ATIF-ANDAL ... archive to the future
ATIF-ANDAL ... archive to the future
Men
 
XXX
 
Els flv
 
Msodik flv
 
Harmadik flv
 
Negyedik flv
 
Egyb segtsgek
 
Szavazz!
Lezrt szavazsok
 
Az EU reg. politikja
Az EU reg. politikja : Ezt is kaptam :)

Ezt is kaptam :)

  2007.12.18. 09:00

Az uni gazdasgi politikja, kltsgvetse, 4 szabadsg elve. Regionlis klnbsgek az EU-ban. A regionlis politika alapelvei. Kohzis politika, kohzis alapok. STB...

AZ EURPAI UNI REGIONLIS POLITIKJA

 

  1. Az uni gazdasgi politikja, kltsgvetse, 4 szabadsg elve.

Gazdasgpolitika meghatrozsa: Az llam nzeteit, elhatrozsait s rendszeres cselekedeteit jelenti, amelyekkel az llam politikai-trsadalmi cljainak megvalstsa rdekben a gazdasgot befolysolja. Kizrlag rvid tv makro-konmiai rtelmezs szerint a gazdasgpolitika a gazdasgi potencilt megkzelt magas termelsi szint rdekben alkalmazott monetris s fisklis politika.

A Rmai Szerzds eredeti vltozat mg nem tett emltst a kzssg regionlis politikjrl, viszont mr a szerzds alapjn a kzssg feladatnak tekintettk a gazdasgi tevkenysgek harmonikus fejldsnek, a folyamatos s kiegyenslyozott nvekedsnek, az letsznvonal emelkedsnek elmozdtst mindenhol a kzssgen bell. A Rmai Szerzdsnek jelenleg az 1999 mjusban letbe lpett Amszterdami Szerzdssel mdostott szvege hatlyos. A regionlis politika ltal 1994-1999-ig tmogatott clkitzsek: 1. Azon rgik fejldsnek s strukturlis alkalmazkodsnak elsegtse, amelyek a fejldsben elmaradtak. 2. A hagyomnyos ipargak hanyatlsval kzd rgik szerkezettalaktsnak tmogatsa. 3. A hossz tv munkanlklisg lekzdse s a fiatalok foglalkozsi integrcijnak elsegtse. 4. Az iparban s a termelsi rendszerekben bekvetkez vltozsokhoz trtn munkaer-piaci alkalmazkods elsegtse. 5. a) A mezgazdasgi s halszati struktrk korszerstsnek felgyorstsa. b). A vidki krzetek fejldsnek elsegtse. 6. Alacsony npsrsg szaki terletek tmogatsa. A regionlis politika ltal 2000-2006-ig tmogatott clkitzsek: 1. Azon fejldsben elmaradott rgik tmogatsa, amelyek a jvedelem, a foglalkoztatottsg, a termelsi rendszer s az infrastruktra tekintetben a legkomolyabb nehzsgekkel nznek szembe. 2. A gazdasgi s trsadalmi szerkezettalakts miatt strukturlis problmkkal kzd rgik tmogatsa. Ide tartoznak az ipar s a szolgltatsok terletn vltozsokon keresztlmen rgik, a hanyatl vidki krzetek, a halszati gazattl fgg vlsgba jutott terletek s a nehzsgekkel kzd vrosi krzetek. 3. Az oktatsi, kpzsi s foglalkoztatsi rendszerek alkalmazkodsnak s korszerstsnek tmogatsa. A regionlis politika clkitzsei 2007-2013 kztti idszakban: Az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, az Eurpai Szocilis Alap s a Kohzis Alap hrom j clkitzst tmogat, melyek a konvergencia, a regionlis versenykpessg s foglalkoztats, valamint az eurpai terleti egyttmkds. 1. Konvergencia clkitzs, clja a legkevsb fejlett llamok s rgik felzrkzsnak elsegtse. 2. Regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs clja a konvergencia clkitzs hatlya al nem tartoz rgik versenykpessgnek, vonzerejnek erstse, foglalkoztatsi mutatinak javtsa. 3. Eurpai terleti egyttmkds clkitzs clja a kzs helyi s regionlis kezdemnyezsek rvn tovbb ersteni a hatrokon tnyl egyttmkdseket.

         Az EU kltsgvetse: A kiadsi tervek alapos vizsglatnak ves folyamata minden vben tavasszal kezddik, amikor is az Eurpai Bizottsg javaslatokat tesz a kvetkez vre vonatkoz kltsgvetsre. A Bizottsg javaslatait az Eurpai Parlament s az Eurpai Uni Tancsa vitatja meg. Ez a kt intzmny kzsen dnti el, hogy milyen kiigaztsokat kell tenni a kltsgvets decemberi, vgleges elfogadsa eltt. Az egyes kiadsi ttelek mintegy felvel kapcsolatban a Parlament rendelkezik a vgs dnts jogval. Ezek a ttelek tbbek kztt a kevsb gazdag rgik, a krnyezet, a humn erforrsba trtn befektets, illetve a kutatsi s oktatsi programok finanszrozsra vonatkoznak. Ezzel ellenttben a mezgazdasgi kiadsok legtbb formjrl, illetve a jogot, a szabadsgot, az llampolgrsgot s a biztonsgot rint dntsekrl a miniszterek s az llamfk mondjk ki az utols szt. Ennek ellenre a kltsgvets csak akkor kerl elfogadsra, ha az Eurpai Parlament tagjainak tbb mint a fele beleegyezst adja a teljes kltsgvetshez, illetve ha a tnyleges szavazatok 3/5-e a kltsgvets mellett szl. Brmilyen vlemnyklnbsg lljon is fent a folyamat sorn, a vgn mindig kiegyenslyozott kltsgvets szletik. A hiny nem megengedett. Az ves kltsgvets a „pnzgyi keret” nven ismert hossz tv kiadsi tervbe illeszkedik. Ez egy htves keret, amely jelenleg a 2007–2013 kztti idszakot leli fel. A pnzgyi keret segtsgvel az EU hatkonyan, tbb vre elre tervezheti meg kiadsait. Az EU kltsgvetst legfkppen hrom „sajt forrsbl” fedezik. A pnz legnagyobb rsze (mintegy -e) a tagllamok nemzeti gazdagsga alapjn kiszmolt (brutt hazai termkben kifejezett) befizetsn alapul. Az egyes tagllami hozzjrulsok kiszmtsnak elve a szolidaltson s a fizetkpessgen alapul. A befizetend sszeget azonban korrigljk, amennyiben ez bizonyos tagllamokra tl nagy terhet rna. A fennmarad sszeget vmokbl s mezgazdasgi leflzsekbl (ami a mezgazdasgi termkekre kivetett vmok egy formja), illetve a tagllamok ltal beszedett hozzadottrtk-ad meghatrozott arnybl fedezik. A bevtel ezen formirl nem mondhat el, hogy egy bizonyos tagllambl szrmaznak. Az Uni egysges piacnak ksznheten elfordulhat, hogy a bevteleket az EU egy olyan rszn szedik be, amely nem egyezik meg a bevtelt tnylegesen megtermel zleti tevkenysg helysznvel. Az Uni orszgai ugyanakkor nem adnak szabad kezet a Bizottsgnak a kltsgvets vgrehajtshoz. Nemcsak az ves kiadsi terveket vizsgljk meg alaposan az ves kltsgvetsi eljrs sorn, hanem az Eurpai Parlament felelssgre is vonhatja az Eurpai Bizottsgot arrl, hogy mikppen klttte el a pnzt.

