4. t�tel A k�t vil�gh�bor� k�z�tti szociol�gusok

A fasizmus megjelen�s�vel megsz�nt a szociol�gia Eur�p�ban. (kiv�ndorolnak USA-ba, Kanad�ba m�s meg�lhet�s miatt, �gy er�teljes fejl�d�sbe kezdtek ezek az orsz�gok)

Kanad�ban tan�tott. A gazdas�gantropol�gia megalap�t�ja, de foglalkozott gazdas�gt�rt�-nettel. Alapt�tele szerint a gazdas�g a t�rsadalomba be�gyazottan m�k�dik, nem lehet a t�rs.-t�l f�ggetlen�l vizsg�lni. Egy t�rsadalomban nem csak a piaci csere mechanizmus�val k�pes gazd�lkodni.

Alternat�v gazd�lkod�si mechanizmus:

Legfontosabb m�veiben b�r�lta, vizsg�lta:

2, Mannheim K�roly:

Angli�ba emigr�lt. A m�v�vel a tud�sszociol�gia alap�t�ja lett. Szerinte az ideol�gi�k az uralkod� csoportok �rdekeit szolg�lj�k �s a fenn�ll� rendet er�s�t� funkci�juk van. Az ut�pi�k az elnyomott csoportokat �s azok c�ljait fogalmazz�k meg, valamint a t�rsadalom megv�ltoztat�s�t seg�tik el�. A szabadon lebeg� �rtelmis�g alatt �rti azt, aki nem tartozik egyik oszt�lyba sem, mai �rtelm�ben f�ggetlen �rtelmis�g. Szerinte �k l�tj�k a legobjekt�vebben a t�rsadalmi folyamatokat.

Lengyel szociol�gus. A parasztok kiv�ndorl�s�t vizsg�lja USA-ban. M�v�ben azt vizsg�lta, hogy az Amerik�ba emigr�lt lengyel parasztok mi�rt nem tudtak beilleszkedni. Ezen m�v�t �n�letrajzok feldolgoz�s�val k�sz�tette, amely alapj�n lesz�rte az emigr�nsok v�gyait. A lengyel paraszt Eur�p�ban �s Amerik�ban c�m� m�ve 5 k�tetes, melyben szerz�t�rsa Thomas. V�gyak (az egy�n �s t�rsadalom k�z�tt l�v� k�zvet�t� strukt�r�kat):

A parasztok nem tudtak beilleszkedni, mert:

paraszti oszt�ly Lengyelorsz�g liber�lis �rt�kek (USA)

kandikus oszt�ly farkast�rv�nyek nem voltak hozz�szokva

A lengyel paraszts�g nagy r�sze katolikus volt, nem liber�lis. Amerik�ban hi�nyzott nekik a fenti struktur�lis szervezet, ez�ltal sokuk devianci�t produk�lt. (alkoholizmus, �ngyilkoss�g, stb.) Ezen csal�dokn�l a 2.-3. gener�ci�nak siker�lt a beilleszked�se az Amerikai t�rsadalomba.

Az empirikus szociol�gia kiindul�pontja a chicag�i egyetem. �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban az a k�rd�s �llt, hogy a nagyv�rosban a k�l. tev�kenys�gek, a k�l�nb�z� t�rs.-i oszt�lyok, tov�bb� az �slakosok �s a bev�ndorl�k hol helyezkednek el, mely v�rosr�szekben �sszponto-sulnak a t�rs.-i probl�m�k. Burgess �s t�rsa �n. v�ros�kol�giai iskol�kat alap�tott a jelens�gek vizsg�lat�ra.

Szimbolikus interakcionizmus ir�nyzata. Azt mondja, hogy a szociol�gi�nak az emberek k�z�tti kapcsolatokat kell vizsg�lnia. Az egy�n a szocializ�ci�ja sor�n interakci�hoz l�p. Az �jfajta megk�zel�t�s l�nyege a k�rnyezeti hat�sok szerepe.

Az emberi kapcsolatok ir�nyzata. A munkaszociol�gia megalap�t�ja. Vizsg�lta, hogy egy szervezeten bel�l milyen t�nyez�k befoly�solj�k a termel�kenys�get. Fontos szerepet tulajdon�tott az �rzelmeknek. Elemezte a csoportok k�z�tti viszonyokat, az emberekkel val� b�n�sm�dot, hogy hogyan hat a termel�kenys�gre.

Munkapszichol�giai vizsg�latok:

A f� harm�niaelm�letnek szokt�k nevezni, gy�kerei Durkheimig ny�lnak vissza.

El�fut�ra kultur�lis antropol�gus volt, aki �j-Guine�ban a szigetlak�kat (az ottani szigetcsoportokon) figyelte, akik meghat�rozott id�nk�nt tal�lkoztak �s hasonl� �rt�k� t�rgyakat cser�ltek egym�s k�zt. Ezt a kereskedelmi form�t „Pula” –kereskedelemnek nevezte el. Ebben a kereskedelmi form�ban nem a profitszerz�s volt a c�l, hanem a kapcsolatok �pol�sa.

� volt a funkcionalizmus megalap�t�ja. A fejl�d�st a moderniz�ci�val azonos�totta.

