J�l vagyon j� �s h� szolg�m, kevesen volt�l h�,
sokra b�zlak ezut�n; menj be a te uradnak �r�m�be.

El�j�v�n pedig az is, a ki az egy t�lentomot kapta vala, monda: Uram,
tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem
vetett�l, �s ott is takarsz, a hol nem vetett�l;

Az�rt f�lv�n, elmentem �s el�stam a te t�lentomodat a f�ldbe; �m� megvan
a mi a tied.

Az � ura pedig felelv�n, monda n�ki: Gonosz �s rest szolga, tudtad,
hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, �s ott is takarok, a hol nem
vetettem;

El kellett volna teh�t helyezned az �n p�nzemet a p�nzv�lt�kn�l; �s �n,
megj�v�n, nyeres�ggel kaptam volna meg a magam�t.

Vegy�tek el az�rt t�le a t�lentomot, �s adj�tok annak, a kinek t�z
t�lentoma van.

Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, �s megszapor�ttatik; a kinek
pedig nincsen, att�l az is elv�tetik, a mije van.

�s a haszontalan szolg�t vess�tek a k�ls� s�t�ts�gre; ott l�szen s�r�s
�s fogcsikorgat�s.

Mikor pedig elj� az embernek Fia az � dics�s�g�ben, �s � vele mind a
szent angyalok, akkor be�l majd az � dics�s�g�nek kir�lyisz�k�be.

�s el�be gy�jtetnek mind a n�pek, �s elv�lasztja �ket egym�st�l, mik�nt
a p�sztor elv�lasztja a juhokat a kecsk�kt�l.

�s a juhokat jobb keze fel�l, a kecsk�ket pedig bal keze fel�l �ll�tja.

Akkor ezt mondja a kir�ly a jobb keze fel�l �ll�knak: Jertek, �n
Aty�mnak �ldottai, �r�k�lj�tek ez orsz�got, a mely sz�motokra
k�sz�ttetett a vil�g megalap�t�sa �ta.

Mert �heztem, �s ennem adtatok; szomj�hoztam, �s innom adtatok; j�vev�ny
voltam, �s befogadtatok engem;

Mez�telen voltam, �s megruh�ztatok; beteg voltam, �s megl�togattatok;
fogoly voltam, �s elj�ttetek hozz�m.

Akkor felelnek majd n�ki az igazak, mondv�n: Uram, mikor l�ttuk, hogy
�hezt�l, �s t�pl�ltunk volna? vagy szomj�hozt�l, �s innod adtunk volna?

�s mikor l�ttuk, hogy j�vev�ny volt�l, �s befogadtunk volna? vagy
mez�telen volt�l, �s felruh�ztunk volna?

Mikor l�ttuk, hogy beteg vagy fogoly volt�l, �s hozz�d ment�nk volna?

�s felelv�n a kir�ly, azt mondja majd n�kik: Bizony mondom n�ktek, a
mennyiben megcselekedt�tek egygyel az �n legkisebb aty�mfiai k�z�l, �n
velem cselekedt�tek meg.

Akkor sz�l majd az � bal keze fel�l �ll�khoz is: T�vozzatok t�lem, ti
�tkozottak, az �r�k t�zre, a mely az �rd�g�knek �s az � angyalainak
k�sz�ttetett.

Mert �heztem, �s nem adtatok ennem; szomj�hoztam, �s nem adtatok innom;

J�vev�ny voltam, �s nem fogadtatok be engem; mez�telen voltam, �s nem
ruh�ztatok meg engem; beteg �s fogoly voltam, �s nem l�togattatok meg
engem.

Akkor ezek is felelnek majd n�ki, mondv�n: Uram, mikor l�ttuk, hogy
�hezt�l, vagy szomj�hozt�l, vagy hogy j�vev�ny, vagy mez�telen, vagy
beteg, vagy fogoly volt�l, �s nem szolg�ltunk volna n�ked?

Akkor felel majd n�kik, mondv�n: Bizony mondom n�ktek, a mennyiben
nem cselekedt�tek meg egygyel eme legkisebbek k�z�l, �n velem sem
cselekedt�tek meg.