Ngy szabadsg elve: Egy gazdasgi integrci leglnyegesebb eleme az egysges piac (nem vletlen, hogy az Eurpai Uni eldjt, az integrci egy alacsonyabb fokt jelent Eurpai Gazdasgi Kzssget a kzbeszd Magyarorszgon mindig csak "Kzs Piacnak" nevezte). Az egysges piachoz tartozik a "4 szabadsg", azaz a tke, munkaer, ru s szolgltatsok szabad mozgsnak biztostsa, s ami ezzel szorosan egytt jr, a vmhatrok s a nemzetkzi ru- s tkemozgst gtl egyb elrsok felszmolsa. Az ilyen piaci tpus integrci kialakulsnak tbb szakasza is van. Elszr csak kedvezmnyeket, kisebb elnyket (preferencikat) biztostanak az integrci tagjai egyms szmra, pl. bizonyos termkek esetben, cskkentik a vmtteleket. Fejlettebb vltozat a szabadkereskedelmi vezet, amikor a szerzd orszgok termkeiket klcsnsen korltlanul s vmmentesen szllthatjk egyms piacaira (a "4 szabadsgbl" az ru s a szolgltatsok szabad mozgsa). A kvetkez fokozat a vmuni, amikor mr egysges vmokat hatroznak meg minden, az integrcin kvl ll fl szmra. Az ezt kvet fokozat, a kzs piac esetben lp letbe a "4 szabadsg" msik kt eleme, a munkaer s a tke szabad ramlsnak biztostsa. A gazdasgi s pnzgyi uniban mr harmonizljk a gazdasgi s pnzgyi politikt; e folyamat megkoronzsa a kzs pnz, az egysges valuta bevezetse. A gazdasgi uni megvalsulst kvetheti a politikai uni ltrejtte. A politikai uni mr a kzs kl- s biztonsgpolitikt, ltalnossgban vve az egyn s trsadalom mindennapjait rint jelensgek teljes harmonizlst jelenten, aminek leglnyegesebb felttele egy egysges trvnyhozsi s jogrendszer kialaktsa. Ennek bizonyos lpsei az Eurpai Uniban mr lezajlottak, gy pl. egysges szablyozs ltezik mr az egszsggy vagy a krnyezetvdelem tern. Ez a fejlds elvileg elvezethet akr egyetlen kzs llamalakulat, egy "Eurpai Egyeslt llamok" ltrejttig, m erre mgis kicsi az esly. Eurpa soksznsge, trtnelmi hagyomnyainak klnbzsge, a kzssg tagjainak ers nemzeti ktdse (identitsa) inkbb csak nll (szuvern) llamok egyfajta jvendbeli laza llamszvetsgt (konfdercijt) valsznsti.