Szerinte a modern t�rsadalom 4 alrendszerb�l �ll, 4 funkci�t kell ell�tnia:

- Politika ® t�rsadalmi c�lok meghat�roz�sa

- Gazdas�g ® eszk�z�k hozz�rendel�se a c�lokhoz, vagyis a c�lok

- Kult�ra ® a t�rsadalom tagjainak a tev�kenys�g�nek az integr�l�sa

- Szem�lyis�g ® a t�rsadalom fennmarad�s�hoz sz�ks�ges �rt�kek �s norm�k

�tad�sa az ut�doknak, vagyis a szocializ�ci�

T�bb pontban kieg�sz�tette Talcott t�zis�t. Szerinte egy-egy int�zm�nynek, norm�nak, hiedelemnek nem csak funkci�i, hanem diszfunkci�i is lehetnek. Megk�l�nb�ztette a manifeszt (ny�lt) �s l�tens (rejtett) funkci�kat. Ez lehet�s�geket adott a szervezetek bels�, m�lyebb funkci�j�nak a meg�rt�s�re. Ugyanazon int�zm�ny, norma, hiedelem funkcion�lis lehet a t�rsadalom egyik oszt�lya �s diszfunkcion�lis a m�sik oszt�ly sz�m�ra.

A neofunkcionalizmus f� k�pvisel�je.

Szerinte a t�rsadalomban t�bb alrendszer m�k�dik egym�s mellett b�k�ben, tov�bb differenci�l�dnak �s nem avatkozik bele egym�s m�k�d�s�be (az �llam nem avatkozik be a gazdas�g vagy kult�ra �let�be).

M�ve: Az uralkod� elit.

A k�nyv�ben az Amerikai uralkod� elitr�l �rt, amelyben ezen csoportot h�rom r�szre osztotta fel:

Ezen vizsg�latot a 60-as �vek k�r�l v�gezte, az�ta l�trej�tt egy negyedik csoport is, a m�dia elitnek csoportja is.

Az amerikai t�rsadalom szerkezet�t vizsg�lta Marxi m�dszerrel. A termel�i eszk�z�kh�z val� viszony�n megk�l�nb�ztette az uralkod� illetve az elnyomott oszt�lyokat. K�ztes oszt�lyokat is megk�l�nb�ztetett iskolai v�gzetts�g, szakk�pzetts�g, foglakoz�s alapj�n.

M�dszerei: -k�rd��v

-matematikai statisztika

Angol szociol�gusok. Munk�juk az „Oszt�ly a kapitalista t�rsadalomban” c. m�. Az oszt�-lyokat nagyr�szt az eloszt�s egyenl�tlens�gei alapj�n, nem pedig a termel�si viszonyokban elfoglalt hely marxista kateg�ri�i alapj�n vizsg�lj�k.

A 20-as �vekben j�tt l�tre �s Freud pszichoanalitikus elm�let�re valamint Marx munk�ss�g�ra t�maszkodik. A nemzeti szocializmus hatalomra ker�l�sekor az iskola kiv�ndorol Amerik�ba, majd k�s�bb visszav�ndorolt Frankfurtba. A modern t�rsadalom kritik�j�val foglalkoztak.

Tagjai:

Az antiszemitizmus gy�kereit kutatta az Egyes�lt �llamokban, amely szerinte a tekint�lyelv� nevel�sben rejlik.

Tekint�lyelv� szem�lyis�g: -el��t�letess�g

-tekint�lyek tisztelete �s gondolkod�s n�lk�li k�vet�se

-politikai �s erk�lcsi konzervatizmus

-�j�t�sok el�t�l�se a t�rsadalom minden ter�let�n

M�ve: A k�s�i kapitalizmus legitim�ci�s v�ls�ga , A t�rsadalmi nyilv�noss�g szerkezet v�ltoz�sa.

Amelyekben a kapitalizmust �lesen kritiz�lja.

M�ve: Hatalom �s privil�gium.

Azt bizonygatja, hogy a hatalmon l�v�knek nem szabad a v�gletekig kizs�km�nyolni az alul l�v�ket, mert azok fell�zadnak �s felborul a t�rsadalmi rend.

Az ipari t�rsadalom fogalm�nak �s elm�let�nek egyik megalkot�ja. A nev�hez f�z�dik, hogy a szocialista �s kapitalista ipari t�rsadalmak k�z�tti k�l�nbs�g miben nyilv�nul meg.

K�l�nb�z� t�kefajt�kat k�l�nb�ztetett meg:

Azt vizsg�lta, hogy a kultur�lis �s a kapcsolati t�ke hogyan hagyom�nyoz�dik �t a k�vetkez� gener�ci�ra, valamint a kultur�lis int�zm�nyek milyen szerepet j�tszanak a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek �jratermel�d�s�ben.

M�ve: Az oszt�ly �s az oszt�lykonfliktus az ipari t�rsadalmakban.

Az ipari t�rsadalmakban a f� konfliktus �ttev�dik a t�k�sek �s munk�sokr�l a hatalmat birtokl� �s az elnyomottakra.

Szerinte a konfliktusoknak nem a mag�ntulajdon, hanem a hatalom �s a hatalomn�lk�lis�g a legm�lyebb gy�kere.