�s ezek elmennek majd az �r�k gy�trelemre; az igazak pedig az �r�k
�letre.

�s mikor mindezeket a besz�deket elv�gezte vala J�zus, monda az �
tan�tv�nyainak:

Tudj�tok, hogy k�t nap mulva a husv�tnak �nnepe l�szen, �s az embernek
Fia + el�rultatik, hogy megfesz�ttess�k.

Akkor egybegy�l�nek a f�papok, az �r�stud�k �s a n�p v�nei a f�pap
h�z�ba, a kit Kajaf�snak h�vtak,

�s tan�csot tart�nak, hogy J�zust �lnoks�ggal megfogj�k �s meg�lj�k.

De azt mondj�k vala: Ne az �nnepen: hogy zend�l�s ne legyen a n�p
k�z�tt.

�s mikor J�zus Beth�ni�ban, a poklos Simon h�z�n�l vala,

M�ne � hozz� egy asszony, a kin�l vala dr�ga kenetnek alab�strom
szelencz�je, �s az � fej�re t�lt�, a mint az asztaln�l �l vala.

L�tv�n pedig ezt az � tan�tv�nyai, bosszankod�nak, mondv�n: Mire val� ez
a t�kozl�s?

Mert eladhatt�k volna ezt a kenetet nagy �ron, �s adhatt�k volna a
szeg�nyeknek.

Mikor pedig ezt esz�be vette J�zus, monda n�kik: Mi�rt b�ntj�tok ezt az
asszonyt? hiszen j� dolgot cselekedett �n velem.

Mert a szeg�nyek mindenkor veletek lesznek, de �n nem leszek mindenkor
veletek.

Mert hogy � ezt a kenetet testemre t�lt�tte, az �n temet�semre n�zve
cselekedte azt.

Bizony mondom n�ktek: Valahol az eg�sz vil�gon pr�dik�ltatik az
evangy�liom, a mit ez �n velem cseleked�k, az is hirdettetik az �
eml�kezet�re.

Akkor a tizenkett� k�z�l egy, a kit Iskari�tes J�d�snak h�vtak, a
f�papokhoz menv�n,

Monda: Mit akartok n�kem adni, �s �n kezetekbe adom �t? + Azok pedig
rendel�nek n�ki harmincz ez�st p�nzt.

�s ett�l fogva alkalmat keres vala, hogy el�rulja �t.

A kov�sztalan kenyerek els� napj�n pedig J�zushoz men�nek a tan�tv�nyok,
mondv�n: Hol akarod, hogy megk�sz�ts�k n�ked �teledre + husv�ti b�r�nyt?

� pedig monda: Menjetek el a v�rosba ama bizonyos emberhez, �s ezt
mondj�tok n�ki: A Mester �zeni: Az �n id�m k�zel van; n�lad tartom meg a
husv�tot tan�tv�nyaimmal.

�s �gy cseleked�nek a tan�tv�nyok, a mint J�zus parancsolta vala n�kik;
�s elk�sz�t�k a husv�ti b�r�nyt.

Mikor pedig beestveled�k, letelepszik vala a tizenkett�vel,

�s a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom n�ktek, ti k�z�letek egy
el�rul engem.

�s felett�bb megszomorodva, kezd�k mindannyian mondani n�ki: �n vagyok-�
az, Uram?

� pedig felelv�n, monda: A ki velem egy�tt m�rtja kez�t a t�lba, az �rul
el engem.

Az embernek Fia j�llehet elmegyen, a mint meg van �rva fel�le, de jaj
annak az embernek, a ki az embernek Fi�t el�rulja; jobb volna annak az
embernek, ha nem sz�letett volna.

Megsz�lalv�n J�d�s is, a ki el�rulja vala �t, monda: �n vagyok-� az,
Mester? Monda n�ki: Te mond�d.

Mikor pedig ev�nek, vev� J�zus a kenyeret �s h�l�kat adv�n, megt�r� �s
ad� a tan�tv�nyoknak, �s monda: Vegy�tek, egy�tek; ez az �n testem.

