Bertrand Russel (1872-1970):

Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. m�jus 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. febru�r 2.), angol matematikus, logikus, filoz�fus �s szociol�gus, Kingston III. earlje, Nobel-d�jas k�z�leti szem�lyis�g.

Csaknem egy �vsz�zados �let�tja t�kr�zi a kor fordulatait �s eszme�ramlatait. Mondhatjuk, hogy egy�tt �lt a XX. sz�zaddal. Angol f�nemesi csal�d sarja volt. Nagyapja k�tszer volt Anglia korm�nyf�je, apja liber�lis c�lok�rt l�pett fel. Sz�lei k�t �ves kor�ban dift�ri�ban meghaltak. Nagysz�lei arisztokrata szok�s szerint nem nyilv�nos iskol�ba j�ratt�k, hanem h�zitan�t�kkal neveltett�k. 11 �vesen k�telkedni kezdett a vall�sban, neveltet�s�n szkeptikus �s ateista gondolkod�sa t�ll�pett. Eukleid�sz vil�g�ba b�tyja vezette be, matematikai �rdekl�d�se egyre er�s�d�tt, filoz�fiai munk�ss�g�t is ekkori �lm�nyei hat�rozt�k meg. 1890-ben a cambridge-i Trinity College hallgat�ja lett, ahol matematik�t �s filoz�fi�t tanult. Tan�ra a k�s�bbi szerz�t�rs, Whitehead volt. Filoz�fi�b�l szerzett diplom�t 1894-ben, majd a p�rizsi angol nagyk�vets�gen lett attas�, �m a diplom�ciai p�lya nem vonzotta.

Megn�s�lt �s amerikai feles�g�vel az USA-ba, majd N�metorsz�gba ment. K�t �vig nem-eukleid�szi geometri�t tan�tott Amerik�ban, majd N�metorsz�gban k�zgazdas�gtant hallgatott, „Tanulm�ny a geometria alapjair�l” c�m� m�ve nyom�n Cambridge-ben el�ad� lett. Megismerkedett a marxizmussal is, hazat�r�se ut�n bel�pett a Munk�sp�rtba, �m m�r 1896-os, n�met szoci�ldemokr�ci�r�l �rt k�nyv�ben b�r�lta a marxizmust. 1898-ban az idealizmus ellen fordult, s �lete v�g�ig empirista �s pozitivista maradt.

1908-ban akad�miai tag, 1910-ben pedig cambridge-i professzor lett. Az els� vil�gh�bor� alatt a katonai szolg�latot megtagad�k mell� �llt, pacifizmusa miatt 1916-ban elbocs�tott�k �ll�s�b�l, 1918-ban pedig f�l �vre beb�rt�n�zt�k, „Bevezet�s a matematikai filoz�fi�ba” c�m� m�v�t ott �rta. 1920-ban m�sodszor megn�s�lt, a Szovjetuni�ba �s K�n�ba utazott, Lenint is felkereste. K�nyve, „A bolsevizmus elm�lete �s gyakorlata” b�r�lta a totalitarizmust �s megj�solta a k�s�bbi szt�linizmus sok von�s�t. A bolsevik rendszerrel szembeni kritikuss�ga mellett baloldali vonz�d�s�t azonban meg�rizte.

1910 �s 1913 k�z�tt Whiteheaddel meg�rt�k monument�lis m�v�ket, A matematika alapjai-t. Ebben megk�s�relt�k az eg�sz matematika fel�p�t�s�t a logikai alapelvekre helyezni.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt sokat utazott �s dolgozott. 1927-ben k�s�rleti iskol�t alap�tott Petersfieldn�l, ezt k�s�bb elv�lt feles�ge vezette. Pacifistak�nt t�mogatta az 1938-as m�ncheni d�nt�st, a h�bor� kit�r�se ut�n Hitler legy�z�s�t mindenn�l fontosabbnak tartotta. 1936-ban harmadszor is h�zass�got k�t�tt. 1938–39-ben az Egyes�lt �llamokban tan�tott, professzori kinevez�s�t a b�r�s�g azzal t�r�lte, hogy szexu�lis szabadoss�got hirdet. Ezut�n a Barnes-alap�tv�nyn�l tan�tott 1943-ig, majd �jra Cambridge-ben lett tan�r.

