Hartmann, Nikolai

(1882–1950) – n�met filoz�fus. Berlinben �s G�ttingenben egyetemi tan�r. Neokanti�nusk�nt indult, de elt�volodott ett�l az ir�nyzatt�l, �s a fenomenol�gi�hoz k�zeledett. N�lunk f�k�nt az ut�bbi id�ben v�lt ismertt�, mivel Luk�cs Gy�rgy ontol�gi�j�nak kidolgoz�s�hoz l�telm�leti r�tegkoncepci�j�t felhaszn�lta, �s egy k�l�n fejezetet is szentelt neki a t�rt�neti r�szben. F� m�vei:

Grundz�ge einer Metaphysik des Erkenntnis (A megismer�s metafizik�j�nak alapvonalai, 1921);

Ethik (Etika, 1926); Zur Grundlegung der Ontologie (Ontol�giai alapvet�s, 1935);

Der Aufbau der realen Welt (A re�lis vil�g fel�p�t�se, 1940);

Magyarul: Hartmann, Nikolai: L�telm�leti vizsg�l�d�sok. Bp., 1972.

Hartmann Etik�ja a legszorosabb kapcsolatban van ontol�gi�j�val, amely a l�tnek n�gy alapvet�, egym�sra �p�l� r�teg�t (szervetlen, szerves, lelki, szellemi) veszi fel, amelyek azt�n a maguk r�sz�r�l – mint l�tni fogjuk – tov�bbi r�tegekre oszlanak. Hartmann e l�tr�tegek genezis�t nem vizsg�lja, azokat adotts�goknak tekinti, amelyek „olyanok – amilyenek”. Mindazon�ltal viszonyukat egym�shoz �n. Kategori�lis t�rv�nyekben fenomenol�giailag le�rja. H�rom ilyen alapt�rv�ny van: 1. Az er�ss�g t�rv�nye: az alacsonyabb l�tr�teg az er�sebb a fels�bbel szemben. 2. A mat�ria t�rv�nye: az alacsonyabb l�tr�teg puszta anyag a fels�bb sz�m�ra, amely forma, s az anyag csup�n a hat�rt jelenti sz�m�ra. 3. A szabads�g t�rv�nye: minden fels�bb r�teg teljesen �j alakzat, kategori�lis n�vum, amelynek az als�bb l�tr�tegen hat�rtalan j�t�ktere van, s �gy szabad az alacsonyabbal szemben Hartmann szerint ezeket, a kategori�lis t�rv�nyeket kell alkalmazni az ember erk�lcsi szabads�g�nak a probl�m�j�ra is. Kant a kauzalit�s �s finalit�s (az �rt�k) antin�mi�j�t, amelyet � �ll�tott fel, azzal oldotta meg, hogy kimutatta: a kauz�lis determin�ci� nyitott, �s az �rt�kkomponenseket determin�ci�s t�bbletk�nt mag�ban foglalja. Hartmann szerint azonban ezzel az erk�lcsi szabads�g probl�m�ja nincsen megoldva, mert az auton�mi�nak nemcsak a kauzalit�ssal, hanem az erk�lcsi t�rv�nnyel, a norm�val szemben is fenn kell �llnia. Kant abban is t�vedett, mondja, hogy puszt�n k�t determin�ci�t�pust, a kauz�lis�t �s fin�lis�t vette fel, mert ezek m�g�tt – mint megannyi �jabb l�tr�teg – a determin�ci�t�pusoknak a pluralit�sa l�tezik: logikai, matematikai, organikus, pszichikai �s szellemi. Minden l�tr�tegnek megvan a maga determin�ci�t�pusa, amelyeknek az alapj�t a logikai k�pezi, de a legfels�bb hom�lyba v�sz. Mindenesetre, {1-640.} ha van determin�ci�t�pus, amely – t�r vissza Hartmann a Kanti dualit�shoz – a kauz�lis �s az axiol�giai determin�ci�t�pusok felett helyezkedik el, akkor az erk�lcsi szabads�g probl�m�ja meg van oldva, mert az ember erk�lcsi szabads�ga csak egy speci�lis szabads�g volna a t�bbi kategori�lis szabads�g k�z�tt. Ezt elvileg a szellemi l�tr�tegben �s determin�ci�t�pusban kell keresn�nk, ahol – egy�b alr�tegek f�l�tt – megjelenik az ethosz a maga �rt�kvonatkoz�s�val, amelynek az alanya a szem�ly. Hartmann sz�m�ra a mat�ri�t, az anyagot a szubjektum, a tudat jelenti. A szem�ly ontol�giai saj�toss�ga, hogy �nmag�t meghat�rozza, besz�m�that�, felel�ss�g visel�s�re k�pes, �s b�ntudata van. A szem�ly �ll imm�r szemben egy m�sodik antin�mi�val, azzal, amely nem a term�szeti t�rv�ny (kauz�lis determin�ci�) �s az akarat, hanem az akarat �s az �rt�k k�z�tt �ll fenn: ha az akarat k�veti az �rt�ket, akkor vele szemben nem szabad, ha pedig nem k�veti, akkor kauz�lisan nem szabad. Ez val�di antin�mia, megoldhatatlan. De van e m�g�tt m�g egy harmadik antin�mia is, amely noha pozit�v m�don nem is oldja meg az antin�mi�t, de legal�bb „eld�nti”. Ez a harmadik antin�mia az �rt�k �s �rt�k, a Kell �s Kell k�z�tt �ll fenn. Ez az igazi mor�lis konfliktus a szem�ly sz�m�ra, amikor ugyanis az �rt�k ugyanabban a szitu�ci�ban �ll szemben az �rt�kkel, s a szem�lynek mindenek ellen�re d�ntenie kell. Ez azt jelenti, hogy mivel az egyik �rt�kkel szemben kell d�ntenie, mindenk�ppen b�n�ss� v�lik. Ez�ltal azonban a m�sodik antin�mia megold�dott, mert a szem�ly, b�r az �rt�k ellen�ben cselekedett, m�gsem esett vissza a kauzalit�s determin�ci�j�ba, mert egy m�sik �rt�ket k�vetett, s ut�bbi hat�rozta meg. A Kell �s Kell antin�mi�ja semmik�ppen sem megoldhat�, de ez teszi lehet�v� az ember erk�lcsi szabads�g�t. Kell ugyanis lennie egy k�pess�gnek, amely sz�m�ra a d�nt�st lehet�v� teszi. De hogy ez az alapk�pess�g, amellyel az ember bizony�tja erk�lcsi szabads�g�t, mib�l fakad, mi a „l�nyege”, ezt – mint Hartmann p�r �vvel k�s�bb kifejezi – „m�ly hom�ly fedi”.