Miszt�riumok

(g�r.), az �kori isteni tiszteletnek saj�tszer�, de l�nyeges alkot� r�sze, melynek jellemz� tulajdona egyfel�l a titokzatos szertart�s, m�sfel�l bizonyos ihletszer� lelki �llapot �s a ked�lynek megtisztul�sa. A g�r�gben 3 n�ven fordul el�: miszterion, orgia �s teletai. Amaz titkos �s titokzatos szertart�sokhoz val� t�rgyat egyar�nt jelent, a m�sik lelkes�lt l�lek�llapotot, a harmadik a bels� val�nak betel�s�t, befejezett volt�t. A M.-nak megvan a rendes mitoszokt�l elt�r� saj�t k�l�n mitologi�juk, melyben a szimbolikus �s allegorikus elemek t�nnek ki, rendesen valamely istens�g �let�nek mozzanatait mutatt�k be f�lig mimikus, f�lig dramatikus alakban, titokzatos jelen�sek kis�ret�ben. A M. csakis v�logatott emberek el�tt nyiltak meg, a f�lv�tel kit�ntet�s volt s bizonyos f�lt�telekhez volt k�tve. A v�lasztottak is csak fokozatosan r�szes�ltek a szent titkokban, el�sz�r puszt�n hallom�s, ut�bb l�t�s �tj�n (myesis �s epoptiei). E kett�t megel�zte a tisztul�s fokozata, ugy hogy �sszesen 3 fokr�l besz�lhet�nk. Azok, akik m�r hallottak a titkokr�l, lassankint od�ig t�k�letesedtek, hogy meg is l�thatt�k azokat (epoptai). Dogmatikus hitelvekre kor�ntsem gondolhatunk, sem a n�p�n�l t�k�letesebb vall�si rendszerre; mind�ssze azt kell biztosnak f�ltenn�nk, hogy a vall�s elvont hitelveit szimbolikus m�don �s ugy igyekeztek mindenkivel meg�rtetni, ahogy azt annak �rtelmi foka kiv�natoss� tette. A r�sztvev�kl titoktart�sra voltak k�telezve, nem annyira az �nnep�lyek tartalma, mint ink�bb azoknak tekint�lye �rdek�ben. N�melyikben nemi �s rangbeli k�l�nbs�g n�lk�l lehetett r�szt venni, m�sokat csakis asszonyok �nnepelhettek (Isis), ism�t m�sokat csak illet�kes test�letek. A pelazg id�k miszt�riumai voltak: Demeter �nnep�lyei (leghiresebbek az attikai Eleuziszben), tov�bb� a kabirok �nnepei Szamotrak�ban. Nem kev�sbb� n�pszer�ek voltak a kr�tai Zeus miszteriumai, melyeknek t�rgya az isten sz�let�se felett val� �r�m �s hal�l�n �rzett b�nat. A k�s�bbi k�lf�ldi �ramlatok sz�l�ttei, a Dionysos-M. (l. Dionysos) egyes�tett�k a tr�kfrigiai Dionysos-Bakchos, Zagreus �s Sabazios tisztelet�t. A zajos mulats�gokra alap�tott �s enn�lfogva kor�n elfajul� Dionysos-kultusz amennyire visszatetszett az antik vil�g m�veltebbjeinek, annyira n�pszer� volt �s maradt a durv�bb �rz�k� t�megn�l, hogy csakis Kybel�nek �zsi�b�l import�lt miszt�riumai versenyezhettek vele. Mindezek hovatov�bb meghonosodtak R�m�ban is, s�t a t�bbi M. k�z�l (Hekate, Aphrodite, Isis, Mitras) egyik-m�sik uralkod� jelent�s�gre jutott a provinci�kban (p. a Mitras�i a r�gi Pannoni�ban, mik�nt azt a dun�ntuli Mitras-szent�lyek bizony�tj�k). Az orfikusok kez�ben fejl�d�tt ki a tr�k Dionysos-M. m�sodvir�ga, melyek gazdagon �t meg �t voltak sz�ve filozofiai elemekkel, kiv�lt az egyiptomi papok �s a pythagoraeusok (l. Pythagoras) titokzatos etikai elveivel, els� sorban aszkezissel �s �nmag�nak t�k�letes�t�s�re ir�nyul� t�rekv�sekkel.