Az 1945-ben megjelent k�nyve, A „nyugati filoz�fia t�rt�nete” �s fell�p�sei a BBC m�soraiban igen n�pszer�v� tett�k, ismerts�g�t csak fokozta 1949-ben kapott �rdemrendje �s 1950-es irodalmi Nobel-d�ja. Ekkor fordult �rdekl�d�se a nemzetk�zi politika fel�. Bekapcsol�dott a b�kemozgalomba. 1952-ben negyedszer is megn�s�lt. El�t�lte az 1954-es Bikini-szigeteki hidrog�nbomba-robbant�st, Albert Einsteinnel �s m�s Nobel-d�jasokkal k�zz�tett nyilatkozata a Kelet �s Nyugat tud�sait k�z�s tan�cskoz�sra h�vta. Ebb�l lett a Pugwash-mozgalom, melynek eln�k�v� 1957-ben megv�lasztott�k. 1958-ban �llt az atomleszerel�st k�vetel�k �l�re, 1960-ban l�trehozta a Sz�zak bizotts�g�t, polg�ri engedetlens�gre buzd�tott, majd 1961-ben 89 �vesen t�meges �l�sztr�jkot szervezett az atomleszerel�s�rt. Ez�rt k�t havi b�rt�nre �t�lt�k, de betegs�ge miatt csak h�t napot �lt le. Utols� �veiben az Egyes�lt �llamok vietnami h�bor�s politik�j�t b�r�lta, Jean Paul Sartre-ral �s m�sokkal �sszeh�vta a H�bor�s B�n�k Nemzetk�zi B�r�s�g�t a vietnami atrocit�sok �gy�ben. A hatvanas �vek v�g�n adta ki h�rom k�tetben nagysiker� �n�letrajz�t.

T�bb mint 40 k�nyvet �s sz�mtalan cikket �rt. T�mak�r�k a matematik�t�l �s fizik�t�l, a filoz�fi�n �s logik�n kereszt�l az etik�ig, a szociol�gi�ig, a t�rt�nelemig, a teol�gi�ig �s a politol�gi�ig terjed.

Az ismeretelm�letben f� c�lja volt, hogy meg�llap�tsa: mir�l, mekkora biztons�ggal mondhatjuk, hogy tudjuk. A tud�sba vetett korl�tlan hit m�rs�kl�s�t, a kifejez�s egyszer�s�t�s�t „A jelen�s �s az igazs�g vizsg�lata” (1940), s „Az emberi tud�s ter�lete �s hat�rai” (1948) c�m� m�veiben k�s�relte meg. M�sodik c�lj�t, a matematika visszavezet�s�t logikai alapelvekre, a k�t tan �sszek�t�s�t A matematika alapjai c�m� 1903-as k�nyve dolgozta fel.

Russell fedezte fel a halmazelm�let egyik ellentmond�s�t, (Russell-paradoxon) �s kik�sz�b�l�s�re t�bb v�ltozatban is kidolgozott egy �n. t�puselm�letet, amelyek a Principia Mathematica k�l�nb�z� kiad�saiban elt�r�en szerepelnek. V�g�l a t�puselm�letnek siker�lt egy tarthat� v�ltozat�t kidolgozni, amely azonban a matematikusok t�bbs�ge szerint nem volt el�g k�nnyen kezelhet�, �s t�l szigor� is volt. A probl�m�ra e helyett teh�t a Zermelo-Fraenkel f�le halmazelm�letet fogadtj�k el. A Principia ennek ellen�re egy olyan programot val�s�tott meg, amelynek sok elgondol�sa a mai matematikatan�t�sban m�g mindig szerepel.

A harmadik f� c�l a nyelv elemeire, egyszer� kijelent�sekre bont�sa, amit „A tudat elemz�se” (1921) �s „Az anyag elemz�se” (1927) c�m� munk�iban v�gzett el. Az el�bbi az anyagot �s az elm�t azonos elemekb�l �p�lt k�l�nb�z� rendszerekk�nt mutatja be.

Analitikus filoz�fi�ja a 20. sz�zad eg�sz�ben �rv�nyes�lt, atomizmus�ra tan�tv�nya, Ludwig Wittgenstein munk�ss�ga is visszahatott. Russell a 20-as �vekben fizikai, erk�lcsi �s nevel�si t�m�kr�l �rt n�pszer�s�t� munk�kat. Szellemes m�vei erk�lcsi, politikai, eszmei radikalizmus�t s baloldalis�g�t t�kr�zik.