�s vev�n a poharat �s h�l�kat adv�n, ad� azoknak, ezt mondv�n: Igyatok
ebb�l mindny�jan;

Mert ez az �n v�rem, az �j sz�vets�gnek v�re, a mely sokak�rt kiontatik
b�n�knek bocs�nat�ra.

Mondom pedig n�ktek, hogy: Mostant�l fogva nem iszom a sz�l�t�k�nek
ebb�l a term�s�b�l mind ama napig, a mikor �jan iszom azt veletek az �n
Aty�mnak orsz�g�ban.

�s d�cs�retet �nekelv�n, + kimen�nek az olajf�k hegy�re.

Akkor monda n�kik J�zus: Mindny�jan ezen az �jszak�n megbotr�nkoztok �n
bennem. Mert meg van �rva: Megverem a p�sztort, �s elsz�lednek a ny�jnak
juhai.

De f�lt�mad�som ut�n el�ttetek megyek majd Galile�ba.

P�ter pedig felelv�n, monda n�ki: Ha mindny�jan megbotr�nkoznak is te
benned, �n soha meg nem botr�nkozom.

Monda n�ki J�zus: Bizony mondom n�ked, ezen az �jszak�n, miel�tt
megsz�lal a kakas, h�romszor megtagadsz engem.

Monda n�ki P�ter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak t�ged.
Hasonl�k�pen sz�lnak vala a t�bbi tan�tv�nyok is.

Akkor elm�ne J�zus vel�k egy helyre, a melyet Gecsem�n�nak h�vtak, �s
monda a tan�tv�nyoknak: �ljetek le itt, m�g elmegyek �s amott im�dkozom.

�s maga mell� v�v�n P�tert �s Zebedeusnak k�t fi�t, kezde szomorkodni �s
gy�tr�dni.

Ekkor monda n�kik: Felette igen szomor� az �n lelkem mind hal�lig!
maradjatok itt �s vigy�zzatok �n velem.

�s egy kiss� el�re menve, arczra borula, k�ny�r�gv�n �s mondv�n: Aty�m!
ha lehets�ges, m�lj�k el t�lem e + poh�r; mindaz�ltal ne �gy legyen a
mint �n akarom, hanem a mint te.

Akkor m�ne a tan�tv�nyokhoz �s aluva tal�l� �ket, �s monda P�ternek: �gy
nem birtatok vigy�zni velem egy �r�ig sem!?

Vigy�zzatok �s im�dkozzatok, hogy k�s�rtetbe ne essetek; mert j�llehet a
l�lek k�sz, de a test er�telen.

Ism�t elm�ne m�sodszor is, �s k�ny�rge, mondv�n: Aty�m! ha el nem
m�lhatik t�lem e poh�r, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.

�s mikor visszat�r vala, ism�t aluva tal�l� �ket; mert megnehezedtek
vala az � szemeik.

�s ott hagyva �ket, ism�t elm�ne �s im�dkoz�k harmadszor, ugyanazon
besz�ddel sz�lv�n.

Ekkor m�ne az � tan�tv�nyaihoz, �s monda n�kik: Aludjatok imm�r �s
nyugodjatok. �m�, elk�zelgett az �ra, �s az embernek Fia a b�n�s�k
kez�be adatik.

Keljetek fel, menj�nk! �m� elk�zelgett, a ki engem el�rul.

�s m�g mikor besz�l vala, �m� J�d�s, egy a tizenkett� k�z�l, elj�ve �s
vele egy�tt sok n�p fegyverekkel �s fust�lyokkal, a fôpapokt�l �s
a n�p v�neit�l.

A ki pedig �t el�rulja vala, jelt ada n�kik, mondv�n: A kit �n majd
megcs�kolok, � az, fogj�tok meg �t.

�s mindj�rt J�zushoz l�pv�n, monda: �dv�z l�gy Mester! �s megcs�kol� �t.

J�zus pedig monda n�ki: Bar�tom, mi�rt j�tt�l? Akkor hozz�menv�n,
kezeiket J�zusra vet�k �s megfog�k �t.

�s �m� egyik azok k�z�l, a kik a J�zussal val�nak, kiny�jtv�n kez�t,
szably�j�t kir�nt�, �s a f�pap szolg�j�t megcsapv�n, lev�g� annak egyik
f�l�t.