  1. Regionlis klnbsgek az EU-ban. A regionlis politika alapelvei.

A regionlis politika rvid trtnete: A Rmai Szerzdsben (1957) mr megfogalmazdik, hogy a nyugat-eurpai integrci nem kpzelhet el a regionlis klnbsgek mrsklse nlkl, hiszen a terleti egysgek kztti jelents fejldsbeli eltrsek akadlyozzk az ruk, a szolgltatsok, a tke s munkaer szabad ramlst. EK majd EU Bizottsg: 1987-ben besoroltk az eurpai rgikat hrom kategriba: 1. Kzponti. 2. Kzbls. 3. Perifrikus csoportba. A tvolsgot a GDP-vel slyozva szmoltk. Ezt kveten 1994-ben ismtelten besoroltk az EU, az EFTA s Kelet-Kzp-Eurpa rgiit. sszesen 194 f gazdasgi centrumot emeltek ki. A perifria alapjt az tlagos utazsi id adta meg. sszesen tbb mint 100 NUTS 3 rgit alkottak meg. Rgi: hat r a nemzetgazdasgi, gazdasgpolitikai krnyezet, teht nem magban ll dolog, nem autochton, befel fordul rendszer, mint az orosz rajonok. Vagyis eleve nem lehet nellts a clja. A kzs regionlis politika azrt szksges a regionlis szinteken, mert az itt jelentkez trsadalmi, gazdasgi klnbsgeket mrskelni kell. Az elsdleges clja sohasem az j klnbsgek kialakulsnak megakadlyozsa, hanem a mr meglvk mrsklse. Feladata, a rgi kihasznlatlan erforrsainak dinamizlsa, a beruhzsok vonzsa (megfelel gazdasgi klma sztnzse), a termels, a foglalkoztatottsg s a jvedelmek nvelse. A terletfejleszts feladata a trsadalmi funkcik gyakorlshoz szksges kedvez felttelek megteremtse. A terleti klnbsgek a bvtsek elksztsekor kerltek felsznre, hiszen az jonnan csatlakoz orszgokban jelents regionlis fejlettsgbeli klnbsgekkel kellett szmolni. Az 1972-es Prizsi Cscsrtekezleten szletett dntsek hatroztk el, hogy pnzgyi eszkzk ignybevtelvel kell elsegteni a szerkezeti s terleti arnytalansgok mrsklst, gy 1975-ben ltrehoztk az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alapot. A fejlesztsek 80%-t infrastrukturlis beruhzsok tettk ki. Az Eurpai Uni ltrehozst kimond, annak mkdst s elveit meghatroz szerzds a regionlis politika ltalnos cljait a fenntarthat, kiegyenltett s hossz tv gazdasgi s szocilis fejlds biztostsban, a bels hatrok nlkli gazdasgi tr megteremtsben s a gazdasgi, valamint a szocilis kohzi erstsben hatrozta meg. A clokat a terletfejleszts szmra az albbiakban konkretizlta: 1. Az egyes, eltr adottsg rgik fejlettsgbeli sznvonala kztti klnbsgek cskkentse. 2. A kzlekeds, az energia s tvkzlsi hlzatok kiptse s fejlesztse. 3. A krnyezet minsgnek megrzse s javtsa. 4. A termszeti erforrsok racionlis s krltekint felhasznlsa. 5. A nemzeti s regionlis soksznsg megvsa. 6. A minsgi oktats s kpzs fejlesztse. A regionlis klnbsgeknl ltalban, a makrogazdasgi mutatkat alkalmazzk, hiszen ezekkel relatve knny egyfajta regionlis sorrendet kialaktani. Termszetesen szksges a mlyelemzs mdszere is a valsghoz kzelibb llapotok megismershez, pl. a GDP/f. Megllaptottk, hogy regionlis szinten pldul az EU-ban nagyobbak a klnbsgek, mint nemzetllamok kztt, ami mr nmagban indokolja a regionlis politika ltt. Az sem mindegy, hogy az adott trsgben milyen minsget kpvisel a humntke. Kpzettsg, demogrfiai viszonyok, a trsadalmi mobilits. Meghatroz az infrastruktra llapota, a kedvez fldrajzi helyzet, a kzlekeds, az energia, a szllts, nagymret fizetkpes hazai piac, stb. Ha ez gyengn fejlett, akkor hatssal van a termelkenysgre, illetve a foglalkoztatottsgra. Az llam s a magntke, mint sztnzk ennek llapota alapjn dntenek beruhzsokrl. Az infrastruktra egybknt az n. kzjavak rsze! A regionlis prosperits alapja a magas termelkenysg gazdasgi tevkenysgek vonzsa s fenntartsa. Klnleges jelentsggel br a tkevonzs kpessge. A regionlis telephelyvlasztsnl orszgot (nemzetgazdasgi teret) s nem rgit vlasztanak a beruhzk elssorban a cljuk a piaci rszeseds fenntartsa vagy nvelse. A nemzet llam s a rgi megtlse, rtkelse kztt szoros kapcsolt ll fenn. A beruhzs kockzatos tevkenysg, s fontos a tkemegtrls! Problma lehet, a nyelvi nehzsg, a perifrikus helyzet, a munkaer ra s kpzettsgi sznvonala, a politikai rendszer bizonytalansga. Napjainkban a tkeelltottsg helyett egyre inkbb meghatroz tnyezv vlik a kpzettsg sznvonala. A kpzettsg, a beruhzsok trbeli kiterjesztsnek lehetsgt teremti meg. A regionlis politika alapelvei: 1. Szubszidiarits s decentralizci: A szubszidiarits fogalma azt jelenti, hogy a dntseket s a vgrehajtst arra a terleti szintre kell helyezni, amely a legnagyobb tltssal s kompetencival rendelkezik a feladat megvalstshoz. A magasabb szint szerv nem intzkedhet olyan esetben, amikor az adott clkitzst - eredmnnyel - az alacsonyabb szinten is el lehet rni. A szubszidiarits s a decentralizci az Uni regionlis politikjnak elsdleges alapelvei, hiszen az integrci ezek segtsgvel nem csak azt rheti el, hogy a helyi szintek felelssge nvekszik, hanem azt is, hogy minl tbb helyi, regionlis-szint elkpzels (igny) s egyben erforrs jelenjen meg, aktivizldjon. 2. Partnersg: A partnersg egyttmkdst jelent az Eurpai Kzssg, jelen esetben az Eurpai Bizottsg s a tagorszg - illetve azon bell a partnerek, kormny, helyi/loklis szervek s a civil szervezetek - kztt a prioritsok meghatrozstl a programok vgrehajtsnak megfigyelsig s rtkelsig. 3. Programozs: A fejlesztsi stratgik partnersgen alapul kidolgozsa, ezek megvalstsnak egyrtelm clkitzsi rendszere, a fejlesztsek egymsra plse, idbeli temezse jelenti a programozst. A programozs elve az Uni regionlis politikjban azt szolglja, hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy ltestmnyt, egy-egy akcit) tmogassanak, hanem a rgi egsznek, vagy annak meghatrozott terletnek fejldst befolysol clkitzseket vagy azok sorozatt. 4. Koncentrci s addicionalits: A koncentrci azt jelenti, hogy a tmogatsokat azokra a rgikra kell koncentrlni, ahol a legnagyobb az elmaradottsg, azaz azokra a rgikra, ahol az egy fre es GDP nem ri el az EU tlag 75%-t. Az addicionalits azt jelenti, hogy a Kzssg ltal nyjtott pnzgyi tmogats kiegszti az adott orszg fejlesztsi politikjt, hozzjrul terletfejlesztsi stratgijhoz. Mindezeken tl a tmogatsokat be kell illeszteni a Kzssgnek a tervidszakra meghatrozott tmogatsi rendszerbe, sszhangban az integrci elveinek rvnyestsvel. A koncentrci s az addicionalits clja ketts: egyrszt az adottsgok felismerse s erstse, ezzel is hozzjrulva a fejlesztsi clkitzs megvalstshoz, mrskelve ezzel a prhuzamossgokat, a pazarlst s az elaprzottsgot. Msrszt olyan terleti egysgek kialaktsra szolgl, ahol azonos vagy nagyon hasonl problmkkal kszkdnek (pl. alacsony jvedelmi szint, magas munkanlklisg stb.). Ezzel elrhet, hogy statisztikailag is meghatrozhatak lesznek azok a terletek, amelyek a legkedveztlenebb helyzetben vannak, ahov a forrsokat koncentrlni kell. gy knnyebben regisztrlhatak a beavatkozsok kvetkezmnyei, eredmnyei.