A kat. egyh�znak k�l�n�sen a husv�theti szertart�sai voltak azok, melyekb�l ily M. igen k�nnyen fejl�dhettek, egyszer�en csak az �ltal is, hogy a vir�gvas�rnapi �s a nagyp�nteki evangeliumban (amely az u. n. «passi�» vagyis Krisztus k�nszenved�s�nek leir�sa) a benne el�fordul� f�bb szem�lyek sz�lamait k�l�n-k�l�n el�ad�k olvast�k, illet�leg �nekelt�k, az evangelista elbesz�l�s�t el�ad� pappal v�ltakozva. Ett�l csak egy l�p�s kellett e mag�ban is el�g dr�mai �l�nks�g� sz�veg val�s�ggal szinszer� feldologoz�shoz, amelynek els� kis�rlet�vel m�r a IV. sz.-beli Szenved� Krisztus c�m�, Nazianzi Gergelynek tulajdon�tott g�r�g dr�m�ban tal�lkozunk. Valamivel k�s�bb fejl�dhettek ki a kar�csonyi M., amelyek a p�sztorok �s a napkeleti b�lcs (v. kir�ly) h�dolat�t, majd ut�bb a betlehemi gyermekirt�st (Herodes kegyetlenked�s�t) �s a szent csal�d Egyiptomba fut�s�t �lelt�k fel. E kezdetben szorosan az egyh�z szertart�saihoz f�z�d� �s-M.-b�l lettek id�vel a k�z�pkor vall�si dr�m�i, amelyek b�lcs�j�ket, a templomot elhagyv�n, a v�rosok piacain �t�tt�k fel tany�jukat, s a bel�j�k t�dul� vil�gi elemek n�melyik�nek kev�sbb� �p�letes volta miatt ut�bb az egyh�z rosszal�s�ra, s�t szigoru tilalmaira is r�szolg�ltak, de ann�l nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendtek, ment�l jobban k�zeledtek egyre terjedelmesebb �s v�ltozatosb cselekm�ny�kkel �s mindegyre szinszer�bb ki�ll�t�sukkal a val�di dr�mai el�ad�sokhoz. A k�z�pkor v�ge fel� (k�l�n�sen a XIII. �s XIV. sz.-ban, amely Nyugat-Europ�ban a M. vir�gkor�nak tekinthet�) e szinj�t�kok m�r majdnem minden�tt saj�t el�ad� test�letek (Franciaorsz�gban a XV. sz.-t�l kezdve a Confr�rie de la Passion) kez�ben vannak, s az el�adott darabok m�r a Krisztus k�nszenved�s�n �s a kar�csonyi j�t�kokon kiv�l sz�mos m�s szentt�rt�neti t�rgyat jelen�tenek meg. Ilyenek kor�ban az �- �s �jtestamentomi t�rt�neteken kiv�l egyes szentek �let�b�l vett mozzanatok (az u. n. mir�kulumok v. csodat�rt�netek), s�t k�s�bb erk�lcsi tanuls�gokat felt�ntet� allegoriai j�t�kok (az u. n. moralit�sok, a k�s�bbi iskolai dr�m�k egy r�sz�nek �sei) is kiv�l� helyet foglalnak el. A bibliai jelenetek �sszef�gg� sorozat�b�l eg�sz ciklikus dr�m�v� fejl�dnek azok, amelyek a megv�lt�s t�rt�net�t a b�nbees�st�l kezdve eg�sz Krisztusnak mennybemenetel�ig adj�k el�, a Megv�lt�ra vonatkoz� �testamentomi jelk�peken �s Krisztus �let�nek f�bb mozzanatain kereszt�l. Az ilyenek el�ad�s�ra m�r az eredeti M. szinpadj�n�l j�val nagyobb appar�tusu j�t�kszin kellett, s ilyent l�tunk csakugyan a k�z�pkori h�rom r�szre tagolt szinben, amelynek als� r�sze