Friedrich Nietzsche
2007.05.11. 07:54
Friedrich Nietzsche (1844-1900):
Protestns lelksz csaldban szletett a Ltzen melletti Rckenben. Apja mlyen vallsos szellemben nevelte, de apjt egy baleset folytn hamar elvesztette (s ettõl kezdve -5 ves kortl- az otthoni lgkrt a csald nõtagjai -nagyanyja, a kt nagynni, a fiatal anya s a hug- hatroztk meg). 1864-ben beiratkozott a bonni egyetemre, ahol teolgit s klasszika filologit hallgatott, majd Lipcsben folytatta tanulmnyait, ezenkzben megismerkedett Scopenhauer fõmûvvel (A vilg mint akarat s kpzet), s szemlyes bartsgot kttt Wagnerrel. Az egyetemen olyan kiemelkedõ teljestmnyt nyjtott, hogy mg egyetemi fokozata megszerzse elõtt klasszika-filologia professzori cmet kapott a baseli egyetemen. Itt Jacob Burckhardt vdõszrnyai alatt igen termkeny munkt vgezhetett: Homrosz s a klasszika-filologia c. szkfoglal elõadsa utn megrta A tragdia szletse c. mûvt.1870-ben nkntes betegpolknt rszt vett a porosz-francia hborban, de slyosan megbetegedett, s ekkor visszatrt Baselbe. Ekkor rta meg a Korszerûtlen elmlkedseket, melyek a kortrs filolgusokat s filozfusokat vitra is ksztette. 1876-tl egyre slyosabb vlik a betegsge -fej- s szemfjsa lland hnyingerrel jr egytt-, s 1879-ben mr baseli katedrjt is feladni knyszerl. Ettõl kezdve tbbnyire elvonultan l a svjci szanatriumban, br idõnknt utazsokra indul -pl. Sziciliba s Nizzba. Ekkortjt rta (1884-1884) az Im-gyen szla Zarathustra c. mûvt is. 1888-ban elmje teljesen elborul,s gy li le lete htralvõ idõszakt is. 1899-ben paralitikus rohamot kap, s 1900-ban bekvetkezett hallig desanyja, majd nõvre, Elisabeth polja.( Mûveit is nõvre rendezte kiads al -nem minden szubjektivitstlmentesen.)
Fõbb mûvei: A tragdia szletse (1872), Korszerûtlen elmlkedsek (1873-1876), A vidm tudomny (1881-1887), Im-gyen szla Zarathustra (1883-1891), Az Antikrisztus (1888), A hatalom akarsa (1884-1888), Ecce homo (1888)
Nietzsche filozfiai tevkenysgt hrom szakaszra lehet bontani: 1) Romantikus-eszttikai peridus (1869-1876):a zent tekinti az letigenls kifejezõdsnek, s a filozfust, a mûvszt s a szentet tartja kvetendõ pldnak. Ezt az letszakaszt a schopenhaueri mûvek, Wagner zenjnek hatsa, valamint a klasszika-filolgiai vizsgldsok jellemzik. A tragdia szletse c. mûvben a grgsg elementris erõinek az apollnit s a dionszoszit tartja, melyek az antik tragdiban harmonikus szintzist alkotnak. Mg az apollnia a mrtkletesen sszerût szimbolizlja, a dionszoszi a tombol (alkot?) mmort, a kicsapongst. Segtsgkkel voltak kpesek a grgk a pesszimizmust dionszoszi mdon legyõzni a mûvszet tjn. A tragdia viszont hanyatlsnak indult a szkratszi racionlis filozfias az euripidszi drmk rvn. Ennek a tragikus kultrnak (apollni-dionszoszi egysgnek) a ismtelt megvalsulst remlte Wagner zenjtõl. Sajt kornak kritikjt a ngy korszerûtlen elmlkedsben nyilvntotta ki. 2) Pozitivista Szakasz: (1876-1882): Nietzsche ezt az alkot kkorszakt a "dlelõtt filozfijaknt" jellemezte.Szembefordult a metafuzikval, a hagyomnyos