Max Horkheimer

 (1895-1973) 

      Foglalkoz�s�t tekintve t�rsadalomkritikus. 1930-ban elv�llalja a T�rsadalomkutat� Int�zet vezet�s�t. Ekkor �li a legterm�kenyebb korszak�t. V�lem�nye szerint a t�rsadalom vizsg�lata sz�ks�ges, mert minden t�ny t�rsadalmilag „preform�lt”, de �j krit�riumokat kell keresni.

Az int�zet lapj�ban jelennek meg munk�i (Zeitschnift f�r Sozialforschung c. perodika 1932-1939).

      M�vei: Kritikai elm�let I-II (essz�inek gy�jtem�nye)

                  Hagyom�nyos �s kritikai elm�let (1937)

                  (Luk�cs Gy�rgy praxisfiloz�fi�j�nak �n�ll� v�ltozata) 

      A n�ci id�szak alatt az iskola sz�tsz�r�dott �s tagjai a nemzetszocializmus �ld�z�ttjeik�nt New Yorkban szervezt�k �jj�. 

                  A felvil�gosod�s dialektik�ja (1944)

„a polg�ri �rugazdas�g kisz�lesed�s�vel a m�tosz s�t�t horizontj�t a kalkul�l� �sz vil�g�tja meg, s ennek a jeges sugarai alatt kihajt az �j barb�rs�g vet�se (mindenekel�tt a fasizmus).

Adornoval k�z�sen l�trehozott m�, amelyben a k�vetkez� gondolatokat fogalmazz�k meg:

 Az �sz hatalm�t itt felvil�gosod�snak nevezik. Eszk�ze a fogalom, ez kapcsolja �ssze a m�tosszal, ami ez�rt m�r tartalmazza a felvil�gosod�st.

Mim�zisz: A m�tosz el�tt az ember m�gikusan viszonyul a term�szethez, amennyiben ut�nozza azt.

A fogalmi gondolkod�sban az ember, mint szubjektum a term�szet objektiv�l�s�hoz jut el. Ez teszi lehet�v� a t�l�l�st egy term�szetfeletti hatalom �ltal, de csak az elidegened�s �r�n. Az eldologiasod�s �titatja mind az emberek k�z�tti kapcsolatokat, mind az ember �nmag�hoz val� viszony�t. Az instrument�lis �sz formalizmusa hat�rozza meg az erk�lcs�t, a kultur�lis tev�kenys�get �s a tudom�nyt. Hangs�lyozza, hogy maga az indiv�dum v�lik fenyegetett�, a szubjektum felolvad az izgatott vil�gban. 

      A k�sei kritikai elm�lete egyre ink�bb lemond egy hat�rozott rem�nyr�l.

Jellemz� „az eg�szen m�s ut�ni v�gy”. 
 

Theodor W. Adorno

(1903-1969) 

      Filoz�fiai munk�ss�ga mellett zenet�rt�n�sz, szociol�gus, irodalomkritikus �s teoretikus. Mindenekel�tt a m�v�szetben l�tja az azonoss�gk�nyszert�l megszabadult �nazonoss�g megval�sul�s�t. Az eszt�tika sz�les teret t�lt be a munk�ss�g�ban. 

      M�vei:  Kirkegaard. Az eszt�tikum fel�p�t�se (1933)

                        Minima Moralia.  Reflexi�k egy megk�ros�tott �letr�l (1951)

     H�rom tanulm�ny Hegelr�l (1963)

     Negat�v dialektika (1966)

     F� m�ve. Ebben arr�l �r, hogy meg kell szabad�tani a dialektik�t a hegeli rendszer totalit�s ig�ny�t�l, mert az �ltal�nos az nem egyes (nem lehet egyedi).

     Eszt�tikaelm�let: a modern m�v�szeti alkot�sokon a nem-azonosgondolkod�s t�kr�z�dik. A m�alkot�sok egyediek �s ez az egy�nis�g ellen�ll mindenf�le magyar�zatnak, teh�t m�s sz�m�ra �rthetetlenek, �s ez felt�rja az egyedi �s az �ltal�nos k�z�tti k�l�nbs�get. A modern m�v�szet a szubjekt�v �sz kritik�ja.