     3.   Kohzis politika, kohzis alapok.

Az Eurpai Uni kohzis politikjnak alapvet clja a gazdasgi s szocilis sszetartsnak erstse, a harmonikus fejlds, a kevsb elnys helyzet rgik felzrkztatsa. A kohzis politika s annak tmogat eszkzrendszere a gazdasgi s trsadalmi konvergencia erstsnek legfontosabb unis szint biztostka. Az Eurpai Bizottsg a csatlakoz orszgok kzremkdsvel, kidolgozta a 2007-13-ig tart pnzgyi idszakot meghatroz kohzis politika reformjt, s elksztett bizonyos elkpzelseket, melyek az talakts lehetsges irnyait jelezik. A regionlis politika, vagy ms nven kohzis politika, az unin bell meglv regionlis fejlettsgbeli klnbsgek mrsklse, az letsznvonalbeli eltrsek cskkentse. Az Unin bell sokfle tagoltsgot lehet megklnbztetni a trsadalmi s gazdasgi klnbsgek mellett, a nyelvi, kulturlis, fldrajzi, termszeti klnbzsget. Az EU clja az „egysg a sokflesgben” elvvel sszhangban nem az adottsg-jelleg klnbsgek eltntetse, hanem az ezekbl add htrnyok mrsklse, a kedveztlenebb helyzetben lv rgik versenykpessgnek javtsa rvn a fennll jvedelmi klnbsgek cskkentse, a tarts elmaradottsg cskkentse vagy megszntetse. tfog fejldsnek rdekben gy alaktja s folytatja tevkenysgt, hogy az a gazdasgi s trsadalmi kohzi erstst eredmnyezze. A klnbz rgik fejlettsgi szintje kztti egyenltlensgek s a legkedveztlenebb helyzet rgik lemaradsnak cskkentsre trekszik. Az Eurpai Uni azt kvnja elrni, hogy a kohzis politika a lisszaboni menetrenddel teljes sszhangban a gazdasgi nvekeds s a foglalkoztats cljt szolglja. Ennek rdekben, vonzbb kvnja tenni az orszgokat s rgikat a befektetk szmra. Ebbl a clbl tmogatja azokat a kezdemnyezseket, melyek rvn az orszgok s rgik knnyebben megkzelthetv vlnak, minsgi szolgltatsokat biztostanak, s vjk krnyezeti erforrsaikat. Az informcis s kommunikcis technolgik fejlesztse rvn sztnzi az innovcit, a vllalkozi tevkenysget s a tudsalap trsadalom fejldst. Tbb s jobb munkahelyet teremt azltal, hogy sztnzi a munkavllalst, javtja a munkavllalk alkalmazkodkpessgt, s nveli a humntke-befektetseket. Az Eurpai Kzssgeket ltrehoz szerzds elrja, hogy a gazdasgi s trsadalmi kohzijnak erstse cljbl, cskkentenie kell a klnbz rgik fejlettsgi szintje kztti egyenltlensgeket, s a kedveztlen helyzet rgik vagy szigetek elmaradottsgt. 2007-tl a korbbi ngy strukturlis alap, a kzssgi kezdemnyezsek s a Kohzis Alap helyett kt strukturlis alap: az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap (ERFA) s az Eurpai Szocilis s Alap, valamint a Kohzis Alap maradt fenn s ltrejtt az Eurpai Mezgazdasgi s Vidkfejlesztsi Alap (EMVA), valamint az Eurpai Halszati Alap (EHA). 1988 ta az Eurpai Uni mintegy 480 millird eurt klttt a kedveztlen helyzet rgikra. A 2007 s 2013 kztti idszakban az ERFA, ESZA s Kohzis Alapbl 308,041 millird eur forrs ll rendelkezsre. A 2007-2013 kztti idszakban az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, az Eurpai Szocilis Alap s a Kohzis Alap hrom j clkitzst tmogat, melyek a konvergencia, a regionlis versenykpessg s foglalkoztats, valamint az eurpai terleti egyttmkds. A clkitzsek a nemzeti stratgiai referenciakeretek s az azok megvalstsra kialaktott operatv programokon keresztl valsulnak meg.  A Bizottsg - a tagllamokkal szoros egyttmkdsben - elszr elkszti a kohzirl szl unis stratgiai irnymutatsok tervezett. Az llamok az Uni prioritsainak megfelelen olyan intzkedseket vezetnek be, amelyek elsegtik az innovcit s a vllalkozsi kedv fellendlst, a tudsalap gazdasg trnyerst, valamint magasabb szakkpzettsget ignyl munkahelyek teremtst. Minden tagllam elkszti sajt nemzeti stratgiai referenciakerett (NSRK), melyet a Bizottsggal val folyamatos egyeztets mellett dolgoz ki. A tagllam a referenciakeretben meghatrozza a vlasztott nemzeti stratgit, valamint felsorolja a vgrehajtani kvnt „operatv programokat” (OP). Az OP-k tartalmazzk a tagllam (s/vagy a rgik) legfontosabb prioritsait, valamint a programozs vgrehajtsnak mdjt. Az Uni egyetlen kiktssel l a tmogats-felhasznls programozsa tekintetben: a „konvergencia” clkitzs kedvezmnyezettjei kz tartoz orszgok s rgik a tmogatsok 60%-t, a „versenykpessg s foglalkoztats” clkitzs keretei kzt tmogathat orszgok s rgik pedig a tmogatsok 75%-t ktelesek a lisszaboni stratgiban megfogalmazott unis prioritsok, azaz a nvekeds s a foglalkoztats fellendtsre fordtani. A Bizottsgi dnts utn a vgrehajts feladata a tagllamokra s rgiikra hrul. A Bizottsg ktelezettsgvllalst tesz a tagllamok fel a kltsgek kifizetst illeten, ezzel lehetv tve azok szmra a programok elindtst, majd a tagllamokkal egytt nyomon kveti az egyes operatv programok elrehaladst s egszen a 2007-2013-as programozsi idszak vgig stratgiai jelentseket kszt.

