Transzcendent�lis m�dszerek

Az 1930-as �vekt�l kezdve egyre t�bb katolikus filoz�fus t�r �t a transzcendent�lis megk�zel�t�s alkalmaz�s�ra. Az ir�nyzat c�lja, hogy a transzcendent�lis elemz�s m�dszer�nek tov�bbvitel�vel lehet�s�g ny�ljon t�ll�pni a szkepticizmuson �s a szubjektivizmuson.  

Joseph Mar�chal (1878-1944)

A Kanti ismeretelm�let �sszehasonl�t�s�val megalapozta az �jskolasztika folytat�s�nak sz�m�t� transzcendent�lis ismeretkritik�t. Szerinte a megismer� alany, az emberi szellem �s a megismer�s t�rgya �sszef�gg, m�g az alany c�lra t�r�s�vel egy�tt is egym�sra hangolt, ami�rt az �rtelmi ismeret sz�ks�gk�ppen h�tt�rigazs�ggal b�r. 

Karl Rahner (1878-1984)

N�met jezsuita, Szent Tam�shoz viszonyulva kereste kora filoz�fiai k�rd�seire a v�laszt. Meghat�rozza a m�dot, mik�nt juthat az ember az anyagi vil�gban �ltal�nos �rv�ny� objekt�v ismeretekhez.

Az ember az anyagi vagy �rz�ki megismer�s �ltal jut el a dolgokig, s az �rz�kel�ssel passz�van befogadja, birtokolja a vil�got.

A szellem az �rz�kis�g eszk�z�vel a l�t eg�sz�t befogadja. Azaz a vil�g nem szellem n�lk�li mag�nval�, hanem az ember f�nye �ltal �tj�rt, az ember sz�m�ra t�k�r vil�g. Az ember a megismert vil�ggal eg�sz�ti ki mag�t, s a szellem f�ldi sors�ban Isten vil�glik fel sz�m�ra. E sors az embert vil�ghoz k�tve m�g azon t�l is elk�telezi. Az emberi szellem vil�gbeli l�te kereszt�nyi, mert Isten is elj�tt a vil�gba, hogy r�tal�lhassunk, s benne magunkra lelj�nk.

Istennek nem k�teless�ge, hogy megny�ljon az ember el�tt. Az embernek kell szellemileg templomban �lve, Istent szeretve, szellem�nek v�gtelen horizontj�t megnyitva el�tte, meghallania Isten szav�t.