Akkor monda n�ki J�zus: Tedd hely�re szably�dat; mert a kik fegyvert
fognak, fegyverrel kell veszni�k.

Avagy azt gondolod-�, hogy nem k�rhetn�m most az �n Aty�mat, hogy adjon
ide mell�m t�bbet tizenk�t sereg angyaln�l?

De mi m�don teljesedn�nek be az �r�sok, hogy �gy kell lenni?

Ugyanekkor monda J�zus a sokas�gnak: Mint valami latorra, �gy j�ttetek
fegyverekkel �s fust�lyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponk�nt n�latok
�ltem, tan�tv�n a templomban, �s nem fogtatok meg engem.

Mindez pedig az�rt l�n, hogy beteljesedjenek a pr�f�t�k �r�sai. Ekkor
elhagy�k �t a tan�tv�nyok mind, �s elfut�nak.

Amazok pedig megfogv�n J�zust, viv�k Kajaf�shoz, a f�paphoz, a hol az
�r�stud�k �s a v�nek egybegy�ltek vala.

P�ter pedig k�veti vala �t t�volr�l eg�sz a f�pap pitvar�ig; �s
bemenv�n, ott �l vala a szolg�kkal, hogy l�ssa a v�g�t.

A f�papok pedig �s a v�nek �s az eg�sz tan�cs hamis bizonys�got keresnek
vala J�zus ellen, hogy meg�lhess�k �t;

�s nem tal�l�nak. �s noha sok hamis tan� j�tt vala el�, m�g sem
tal�l�nak. Utolj�ra pedig el�j�v�n k�t hamis tan�,

Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templom�t, �s h�rom nap alatt
fel�p�thetem azt.

�s f�lkelv�n a f�pap, monda n�ki: Semmit sem felelsz-�? Micsoda
tan�bizonys�got tesznek ezek ellened?

J�zus pedig hallgat vala. �s felelv�n a f�pap, monda n�ki: Az �l�
Istenre k�nyszer�telek t�ged, hogy mondd meg n�k�nk, ha te vagy-� a
Krisztus, az Istennek Fia?

Monda n�ki J�zus: Te mond�d. S�t mondom n�ktek: Mostant�l fogva
megl�tj�tok az embernek Fi�t �lni az Istennek hatalmas jobbj�n, �s
elj�ni az �gnek felh�iben.

Ekkor a f�pap megszaggat� a maga ruh�it, �s monda: K�roml�st sz�lott. Mi
sz�ks�g�nk van m�g bizonys�gokra? �m� most hallott�tok az � k�roml�s�t.

Mit gondoltok? Azok pedig felelv�n mond�nak: M�lt� a hal�lra.

Akkor szem�be k�pd�s�nek �s arczul csapdos�k �t, n�melyek pedig botokkal
ver�k,

Mondv�n: Pr�f�t�ld meg n�k�nk Krisztus, kicsoda az, a ki �t t�ged?

P�ter pedig k�nn �l vala az udvaron, �s hozz� menv�n egy szolg�l�le�ny,
monda: Te is a Galileabeli J�zussal val�l.

� pedig mindenkinek hallat�ra megtagad�, mondv�n: Nem tudom, mit
besz�lsz.

Mikor pedig kim�ne a torn�czra megl�t� �t egy m�sik szolg�l�le�ny, �s
monda az ott lev�knek: Ez is a n�z�reti J�zussal vala.

�s ism�t megtagad� esk�v�ssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.

Kev�s id� m�lva pedig az ott �lldog�l�k men�nek hozz�, �s mond�nak
P�ternek: Bizony te is k�z�l�k val� vagy; hiszen a te besz�ded is el�rul
t�ged.

Ekkor �tkoz�dni �s esk�d�zni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. �s
a kakas azonnal megsz�lala.

�s megeml�kez�k P�ter a J�zus besz�d�r�l, ki ezt mondotta vala n�ki:
Miel�tt a kakas sz�lana, h�romszor megtagadsz engem; �s kimenv�n onnan,
keservesen s�ra.