a poklot, k�zepe a f�ldet, a fels� emelete pedig az eget �br�zolta. Az ilyen sorozatos M. n�ha egy eg�sz napon �t, s�t nem ritk�n t�bb napig is tartottak. K�zj�t�kokul a szentt�rt�neti cselekm�ny k�z� mulattat� s el�g nyers tr�f�kkal f�szerezett boh�zatos jeleneteket (u. n. farce-okat vagy interlude-�ket) �keltek, amelyekb�l (a renaissancekorban ism�t felelevenedett klasszikus dr�m�k hozz�juk j�rult hat�sa alatt) a modern m�dr�ma fejl�d�tt. Ily komikus k�zj�t�kok elsz�rt elemei k�l�nben m�r a r�gibb M.-ban is tal�lhat�k, k�l�n�sen a passi�-j�t�kokban a Krisztus s�rj�hoz j�rul� szent asszonyok �s a kenet�rus k�z�tti peizodikus jelenetben, melyb�l majdnem minden�tt egy-egy �n�ll� boh�zatos n�pdr�ma is fejl�d�tt id�vel. Ezen tr�f�s jelenetek egyik�ben jutott kiv�l�bb szerepe a kar�csonyi �s husv�ti j�t�kokban (itt k�l�n�sen a vir�gvas�rnapi menetben) el�fordul� szam�rnak is, amely az egyh�z m�g oly szigoru tilalmai ellen�re is vajmi sok�ig helyet tudott mag�nak k�vetelni a templomokban �ppen nem ill� szam�r�nnep keret�ben.

A M. hanyatl�s�nak kora a reform�ci� fell�pt�vel kezd�dik. Bel�l�k k�t ir�nyu fejl�d�s �tj�n egyfel�l az iskolai dr�ma ment meg egyes, r�szben �talak�tott elemeket; m�sfel�l pedig az u. n. n�p-M.-ban �lnek tov�bb. Ezek k�z�tt a kar�csonyi j�t�kokb�l lett betlehemek a legelterjedtebbek, amelyek mellett m�g a h�romkir�ly-j�t�kok �rvendenek ar�nylag a legnagyobb elterjed�snek. A kev�sbb� dr�mai �s nem is annyira �ltal�nos M.-f�l�k sor�b�l eml�thet�k m�g a Mikul�s- �s Luca- (v. Berchta-, Perchta-, Perahta-, Befara-) j�r�s, a Gergely- �s Bal�zs-j�r�s, a nagyszombati Pil�tus-ver�s, D�l-Magyarorsz�gon az overicsol�s (egy r�gibb Herodes-j�t�k maradv�nya) stb. Mindezek ma m�r a n�pk�lt�szet (folklore) anyag�hoz tartoznak s ennek gy�jt�se keret�ben jutnak az�ta mind behat�bb m�ltat�shoz, ami�ta a n�p�let e jelens�geire egy�ltal�n nagyobb figyelem ir�nyul. A magyar M. teljesen a nyugateur�paiak hat�sa alatt �llanak s csak a bel�l�k id�vel elkall�d�s folyt�n lett n�pk�lt�szeti maradv�nyok egyn�melyik�ben akad egyk�t, a hazai n�p�letet jellemz� saj�tszer� von�s; igy k�l�n�sen a kar�csonyi j�t�kok p�sztorjelenet�ben, ahol (a p�sztorok t�bbnyire idegen nevei dac�ra is) nem egy a magyar, vagy legal�bb magyarorsz�gi p�sztor�letet megvil�g�t� apr�s�gra is bukkanunk. A M. jelenkori feleleven�t�sei ink�bb mint szerves hagyom�ny folytonoss�ga r�v�n �l� maradv�nyai az oberammergaui �s tiroli, valamint a h�ritzi (Cseherd�) passi�j�t�kok, amelyeket jobb�ra az idegenforgalom emel�se �rdek�ben tart f�nn �s �pol az illet� helyek �lelmes n�ps�ge.

