KARL MARX (1818-1883):

Karl Heinrich Marx (magyarosan Marx K�roly) (Trier, 1818. m�jus 5. – London, 1883. m�rcius 14.) n�met filoz�fus, k�zgazd�sz, a szocialista munk�smozgalom teoretikusa, a marxizmus n�vad�ja. Kapitalizmus-kritik�j�r�l �s a t�rt�nelemnek oszt�lyharcok t�rt�netek�nt val� felfog�s�r�l ismert. Haz�nkban 1953 �s 1990 k�z�tt a ma Budapesti Corvinus Egyetem n�ven m�k�d� k�zgazdas�g-tudom�nyi egyetem viselte a nev�t.

Trier v�ros�ban, a Rajna vid�ken (akkor a Porosz Kir�lys�g egy tartom�nya) sz�letett 1818-ban egy zsid� csal�dba. Apja, Hirschel ha Levi, rabbik �s keresked�k lesz�rmazottja volt, 1824-ben csal�dj�val egy�tt kit�rt a protestantizmusba, Heinrich Marx-k�nt keresztelkedett meg, hogy igazs�g�gyi tan�csosi hivat�s�t gyakorolhassa. Anyja Henrietta Pressburg Hirshel holland zsid� n� volt, az � felmen�i k�z�l is sz�mos rabbi ker�lt ki. Karl Marxot luther�nusra keresztelt�k meg 1824-ben.

A Trier-i Gymnasium elv�gz�se ut�n egyetemi tanulm�nyait el�sz�r a Bonni egyetemen folytatta, jogot tanult, majd Berlinben t�rt�nelmet �s filoz�fi�t hallgatott. 1841-ben v�gzett, doktori disszert�ci�j�t �g�r�g nyelven, D�mokritosz �s Epik�rosz term�szetfiloz�fi�j�nak k�l�nb�z�s�g�r�l �rta (Differenz der demokritischen und epikureischen Naturphilosophie). Berlinben az ifj� hegeli�nusokhoz csatlakozott, azon bel�l is Bruno Bauer k�r�hez, akik Georg Hegel filoz�fi�j�b�l k�s�reltek meg ateista �s forradalmi k�vetkeztet�seket levonni. A baloldali hegeli�nus Ludwig Feuerbach, az erlangeni egyetem mag�ntan�ra az 1830-as �vekt�l kezdett a teol�gia kritik�j�val foglalkozni, �s egyre ink�bb a materializmus fel� fordult. Ezek a n�zetek a porosz �llam sz�m�ra nemk�v�natosak voltak, �gy megfosztott�k katedr�j�t�l. Ugyan�gy megtiltott�k Bruno Bauernek is bibliakritikai munk�i miatt, hogy Bonnban oktasson. E t�nyekkel szembes�lve, diplom�ja megszerz�se ut�n Marx lemondott az egyetemi karrierrel kapcsolatos terveir�l.

1842 elej�n n�h�ny radik�lis rajna vid�ki polg�r baloldali hegeli�nusokkal egy�tt K�lnben ellenz�ki lapot alap�tott, a Rheinische Zeitungot. Megh�vt�k Marxot �s Bruno Bauert az �js�ghoz, Marx nemsok�ra a lap f�szerkeszt�je lett, K�lnbe k�lt�z�tt. Marx vezet�se alatt er�s�d�tt az �js�g forradalmi demokrata ir�nyvonala, emiatt a hat�s�gok cenz�r�ra k�telezt�k, 1843-ban betiltott�k. Szabad�sz�k�nt folytatta az �js�g�r�st, de a hat�s�gokkal val� folyamatos konfliktusai miatt N�metorsz�g elhagy�s�ra k�nyszer�lt. �js�g�r�i munk�ss�ga sor�n kezdte �rezni annak sz�ks�gess�g�t, hogy a gazdas�g k�rd�seinek tanulm�nyoz�s�ban jobban elm�ly�lj�n.