metafizikai rtkrendszereket (vallsi, etikai nzeteket)elutastotta. Az optimlis nyelvi formt az aforizmban tallta meg, kiemelte a nyelv jelentõsgt, s rirnytotta a figyelmet az erklcs relativitsra (trtnelmi, trsadalmi meghatrozottsgra), a keresztny valls tarthatatlan llapotra. A keresztnysg kritikja sorn emltette meg azt is, hogy az ember elpuhulsban nagy szerepe volt a keresztnysgnek, hiszen tlvilgi gretekkel hitegetett, kpmutatv vlt, s az antik hagyomnyok paradox dogmatikai rendszert alaktotta ki. Ennek kapcsn emltette meg a Vidm tudomny 18. aforizmjban: "Isten halott. s mi ltk meg." Isten halla egyttal az ember felmagasztalst is jelenti, hiszen j rtkek teremtõjeknt jelenhet meg. (A kultra reformjt ekkor mg Nietzsche a pozitivista tudomnyoktl vrta.) 3) Etikai peridus (1883-1888): Filozfijnak betetõzse, hiszen mr nemcsak lttatja kornak problmit, hanem a megolds lehetõsgt is felvillantja -legfõkpp az Im-gyen szla Zarathustra c. mûvben. Szerinte a szellemnek hrom tvltozson kell keresztl mennie: a)teve llapot: trelmesen viseli az reg erklcs terht, b) oroszln: a szabadsg megteremtse, a ktelessgek elutastsa, az n vllalsa, c: gyermek: a teremts jtkt jtsza. Ennek sorn elutastotta a hagyomnyos nyugati rtkrendet: "Blvnyokat (ez az n szavam az idelokra) lednteni, ez az n mestersgem." A blvnyok helyt az let foglalja el Nietzsche blcseletben: az letet elsõdleges -voluntarista- jelentsben veszi, mely szembe helyezkedik a grg-keresztny hagyomnnyal, s j rtkek teremtst, az rtkek trtkelst teszi lehetõv. Az let evolucionista rtelmezse szerint "Az ember mg meg nem llapodott llat." (Tl jn, rosszon), s ennek kvetkeztben trekednie kel az tlagembert fellml igazi ember, az bermensch megteremtsre. Az bermensch szabad, a "fld rtelmt" kutatja, erõre, vitalitsra s hatalomra trekszik, elutastja a szolga-(csorda)erklcst. Ily mdon az let voluntarista aspektusa is megragadhat. (Ld. A hatalom akarsa). Az let valjban a hatalom akarsa, gy ez vlik mindentt uralkod elvv, a vilgfolyamat alapvetõ principiumv, a trtnelem mozgatrugjv. Az bermensch az emberi letnek j perspektivt tud klcsnzni, az eddigi rtkeket el kell utastani (nihilizmus), s az rk visszatrs ("ezt az letet ... mg egyszer s mg szmtalan alkalommal meg kell lned ...") (A vidm tudomny) jegyben, s az j rtkeket az let szemszgbõl vizsglva kell megteremteni. Nietzsche tevkenysgt szenvedlyes elktelezettsg, radiklis jtani vgys s nyelvi mgia jellemzi, s rsainak tbbrtelmûsge miatt sokfle rtelmezs lehetsges. Megteremtette az letfilozfiai irnyzatot, melynek kzponti gondolata a fejlõds, s ez csak azltal lehetsges, ha az let ignyeit megunkban tudatostjuk, s ramlst intenzven kvetjk. Az letfilozfia elveti a valsgot eltorzt fogalmakat (mevel a vilgot merev smk kz szortja be) s az egzaktsgot kvetelõ termszettudomnyokat. Mdszerv fogadja viszont az intuicit, az irracionalista metafizikt. Rendkvl nagyra rtkeli az individuumot. Az letfilozfia irnyzathoz tartozik mg tbbek kzt H.Bergson, O.Spengler, L.Klages.
|