  1. Regionlis politika s a tagllamok.

Regionlis politikjnak kialaktsa sorn az Eurpai Uni olyan rtkeket tekint irnyadnak, melyek kt szban sszegezhetk: a szolidarits s a kohzi. A jlt tern jelents eltrsek tapasztalhatk a tagllamok kztt ppgy, mint a tagllamokon bell. Mr a bvts eltt jellemezte az Unit, hogy tz legdinamikusabban fejld rgijban kzel hromszor magasabb volt az egy fre es brutt hazai termkben kifejezett jlt, mint a tz legkevsb fejlett unis rgiban. A leggazdagabb rgik kivtel nlkl vrosok: London, Brsszel s Hamburg. A bvtssel felersdtek a klnbsgek. Az egy fre jut brutt hazai termk rtke kilencszer nagyobb Londonban, mint az EU legszegnyebb, Romniban fekv rgiiban. Az unis tagsg lendletet ad a fejldsnek. Ha ez hatrozott s clirnyos regionlis politikval prosul, az eredmny nem marad el. Klnsen biztat rorszg pldja: 1973-ban, amikor a tagorszgok sorba lpett, GDP-je az unis tlag 64%-a volt – ma egyike a legmagasabbaknak az EU-ban. A 2004-es bvtst kveten a regionlis politika egyik legfontosabb clkitzst ppen az jelenti, hogy az j tagorszgok lakossgnak letsznvonala a lehet leggyorsabban felzrkzzon az unis tlaghoz. Az egyenltlensgek szmos okra vezethetk vissza. Lemaradhatnak a fejldsben a fldrajzilag elzrt, tartsan htrnyos helyzet terletek. Egyenltlensgeket idzhet el j nhny jabb kelet trsadalmi s gazdasgi vltozs, de elfordulhat a kett kombincija is. Az j tagllamok htrnyos helyzete rszben a korbbi kzponti gazdasgi tervezs rksge. A kedveztlen tnyezk hatsa szocilis tren is jelentkezik. Az elmaradott trsgeket gyakran jellemzi alacsony sznvonal oktats, magasabb munkanlklisg s korszertlen infrastruktra. Az Eurpai Uni 1975 ta nagy v regionlis fejlesztsi politikt folytat, az n. strukturlis alapok rvn forrsokat csoportost t, melyek segtsgvel a gazdagabb tagllamok helyett a szegnyebb orszgokat s rgikat tmogatja. 2000 s 2006 kztt ezekbl az alapokbl biztostott kifizetsek, az EU kltsgvetsnek mintegy egyharmadt tettk ki. A kedvezmnyezettek sort Grgorszg, Spanyolorszg, Portuglia, rorszg, Dl-Olaszorszg s Nmetorszg keleti terlete vezeti. Az j tagllamokban indtott regionlis fejlesztsi projektek mr jval azeltt unis pnzgyi tmogatsban rszesltek, hogy a krdses orszgok csatlakoztak volna az Unihoz. A finanszrozsrl szmos elcsatlakozsi program gondoskodott. Az j tagorszgok belpst kveten az EU jjszervezte s talaktotta a regionlis kiadsok rendszert. Az j szablyok a 2007 s 2013 kztti idszakra vonatkoznak. Ez alatt az idszak alatt az Uni a tervek szerint kltsgvetsnek egyre nagyobb hnyadt, 2013-ra mintegy 36%-t fordtja majd regionlis kiadsokra. Ez kszpnzben kifejezve a ht v folyamn sszesen 308 millird eur rtk kltsgvetsi kiadst jelent. A rfordtsok clja, hogy sztnzzk azon felttelek trnyerst, melyek az unis gazdasg egsznek nvekedst elsegtik. A regionlis kiadsok ezen tlmenen hrom clkitzs – a konvergencia, a versenykpessg s az egyttmkds – megvalstst szolgljk. Az j megkzelts a kohzis politika nevet viseli. A 12 j, viszonylag szegny tagllam csatlakozsa azt jelenti, hogy a kvetkez idszakban ezek az orszgok s a tbbi tagllam klnleges szksgletekkel rendelkez rgii rszeslnek majd kiemelt figyelemben. Jelenlegi becslsek szerint 2007 s 2013 kztt az EU a teljes regionlis kiadsok 51%-t fordtja majd a 12 j tagorszgra, noha lakossguk az Uni teljes npessgnek kevesebb, mint egynegyedt teszi ki. A nmet-francia-olasz hrmas adja az eurzna (az eurt hasznl 12 tagllam) sszestett gazdasgi termelsnek ktharmadt, s a 25 tag Eurpai Uni brutt hazai termknek tbb mint a felt, ezrt a hrmas teljestmnye dnten befolysolja az EU tlagt. S ezt az tlagot tovbb rontja a nagy hrmashoz hasonlan vagy mg annl is gyengbben teljest llamok sora, pldul Grgorszg vagy Belgium, valamint az jonnan csatlakozott 10-bl ht llam (Ciprus, Csehorszg s Szlovnia dt kivtel viszonylag magas foglalkoztatsi rtjval). Az EU tlagt tekintve az j tagok tbbsge jelentsen lemaradnak a foglalkoztatottsg s mindenekeltt az j munkahelyek szmban, a munkanlklisgi rtjuk magasabb, a hossz tvon munka nlkl lvk arnya.

