Friedrich Nietzsche (1844-1900):

Protest�ns lelk�sz csal�dban sz�letett a L�tzen melletti R�ckenben. Apja m�lyen vall�sos szellemben nevelte, de apj�t egy baleset folyt�n hamar elvesztette (s ettõl kezdve -5 �ves kor�t�l- az otthoni l�gk�rt a csal�d nõtagjai -nagyanyja, a k�t nagyn�ni, a fiatal anya �s a hug- hat�rozt�k meg). 1864-ben beiratkozott a bonni egyetemre, ahol teol�gi�t �s klasszika filologi�t hallgatott, majd Lipcs�ben folytatta tanulm�nyait, ezenk�zben megismerkedett Scopenhauer fõmûv�vel (A vil�g mint akarat �s k�pzet), s szem�lyes bar�ts�got k�t�tt Wagnerrel. Az egyetemen olyan kiemelkedõ teljes�tm�nyt ny�jtott, hogy m�g egyetemi fokozata megszerz�se elõtt klasszika-filologia professzori c�met kapott a baseli egyetemen. Itt Jacob Burckhardt v�dõsz�rnyai alatt igen term�keny munk�t v�gezhetett: Hom�rosz �s a klasszika-filologia c. sz�kfoglal� elõad�sa ut�n meg�rta A trag�dia sz�let�se c. mûv�t.1870-ben �nk�ntes beteg�pol�k�nt r�szt vett a porosz-francia h�bor�ban, de s�lyosan megbetegedett, s ekkor visszat�rt Baselbe. Ekkor �rta meg a Korszerûtlen elm�lked�seket, melyek a kort�rs filol�gusokat �s filoz�fusokat vit�ra is k�sztette. 1876-t�l egyre s�lyosabb� v�lik a betegs�ge -fej- �s szemf�j�sa �lland� h�nyingerrel j�r egy�tt-, s 1879-ben m�r baseli katedr�j�t is feladni k�nyszer�l. Ettõl kezdve t�bbnyire elvonultan �l a sv�jci szanat�riumban, b�r idõnk�nt utaz�sokra indul -pl. Szicili�ba �s Nizz�ba. Ekkort�jt �rta (1884-1884) az Im-�gyen sz�la Zarathustra c. mûv�t is. 1888-ban elm�je teljesen elborul,s �gy �li le �lete h�tral�võ idõszak�t is. 1899-ben paralitikus rohamot kap, s 1900-ban bek�vetkezett hal�l�ig �desanyja, majd nõv�re, Elisabeth �polja.( Mûveit is nõv�re rendezte kiad�s al� -nem minden szubjektivit�st�lmentesen.)

Fõbb mûvei: A trag�dia sz�let�se (1872), Korszerûtlen elm�lked�sek (1873-1876), A vid�m tudom�ny (1881-1887), Im-�gyen sz�la Zarathustra (1883-1891), Az Antikrisztus (1888), A hatalom akar�sa (1884-1888), Ecce homo (1888)