1843 �sz�n P�rizsban telepedett le, ahol Arnold Ruge-val (1802–1880) egy�tt Deutsch-franz�sische Jahrb�cher c�mmel radik�lis kiadv�nyt szerkesztett. Ennek egyetlen sz�ma k�sz�lt csak el az illeg�lis n�metorsz�gi terjeszt�s neh�zs�gei, illetve a Marx �s Ruge k�z�tti n�zetelt�r�sek miatt. Cikkeiben a hegeli jogb�lcselet kritik�ja sor�n arra az eredm�nyre jutott, hogy „...a jogi viszonyok �s az �llamform�k nem �rthet�k meg sem �nmagukb�l, sem az emberi szellem �gynevezett �ltal�nos fejl�d�s�b�l, hanem ellenkez�leg, azokban az anyagi �letviszonyokban gy�kereznek, amelyeknek �sszess�g�t Hegel... »polg�ri t�rsadalom« n�ven foglalja �ssze, a polg�ri t�rsadalom anat�mi�j�t pedig a a politikai gazdas�gtanban kell keresni”^[1]. Marx itt m�r forradalm�rk�nt jelenik meg, aki �gy v�li, hogy „a kritika fegyvere nem helyettes�theti a fegyverek kritik�j�t”, vagyis a forradalmi t�megeknek kell megv�ltoztatni a dolgok rendj�t, nem n�h�ny megvil�gosodott entelekt�elnek.

1844 szeptember�ben Marx tal�lkozott Friedrich Engelsszel, aki �tutaz�ban volt P�rizsban. Ez egy �leten �t tart� bar�ts�g kezdete volt. Nemsok�ra m�r egy�tt dolgoztak els� k�z�s k�nyv�k�n, A szent csal�don, amelyben Bruno Bauer filoz�fi�j�t b�r�lt�k. K�vetkezett A n�met ideol�gia, mely els�sorban Max Stirner kritik�j�val foglalkozott. Ez a m� a t�rt�nelemnek egy olyan materialista l�t�sm�dj�t mutatta fel, ami mer�szebb volt Feuerbach materializmus�n�l is. Bruno Bauer �s Max Stirner b�r�lat�val Marx �s Engels egyben szak�tott nemcsak az ut�pikus szocializmussal, a baloldali hegelianizmussal, de mag�val a hegeli idealizmussal is. A k�nyvnek nem tal�ltak kiad�t, k�zel egy �vsz�zaddal meg�r�sa ut�n adt�k csak ki. A k�ziratban tal�lhat� egy r�vid sz�veg, melyet Feuerbach-t�zisek n�ven szoktak emlegetni, az utols� t�zis szerint „A filoz�fusok a vil�got csak k�l�nb�z�k�ppen �rtelmezt�k; de a feladat az, hogy megv�ltoztassuk”.

Az 1840-es �vek k�zep�n Marx �s Engels akt�v r�szt v�llalt a p�rizsi forradalmi csoportok �let�ben. Ezek k�z�l sokra nagy hat�ssal voltak a kispolg�ri anarchista Pierre-Joseph Proudhon eszm�i, melyeket els�sorban A nyomor filoz�fi�ja c�m� m�v�ben fejtett ki. Marx A filoz�fia nyomor�s�ga c�mmel �rt v�laszt, melyben s�lyos kritik�val illette Proudhont. A porosz korm�ny kitart� k�vetel�s�re v�g�l 1845-ben Marxot kiutas�tott�k Franciaorsz�gb�l mint vesz�lyes forradalm�rt, Br�sszelben telepedett le. 1847 tavasz�n Marx �s Engels egy titkos szervezet, a Kommunist�k Sz�vets�ge tagjai lettek, az � felk�r�s�kre szerkesztett�k meg 1848 febru�rj�ban a sz�vets�g manifesztum�t, ami k�s�bb Kommunista ki�ltv�ny c�men futott be vil�gkarriert. Itt fogalmaz�dott meg el�sz�r az, hogy „minden eddigi t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyharcok t�rt�nete”; hogy az oszt�lyharc v�g�l majd a nincstelenek oszt�lya, a proletari�tus hatalm�hoz, majd az oszt�lyn�lk�li, hatalomn�lk�li t�rsadalomhoz vezet.