  1. Regionlis politika, reformjai.

Az EU integrcis folyamat clja a gazdasgi prosperits s trsadalmi harmnia megteremtse. Valsg a mai Eurpban: - a szocilis kirekesztettsg, - a munkanlklisg, - a strukturlis vlsg. Mindez a tagllamok, a rgik s egyes trsadalmi csoportok kztt s bell rzkelhetek, ezrt a megosztottsg folyamatosan nvekszik. A regionlis egyenltlensgek kort ljk, ami ma sajnlatos realits. Az EU szerint nem elfogadhat, ezrt szksges a szorosabb integrci, ami az Egysges Eurpai Okmnyban (1987) megfogalmazdott a gazdasgi s szocilis kohzi erstse irnti igny. Maastrichtben (1992) deklarltk a regionlis fejlettsgbeli klnbsgek kezelsnek szksgessgt azrt, hogy a jvedelemviszonyok, az letsznvonalban tapasztalhat szakadk cskkenjen. Kimondtk, hogy szksg van ezrt tbbek kztt az n. transzeurpai hlzatok rendszernek kiptsre, valamint megfogalmaztk a ngy szabadsg elvt is, az eslyegyenlsg szellemben. Az EU, mint trkzssg hosszabb tvon nem fenntarthat, amennyiben a felttelek tartsan s marknsan eltrnek egymstl regionlis szinteken. Nem lehet relis cl a teljes kiegyenltds s nincs rtelme az egyenlsdinek, hiszen a klnbsgek rszben az eltr trtnelmi s geogrfiai okok miatt alakultak ki. A regionlis politika 1975 ta hivatalosan deklarlta a kohzi clt, ami a szocilis s regionlis klnbsgek cskkentst, az elmaradott rgik versenykpessgnek s a foglalkoztats krlmnyeinek javtst, a gazdasgi potencil nvelst helyezi eltrbe. Mivel az eurpai nagytr meglehetsen komplex s bonyolult szerkezet, amelyet szmos, eltr adottsg, gazdagsg rgi alkot, gy szksges a rgi specifikus eszkzrendszer kialaktsa, amely tekintettel van a helyi adottsgokra, a nemzeti keretekre egyarnt. A rgik versenykpessgt jrszt meghatrozza az a tny, hogy mekkork a regionlis klnbsgek, illetve melyek s milyen jellegek az adott regionlis problmk. Az infrastruktra fejlettsge, valamint az emberi erforrsok – tuds, kpessgek – tkevonz kpessg. Itt fontos szereppel br a megfelel sznvonalon mkd oktats s az egszsggy, mint a regionlis alkalmazkods, s versenykpessg alapja s meghatrozja! Nagymrtk a K+F /kutats+fejleszts/ tnyez jelentsge. GDP/..% - 1%-kos cskkense akr 10-15 ves lemaradst eredmnyezhet. A rgik tkevonz kpessgnek a szerkezeti megjuls az alapja. Ehhez a kzponti forrsok mellett szksges a kls mkd tke (beruhzs), a TNC-k /nemzetkzi termelsi szervezetek/, a Multinacionlis Cgek. k biztostjk a fejlett technolgit, a korszer, piackpes termket, a modern marketinget, az rtkestsi hlzat kiptst, a piacot. A fldrajzi helyzet elssorban a centrum – perifria modellt veszi alapul, amely ebben az esetben elssorban a tvolsgra pl. Kiemelked jelentsge van a szlltsi, energia- s tvkzlsi hlzatoknak. Mindezek meglte lehetsget adhat a regionlis felzrkzs sikerhez. A regionlis politika clkitzsei: A 2007-2013 kztti idszakban az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, az Eurpai Szocilis Alap s a Kohzis Alap hrom j clkitzst tmogat, melyek a konvergencia, a regionlis versenykpessg s foglalkoztats, valamint az eurpai terleti egyttmkds. 1. Konvergencia clkitzs. A konvergencia clkitzs hasonl a 2000-2006-os idszak clkitzshez. Clja a legkevsb fejlett llamok s rgik felzrkzsnak elsegtse. A 27 tagllamot szmll Eurpai Uniban ez a clkitzs 17 tagllamban 84 rgit rint, melynek sszlakossga 154 milli f. Tmogats mrtke: A konvergencia clkitzs keretben 251.163 millird eur ll rendelkezsre, ami a strukturlis alapokbl s a Kohzis Alapbl rendelkezsre ll teljes sszeg 81,54 szzalka. A Kohzis Alap tmogatsaira azon tagllamok jogosultak, ahol a 2001-2003 idszakra vonatkoz adatok alapjn egy fre es brutt nemzeti jvedelem (GNI) nem ri el az unis tlag 90 szzalkt. A Kohzis Alapbl 15 tagllam rszeslhet. 2. Regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs. A regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs clja a konvergencia clkitzs hatlya al nem tartoz rgik versenykpessgnek, vonzerejnek erstse, foglalkoztatsi mutatinak javtsa. A clkitzs keretben 19 tagllam 168 rgija rszeslhet tmogatsban. Ezek kzl 13 tartozik azon rgik kz, ahol a tmogatst fokozatosan vezetik be (n. "phasing-in" terletek A forrst az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap s az Eurpai Szocilis Alap egyenl mrtkben biztostja. 3. Eurpai terleti egyttmkds clkitzs. A clkitzs a kzs helyi s regionlis kezdemnyezsek rvn tovbb ersti a hatrokon tnyl egyttmkdst.

  1. Centralizci, kzpontosts s a rgi Brsszel kontra rgik.

A Rgik Bizottsga (CoR) az Eurpai Uni intzmnyrendszerben konzultatv joggal rendelkez testlet. A szervezetet 1994-ben az Uni a Maastrichti Szerzdssel hozta ltre, abbl a clbl, hogy kzvetlen kpviseletet biztostson a helyi s regionlis szint szmra, azokat az eurpai dntshozatalban vlemnyezsi jogkrrel ruhzza fel. Vlemnyezsi jogosultsga kezdetekben a kvetkez t jogalkotsi terletre terjedt ki: gazdasgi-s szocilis kohzi, transz-eurpai infrastrukturlis hlzatok, egszsggy, oktats s kultra. 1997-ben az Amszterdami Szerzds tovbbi terletekkel bvtette jogkrt, (foglalkoztatspolitika, szocilis politika, krnyezetvdelem, szakkpzs, kzlekeds) gyakorlatilag lefedve az EU valamennyi politikjt. Mra az Eurpai Tancs, Bizottsg s Parlament kteles a Rgik Bizottsga vlemnyt kikrni minden olyan jogalkotsi krdsben, ahol a vonatkoz dnts a rgikat, vrosokat kzvetlenl rinti. Mivel az Eurpai Uni ktelez jogi rendelkezseinek mintegy hromnegyed rszt a tagllamok helyi s regionlis szerepli hajtjk vgre, indokolt, hogy az unis dntshozatalba minl inkbb bevonjk a helyi s regionlis nkormnyzatokat. A Rgik Bizottsgnak 317 lland s ugyanennyi helyettest tagja van. A testletbe tagknt deleglhatk az eurpai rgik s vrosok vlasztott politikai tisztsgviseli (polgrmester, nkormnyzati kpvisel, regionlis parlamenti kpvisel stb.). A tagok mandtuma abban az idpontban lp letbe, amikor az Eurpai Tancs a tag jellst hivatalosan jvhagyja. A vonatkoz Unis jogszablyok rtelmben a tagok jellsrt a tagllamok kormnyai felelsek, amelyek az ltalnos gyakorlat szerint a jellsekrl elzetesen egyeztetnek a helyi s regionlis nkormnyzatokkal, azok szvetsgeivel. A testlet munkarendjt vi ngy plenris ls kr szervezi. A plenris lsek kztt az egyes szakbizottsgok ksztik el a vonatkoz unis jogszablytervezetekhez, Bizottsgi kzlemnyekhez kszl a vlemnytervezeteket, melyet a plenris ls jvhagysa utn a testlet megkld az rintett Unis intzmny rszre. A Rgik Bizottsga tagjai - az Eurpai Parlamenthez hasonlan - frakcikba tmrlve vgzik munkjukat: Eurpai Npprt (EPP), Eurpai Szocialistk (PES), (Liberlisok s Demokratk Eurprt (ALDE), Uni a Nemzetek Eurpjrt (UEN-EA). Az Eurpai Bizottsg november elejn tette kzz legfrissebb, az sszes tagllamra kiterjed prognzist. Ebben a visegrdiak kztt Magyarorszgot is rtkelte. A beszmol kln kitr az egyes orszgok nvekedsi s kltsgvetsi kiltsaira is. A bizottsg a kormnyzatnl pesszimistbbnak tli meg a magyar gazdasg kiltsait. Az Eurpai Bizottsg novemberi elrejelzse az uni tovbbi mrskelt gazdasgi nvekedst, valamint a kltsgvetsi helyzet javulsnak megtorpanst prognosztizlja a kvetkez kt vre. Brsszel szerint a hitelpiaci problmk utn a visszarendezds fokozatosan fog bekvetkezni, mivel jelentsen cskkent a befektetk kockzati tvgya s szmotteven szigorodtak a finanszrozsi felttelek. Az EU szakrti az idn mg a tagllamok kltsgvetsi helyzetnek javulsra szmtanak, de azt vrjk, hogy jvre enyhn romlik ez a mutat. Ezzel prhuzamosan az eurzna tagorszgainak eladsodottsga elrelthatlag cskken tendencit mutat majd. A magyar gazdasgi idei szmottev lassulsa miatt Brsszel szerint idn 2 szzalkkal bvl a GDP. A kvetkez kt vre a gazdasgi helyzet javulsval szmol Brsszel, ezt a bels kereslet vrhat emelkedsre s a kedvezbb kls tnyezkre alapozzk. Kritika a visegrdiaknak A jelents a tbbi kzp-eurpai j EU-tagrl is kritikusan fogalmaz. Brsszel szerint a most mg erteljesen nvekv cseh gazdasg a kvetkez kt vben, lassabban fog bvlni. A lengyelek nvekedse sem folytatdik tovbb a bizottsg szerint.