Nietzsche filoz�fiai tev�kenys�g�t h�rom szakaszra lehet bontani: 1) Romantikus-eszt�tikai peri�dus (1869-1876):a zen�t tekinti az �letigenl�s kifejezõd�s�nek, s a filoz�fust, a mûv�szt �s a szentet tartja k�vetendõ p�ld�nak. Ezt az �letszakaszt a schopenhaueri mûvek, Wagner zen�j�nek hat�sa, valamint a klasszika-filol�giai vizsg�l�d�sok jellemzik. A trag�dia sz�let�se c. mûv�ben a g�r�gs�g element�ris erõinek az apoll�nit �s a dion�szoszit tartja, melyek az antik trag�di�ban harmonikus szint�zist alkotnak. M�g az apoll�nia a m�rt�kletesen �sszerût szimboliz�lja, a dion�szoszi a tombol� (alkot�?) m�mort, a kicsapong�st. Seg�ts�g�kkel voltak k�pesek a g�r�g�k a pesszimizmust dion�szoszi m�don legyõzni a mûv�szet �tj�n. A trag�dia viszont hanyatl�snak indult a sz�krat�szi racion�lis filoz�fia�s az euripid�szi dr�m�k r�v�n. Ennek a tragikus kult�r�nak (apoll�ni-dion�szoszi egys�gnek) a ism�telt megval�sul�s�t rem�lte Wagner zen�j�tõl. Saj�t kor�nak kritik�j�t a n�gy korszerûtlen elm�lked�sben nyilv�n�totta ki. 2) Pozitivista Szakasz: (1876-1882): Nietzsche ezt az alkot� kkorszak�t a "d�lelõtt filoz�fi�jak�nt" jellemezte.Szembefordult a metafuzik�val, a hagyom�nyos metafizikai �rt�krendszereket (vall�si, etikai n�zeteket)elutas�totta. Az optim�lis nyelvi form�t az aforizm�ban tal�lta meg, kiemelte a nyelv jelentõs�g�t, s r�ir�ny�totta a figyelmet az erk�lcs relativit�s�ra (t�rt�nelmi, t�rsadalmi meghat�rozotts�g�ra), a kereszt�ny vall�s tarthatatlan �llapot�ra. A kereszt�nys�g kritik�ja sor�n eml�tette meg azt is, hogy az ember elpuhul�s�ban nagy szerepe volt a kereszt�nys�gnek, hiszen t�lvil�gi �g�retekkel hitegetett, k�pmutat�v� v�lt, s az antik hagyom�nyok paradox dogmatikai rendszer�t alak�totta ki. Ennek kapcs�n eml�tette meg a Vid�m tudom�ny 18. aforizm�j�ban: "Isten halott. �s mi �lt�k meg." Isten hal�la egy�ttal az ember felmagasztal�s�t is jelenti, hiszen �j �rt�kek teremtõjek�nt jelenhet meg. (A kult�ra reformj�t ekkor m�g Nietzsche a pozitivista tudom�nyokt�l v�rta.) 3) Etikai peri�dus (1883-1888): Filoz�fi�j�nak betetõz�se, hiszen m�r nemcsak l�ttatja kor�nak probl�m�it, hanem a megold�s lehetõs�g�t is felvillantja -legfõk�pp az Im-�gyen sz�la Zarathustra c. mûv�ben. Szerinte a szellemnek h�rom �tv�ltoz�son kell kereszt�l mennie: a)teve �llapot: t�relmesen viseli az �reg erk�lcs terh�t, b) oroszl�n: a szabads�g megteremt�se, a k�teless�gek elutas�t�sa, az �n v�llal�sa, c: gyermek: a teremt�s j�t�k�t j�tsza. Ennek sor�n elutas�totta a hagyom�nyos nyugati �rt�krendet: "B�lv�nyokat (ez az �n szavam az ide�lokra) led�nteni, ez az �n mesters�gem." A b�lv�nyok hely�t az �let foglalja el Nietzsche b�lcselet�ben: az �letet elsõdleges -voluntarista- jelent�s�ben veszi, mely szembe helyezkedik a g�r�g-kereszt�ny hagyom�nnyal, s �j �rt�kek teremt�s�t, az �rt�kek �t�rt�kel�s�t teszi lehetõv�. Az �let evolucionista �rtelmez�se szerint "Az ember m�g meg nem �llapodott �llat." (T�l j�n, rosszon), s ennek k�vetkezt�ben t�rekednie kel az �tlagembert fel�lm�l� igazi ember, az �bermensch megteremt�s�re. Az �bermensch szabad, a "f�ld �rtelm�t" kutatja, erõre, vitalit�sra �s hatalomra t�rekszik, elutas�tja a szolga-(csorda)erk�lcs�t. Ily m�don az �let voluntarista aspektusa is megragadhat�. (Ld. A hatalom akar�sa). Az �let val�j�ban a hatalom akar�sa, �gy ez v�lik minden�tt uralkod� elvv�, a vil�gfolyamat alapvetõ principium�v�, a t�rt�nelem mozgat�rug�j�v�. Az �bermensch az emberi �letnek �j perspektiv�t tud k�lcs�n�zni, az eddigi �rt�keket el kell utas�tani (nihilizmus), s az �r�k visszat�r�s ("ezt az �letet ... m�g egyszer �s m�g sz�mtalan alkalommal meg kell �lned ...") (A vid�m tudom�ny) jegy�ben, s az �j �rt�keket az �let szemsz�g�bõl vizsg�lva kell megteremteni.
Nietzsche tev�kenys�g�t szenved�lyes elk�telezetts�g, radik�lis �j�tani v�gy�s �s nyelvi m�gia jellemzi, s �r�sainak t�bb�rtelmûs�ge miatt sokf�le �rtelmez�s lehets�ges.
Megteremtette az �letfiloz�fiai ir�nyzatot, melynek k�zponti gondolata a fejlõd�s, s ez csak az�ltal lehets�ges, ha az �let ig�nyeit megunkban tudatos�tjuk, s �raml�s�t intenz�ven k�vetj�k. Az �letfiloz�fia elveti a val�s�got eltorz�t� fogalmakat (mevel a vil�got merev s�m�k k�z� szor�tja be) s az egzakts�got k�vetelõ term�szettudom�nyokat. M�dszer�v� fogadja viszont az intuici�t, az irracionalista metafizik�t. Rendk�v�l nagyra �rt�keli az individuumot.
Az �letfiloz�fia ir�nyzat�hoz tartozik m�g t�bbek k�zt H.Bergson, O.Spengler, L.Klages.