Az 1848-as febru�ri franciaorsz�gi forradalom kit�r�sekor Marx visszat�rt P�rizsba. Amint a forradalom �tterjedt N�metorsz�gba, K�lnbe utazott, ahol a Neue Rheinische Zeitung f�szerkeszt�je lett. Nagy rokonszenvvel k�vette a magyar esem�nyeket is, Kossuth Lajos 1848-as tev�kenys�g�t Dantonhoz �s Carnot-hoz hasonl�totta. Az ellenforradalom gy�zelme ut�n Marxot sajt� �tj�n elk�vetett b�ncselekm�nyek �s a korm�ny elleni fegyveres ellen�ll�sra val� felh�v�s v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k. Felmentett�k, de porosz �llampolg�rs�ga dac�ra kiutas�tott�k. Visszat�rt P�rizsba, majd miut�n onnan is kiutas�tott�k, Londonba ment, �s �lete v�g�ig ott �lt.

Marx�k �lete a sz�m�zet�sben kezdetben rendk�v�l neh�z volt, bar�tja, Engels anyagi t�mogat�sa ellen�re nyomorogtak, egyik fia, Edgar tuberkul�zisban meghalt. Az 1850-es �veket nagyr�szt azzal t�lt�tte, hogy „meg�lhet�si” cikkek sz�zait �rta olyan �js�gokba, mint a New York Daily Tribune, szabad idej�ben pedig a British Museum k�nyvt�r�nak gazdag k�zgazdas�gtani anyag�t tanulm�nyozta. Ebben az id�ben halmoz�dott fel az a hatalmas jegyzetanyag, melyet csak 1941-ben adtak ki Grundrisse c�mmel (A politikai gazdas�gtan b�r�lat�nak alapvonalai, MEM 1972. 46. k�tet). Az 1857-es gazdas�gi v�ls�g el�jeleit �rezve Marx �jabb forradalmi fellend�l�sben rem�nykedett, ez�rt �ri�si er�fesz�t�ssel vetette mag�t k�zgazdas�gi munk�j�ba. 1859-ben Berlinben jelent meg A politikai gazdas�gtan b�r�lat�hoz c�m� m�ve, amely Marx �rt�kelm�let�nek els� �sszef�gg� t�rgyal�s�t �s p�nzelm�let�t tartalmazta. Ez a k�nyv A t�ke el�munk�lat�nak tekinthet�, annak alapk�rd�seit t�rgyalja.

1864-ben megalakult a Nemzetk�zi Munk�ssz�vets�g, vagyis az I. Internacion�l�. Marx fontos szerepet v�llalt benne, � volt Alap�t� �zenet�nek, szervezeti szab�lyzat�nak, t�bb ki�ltv�ny�nak szerz�je. Nagy er�fesz�t�seket tett a sokf�le, egym�snak ellentmond� alapokon �ll�, magukat egyar�nt szocialist�nak vall� ir�nyzatok egyes�t�s�re (Mazzini Olaszorsz�gban, Proudhon Franciaorsz�gban, Bakunyin Sv�jcban, brit szindikalizmus, n�met Lassalle-i�nusok stb.). A P�rizsi Komm�n 1871-es buk�sa ut�n A polg�rh�bor� Franciaorsz�gban c�m� munk�j�ban elemezte annak tanuls�gait. Marx neve ekkor v�lt el�sz�r sz�les k�rben ismertt�, bele�rtve a munk�smozgalmat is. Ekkor m�ly�lt el az Internacion�l�n bel�l az ellent�t a Bakunyin vezette anarchist�k �s a marxist�k k�z�tt. A n�zetk�l�nbs�g nem a szocializmusr�l alkotott v�zi�jukban, hanem a hozz� vezet� �t kijel�l�s�ben volt. Az anarchist�k kiz�r�lag a t�megek k�zvetlen akci�ja, szoci�lis forradalom r�v�n gondoltak eljutni az oszt�lyn�lk�li t�rsadalomba, a prolet�rdiktat�ra Marx�k �ltal elker�lhetetlennek tartott k�zbens� f�zisa n�lk�l. Az 1872-es H�gai kongresszuson v�g�l a bakunyinist�kat kiz�rt�k, az Internacion�l� sz�khely�t New Yorkba helyezt�k �t, v�g�l a szervezet 1876-ban feloszlatta mag�t.