  1. Rgi s rdekszvetsgek s a szubszidiarits.

A szubszidiarits kifejezst Ralf Dahrendorf hasznlta elszr az EK vonatkozsban, annak tlzott hatalmval szemben mg 1971-ben, amikor a Bizottsg nmet tagja volt. Azutn szmos dokumentumban jelent meg a szubszidiarits elve, azzal a tartalommal, hogy a Kzssg csak a tagllamok ltal rruhzott hatskrrel rendelkezik, s megtiltja, hogy a Kzssg olyan jogalkot vagy igazgatsi tevkenysget folytasson, amely nem felttlenl szksges, vagy nem biztostja a clok jobb elrst, vagy nem indokolja azt a problma nemzetkzi jellege. A szubszidiarits sokat vitatott elve 1992-ben bekerlt a Rmai Szerzds szvegbe. „A Kzssg a jelen Szerzds ltal rruhzott hatskrk, s az abban meghatrozott clok keretei kztt jr el. Azokon a terleteken, amelyek nem tartoznak kizrlagos hatskrbe, a Kzssg a szubszidiarits alapelvnek megfelelen csak akkor s abban a mrtkben avatkozik be, ha a tervezett tevkenysg clkitzseit a tagllamok nem tudjk kielgten megvalstani, s ezrt ezek a clkitzsek a tervezett tevkenysg nagysgrendje vagy hatsai miatt kzssgi szinten jobban megvalsthatak. A Kzssg tevkenysge nem lphet tl azon, ami a jelen Szerzds clkitzseinek elrshez szksges.” Az j cikkely hatsa tbb fontos vonatkozsban jelentkezett. Befolysolta a hatskrk szablyozst. A kizrlagos hatskrk esetn a kzssget illeti egyrtelmen a cselekvs, a megosztott hatskrk esetben azonban bizonytani kell, hogy a Bizottsg alkalmasabb a cselekvsre, mint a tagllamok. Mindez mdostotta a jogszably-elksztsnek nemcsak az eljrst, de a filozfijt is. Ekkor indult meg az a folyamat, mely legalbbis informcis szinten bekapcsolta a nemzeti parlamenteket a kzssgi dntshozatali folyamatba. Tovbbi jelents hats, hogy a szubnacionlis egysgek viszonylagos nllsgt sikerlt megrizni, st kzssgi politikba val beleszlst intzmnyesteni a Rgik Bizottsgnak fllltsval. A Rgik Bizottsgnak ltrehozsa a Maastricht-i Egyezmny ltal hivataloss tette a helyi s regionlis hatsgok kpviselett az Eurpai Uni keretben. gy a rgik, a vrosok s a kzbens nkormnyzatok kpviseliken keresztl tancskozsi joggal vehetnek rszt, a kzssgi dntsi folyamatban, az Eurpai Uni tbbi intzmnye mellett. A Rgik Bizottsgnak fontos szerepet kell betltenie Eurpa felptsben, amelynek egyik f clja az, hogy megerstse a gazdasgi s a trsadalmi sszetartst a tagllamok kztt. A Rgik Bizottsgnak fellltsa jelents lps az Eurpai Uni Egyezmnynek elszavban kifejezett szndk megvalstsa fel: segti, hogy "tovbbfejldjk az eurpai npek kztti mind szorosabb egysget megteremt folyamat, amelynek keretben a dntseket az llampolgrokhoz lehet legkzelebb hozzk meg, a szubvencionls elvnek megfelelen". A szubszidiarits az EU mkdsnek egyik legfontosabb alapelve, ami azt jelenti, hogy a dntseit mindig a polgrokhoz lehet legkzelebb kell meghozni. A szubszidiarits elve szerint teht, minden dntst azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimlis informltsg, a dntsi felelssg s a dntsek hatsainak kvetkezmnyei a legjobban lthatk s rvnyesthetk. Eszerint a Kzssgre csak azokat a jogkrket ruhzzk t, amelyeket hatkonyabban lehet kzssgi szinten gyakorolni, mint a fggetlenl eljr tagllamok vagy a rgik tjn. Az Uni egy adott krdsben csak akkor cselekszik, ha az EU- intzkeds hatkonyabb, mint a nemzeti, regionlis vagy helyi szinten hozott intzkeds. Az j EU tagjainak, az eddiginl sokkal bonyolultabb rdekrvnyestsi mdszereket kellett, kell megtanulniuk, ahol a nemzeti szuverenitsrl val lemonds bizonyos helyzetekben nem szkti, hanem tgtja az orszg mozgstert. Elg a kereskedelempolitikra gondolni, ahol az sszes tagllam tmogatst maga mgtt rz, nemzetek feletti Eurpai Bizottsg sokkal hatkonyabban tudja kpviselni a magyar rdekeket az Egyeslt llamokkal szemben, mint egy megannyira virtuskod kormny. Msfell, amirl eddig egy kabinetlsen alig nhny ra leforgsa alatt dntst lehetett hozni, arrl a jvben 24 msik llam kpviseljvel kell olykor hnapokig tart, kimert kormnykzi alkudozst folytatni. Nyilvnval, hogy a nemzeti rdekrvnyests frumaiban, mint amilyen a kormnyok kpviselit tmrt miniszteri tancs is, alapveten a nagy, befolysos tagllamok vannak helyzeti elnyben. Annak rdekben azonban, hogy a kicsik s kzepesek ne legyenek kiszolgltatva a hatalmasak knynek-kedvnek, az uni alapt atyi ers ellenslyokat ptettek a rendszerbe. A kl- s biztonsgpolitika, valamint bizonyos bel- s igazsggyi tmk kivtelvel nem a tagllamok, hanem kizrlag a helyzetnl fogva prtatlan Eurpai Bizottsg javasolhat jogszablyokat. Mivel Brsszel az EU ltalnos rdekeit az egyes orszgok el helyezi, nem engedi, hogy a nagyok a kisebbeknek diriglhassanak. Ez a szerepmegoszts ltalban az Eurpai Bizottsg termszetes szvetsgesv teszi a kis s kzepes tagllamokat, belertve haznkat is.    

