A szorong�s �s m�r�se, a teljes�tm�nyszorong�s

Szorong�s:

-          A stresszre adott leggyakoribb v�lasz a szorong�s, a f�lelem. A szorong�s bizonytalan, t�rgy n�lk�li f�lelem, mindenki sz�m�ra kellemetlen, rossz, k�rt�kony.

-          a szorong�sos �s depressz�v �llapotok �s zavarok nagyon gyakoriak, �nmagukban �s k�vetkezm�nyeikkel egy�tt �ri�si n�peg�szs�g�gyi jelent�s�g�ek

-          sz�mos m�s belgy�gy�szati �s pszichi�triai betegs�g j�rul�kos t�nete lehet a szorong�s vagy a hangulatzavar

-          a szorong�s megjelenhet az orvosi gyakorlatban stresszt�netk�nt, betegs�gt�netk�nt (pl. m�s pszichi�triai betegs�gben, depresszi�ban, szkizofr�ni�ban j�rul�kos t�net), �s �n�ll� szorong�sos zavark�nt

-          depresszi�s t�netek is megjelenhetnek stressz hat�s�ra, �s a stressz fontos kiv�lt� oka lehet a m�r klinikai diagnosztikus krit�riumokat is kimer�t� depressz�v zavaroknak

-          gy�gyszeres kezel�s: kis potenci�l� benzodiazepin kezel�s, SSRI t�pus� antidepressz�ns, vagy szerotonerg szorong�scs�kkent� szer

P�nikbetegs�g:

-          a p�nikbetegs�g eleinte spont�n, k�s�bb esetleg specifikus ingerekhez is k�t�tt szorong�sos rohamokb�l (melyekben a szorong�s fizikai t�netei domin�lnak) valamint az ezekhez t�rsul� anticip�ci�s szorong�sokb�l �llnak

-          nagyon gyakori sz�v�dm�nye az agoraf�bia → az agoraf�bia eredet�t tekintve sz� szerint a nagy t�rs�gt�l val� irre�lis f�lelmet jelenti (agora=picat�r). Ma kicsit t�gabban haszn�ljuk a fogalmat, �s olyan helyzetekt�l val� f�lelmeket �rt�nk alatta, ahonnan az elmenek�l�s neh�z (vagy probl�m�s), vagy nincs k�zn�l az azonnali seg�ts�g a v�ratlan vagy az adott szitu�ci�ban v�rhat� p�nikroham vagy p�nikszer� t�netek eset�n. → egyed�l elmenni otthonr�l; t�megben lenni (pl. moziban k�z�pen �lni) vagy sorban �llni; h�don lenni; busszal, vonattal, aut�val utazni

F�bia:

-          f�bi�k eset�n a f�lelem t�rgya j�l k�r�lhat�rolhat� (pl. klausztrof�bia, galambf�bia stb.)

-          p�nikbetegs�gben a r�vid kognit�v viselked�ster�pi�s kezel�s �s a gy�gyszeres kezel�s egyar�nt alkalmazhat�

Generaliz�lt szorong�s zavar:

-          olyan kr�nikus szorong�sos �llapot, melyben a szorong�sok nem korl�toz�dnak egy helyzetre vagy t�rgyra, hanem az �let legt�bb ter�let�n jellemz�ek, �s nehezen kontroll�lhat�ak

-          a szorong�s fiziol�gi�s t�netei ilyenkor v�ltoz� intenzit�ssal, de gyakorlatilag az id� legnagyobb r�sz�ben fenn�llnak, �s klinikailag jelent�s szenved�st okoznak

-          kezel�se nem egyszer� feladat, pszichoter�pi�s m�dszerek �s szerotonerg anxiolitikumok kombin�ci�j�t�l v�rhat� siker

K�nyszerbetegs�g:

-          a betegs�g k�t f� t�net�t a k�nyszergondolatok �s a ritu�l�szer� k�nyszercselekv�sek adj�k

-          szinte minden ember �let�ben el�fordul(hat)nak k�nyszeres t�netek, ez azonban m�g nem jelent k�nyszerbetegs�get

-          k�nyszerbetegs�gr�l akkor besz�l�nk, ha a k�nyszerek legal�bb napi 1 �r�t kit�ltenek 2 h�ten kereszt�l, jelent�sen akad�lyozva a szem�ly �let�t, jelent�s szenved�st okozva

Akut stresszreakci� �s poszttraum�s stressz zavar:

-          s�lyos lelki �s/vagy fizikai stresszre (baleset, fizikai b�ntalmaz�s, meger�szakol�s stb.) bek�vetkez� reakci�k

-          szorong�s, depresszi�, b�ntudat, g�tolts�g vagy ingerl�kenys�g keverednek az esem�nyre val� k�nz�, k�nyszer� visszaeml�kez�sekkel �s �lmokkal

-          az akut stressz zavarban a rendk�v�l intenz�v t�netek n�h�ny napon vagy h�ten bel�l megsz�nnek

-          a poszttraum�s stressz zavarban a t�netek az esem�ny ut�n n�h�ny h�ttel, h�nappal jelentkeznek, fluktu�lva sok�ig fenn�llnak, �s tov�bbi sz�v�dm�nyei lehetnek (depresszi�, pszichoakt�v szerab�zus).