1867-ben, 20 �vi munka ut�n adta ki A t�ke els� k�tet�t. A k�vetkez� k�t k�tet meg�r�sa egyre jobban halaszt�dott, a m� k�sz�l�s�t rosszabbod� eg�szs�gi �llapota, illetve az Internacion�l�ban v�gzett munk�ja h�tr�ltatta. 1875-ben meg�rta a Gothai program kritik�j�t a N�metorsz�gi Szoci�ldemokrata P�rt programj�r�l, de a p�rttal kapcsolatos szervez�munka nagyobb r�sz�t Engelsre hagyta. Minden erej�t A t�ke meg�r�s�ra ford�totta, hatalmas mennyis�g� anyagot gy�jt�tt ehhez, megtanult oroszul is. M�v�t nem tudta befejezni, k�s�bb Engels rendezte sajt� al� a h�trahagyott jegyzeteket. 1881-ben meghalt feles�ge, Jenny, 1883. m�rcius 14-�n pedig Marx is. Londonban, a Highgate-i temet�ben nyugszanak egym�s mellett.

Friedrich Engels (1820-1895):

Friedrich Engels (Wuppertal, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) n�met filoz�fus, a Kommunista Ki�ltv�ny t�rsszerz�je.

Barmenben (Wuppertal k�zel�ben) sz�letett 1820. november 28-�n. N�met teoretikus, a tudom�nyos szocializmus egyik megalap�t�ja Marx mellett.

A berlini egyetemen filoz�fi�t tanult �s csatlakozott az ifj� hegeli�nusok mozgalm�hoz, akik a porosz feud�lis �llam lerombol�s�t t�zt�k ki c�lul. Apja textilgy�ros volt, fi�t kereskedelmi p�ly�ra sz�nta.

1842-t�l textilgy�ros apja c�h�t k�pviselte Manchesterben, ahol az angol munk�soszt�ly �let�t, �letk�r�lm�nyeit vizsg�lta. 1844-ben megismerkedett Marx-szal, �s bar�ts�got k�t�tt vele, felismert�k �ll�spontjuk azonoss�g�t. T�bb k�z�s munk�juk jelent meg. K�z�sen �rt�k a Szent csal�dot (1843), a N�met ideol�gi�t (1845-46) �s a Kommunista ki�ltv�nyt (1848). Ezekben megfogalmazt�k a t�rsadalmi-gazdas�gi form�k fejl�d�s�re �s az oszt�lyharcra vonatkoz� elm�let�ket.

1848-ban megalap�tott�k Marx-szal a Kommunist�k Sz�vets�g�t. 1849-ben a d�ln�met felkel�sben vett r�szt, melynek buk�s�t a Forradalom �s ellenforradalom N�metorsz�gban c�m� m�v�ben (1851-52) elemezte. Visszat�rve Londonba anyagilag t�mogatta Marxot A t�ke meg�r�s�ban, majd a manchesteri fonalgy�rat vezette. Ebben az id�szakban �rta meg az Anti-D�hring, A term�szet dialektik�ja, A csal�d, a mag�ntulajdon �s az �llam eredete c�m� m�v�t. Marx hal�la ut�n feldolgozta �s kiadta A T�ke II. �s III. k�tet�t. R�szt vett az I. �s a II. Internacion�l� megalap�t�s�ban, �s szervezte a nemzetk�zi munk�smozgalmat. 1895. augusztus 5-�n hunyt el Londonban.