  1. Eurpai Uni jvje.

Az EU jvjrl szl megbeszlskn az EU-tagorszgok klgyminiszterei egyetrtettek abban, hogy az EU-alkotmny krl kialakult patthelyzetre legksbb 2009-ig megoldst kell tallni. 2007. szeptemberben lezajlott klgyminiszteri rtekezleten kerlt sor az alkotmnyos szerzds helybe lp reformszerzdsrl. Ez volt az els alkalom, amikor a reformszerzdssel kapcsolatos politikai problmkat vitattk meg. Szmos olyan krdst vetdtt fel, amelyekkel kapcsolatban elszr politikai megllapodst kell elrni ahhoz, hogy a jog nyelvn is megfogalmazhassk. Szmos olyan problma maradt, amelyeket csak egy cscstallkoz keretben lehet megoldani. Lengyelorszgnak, Nagy-Britannia voltak kifogsai az Alapvet Jogok Chartjval kapcsolatban. A tagorszgok vezeti jniusi cscstallkozjukon elfogadtk, hogy a charta nem kerl be a szerzds keretbe, ezzel szemben a chartt, mint egy nyilatkozatot, hozzcsatoltk. Az eurpai llampolgrsg krdsben is megoszlottak a vlemnyek, mivel az alkotmnyos szerzds egyik cikke gy szl, hogy „…egy tagllam minden llampolgra az uni llampolgra is lesz”. Ez volt az egyik lnyeges krds, ami miatt a francia s a holland vlasztk az alkotmnyos szerzdsrl kirt npszavazson nemmel szavaztak. A reformszerzds tervezetbl ezt a cikket kihagytk. j reformszerzdst dolgoztak ki, aminek a kzppontjban az unis modernizci s reform szksgessgnek krdse ll. Legfontosabb clkitzse az, hogy az EU demokratikusabb szervezdss vljon, amely – az eurpai polgrok elvrsainak megfelelen – rszvtelen alapul, elszmoltathat, nyitott s tlthat, valamint hatkonyabb szervezdss vljon, amely kpes vlaszt adni a napjainkban globlisan – pldul az ghajlatvltozssal, a biztonsggal s a fenntarthat fejldssel kapcsolatban – jelentkez kihvsokra. A szerzds vgleges szvegt, melyet a kormnykzi konferencia rsztvevi lltottak ssze, az Eurpai Tancs oktber 18–19-i lisszaboni lsn fogadta el, a tagllamok pedig 2007 decemberben rjk majd al. A reformszerzdsben benne van az eurpai alkotmny 80 szzalka. Az alrst kveten mind a 27 unis tagllamban megindul a ratifikcis folyamat. A remnyek szerint az j szerzds a kvetkez eurpai parlamenti vlasztsokat megelzen, azaz 2009 jniusa eltt hatlyba lp. Eurpnak a jvben vezet szerepet kell jtszania a globalizciban. Jelents erfesztseket kell tenni a technolgiai fejlesztsek s a kutats tern, valamint minden tagllam szmra azonos hozzfrst kell biztostani az j technolgikhoz. Ltre kell hozni a szocilis jltet, a „szocilis jogok Eurpjt”. Alapvet elvnek kell lenni a tagllamok kztti szolidaritsnak, a kohzinak. Ersteni kell az unis bevndorlsi politikt. A migrci segt a demogrfiai helyzet javtsban, a kulturlis soksznsg fokozsban, s a gazdasgi nvekedshez is hozzjrul. Ersteni kell a hatrrizeti egyttmkdst, a szervezett bnzs elleni harcot. A krnyezetvdelemrl az EU clul tzte ki, hogy 2020-ra 20 szzalkkal cskkenti a gzkibocstst. Az EU-nak el kell segtenie, hogy megfelel eredmnyt rjenek a klmavdelem terletn. Fontos az uni polgri s katonai potenciljainak kiptse, a gyorsreagls csapatok fellltsa. Megfelel politikai clkitzs s lendlet kell annak rdekben, hogy az uni olyann vljon, mint amilyet a polgrok valjban elvrnak, amihez koherencira s hitelessgre van szksg. Erteljesebb egyttmkds kell a biztonsgpolitikban, a krnyezetvdelemben. A szabadsg, az emberi jogok, a soksznsg tiszteletben tartsa rdekben kell tevkenykedni. EP sajt kezdemnyezs javaslata, hogy kt ven bell vezessenek be teljes kr dohnyzsi tilalmat minden zrt munkahelyen, belertve a vendgltipart, az sszes kzpletet s kzlekedsi eszkzt az Eurpai Unin bell. Szigortani kell a fegyverek adsvtelt az EU-ban. Az j irnyelv 2008 janurjtl lphet letbe. A tagllamoknak onnantl kt vk lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerkbe is tltessk az j szablyokat. Magyarorszggal egytt sszesen kilencunis tagorszg csatlakozhat a schengeni hatrmentes vezethez december 21‑n. Az sszes rintett bels szrazfldi s tengeri hatron megszntetik az ellenrzseket, 2008. mrcius 29-tl pedig a repltereken sem kell ellenrzsre szmtani a trsgen belli utazs esetn. Brsszel azt javasolta, hogy 2020-ra a tagllamok az ltaluk felhasznlt energia 20 szzalkt alternatv energiaforrsokbl - pldul szlermvekbl – fedezzk. Az Eurpai Krnyezetvdelmi gynksg jelentse szerint a bioenergia 2010-ben az sszes energiaigny 12 szzalkt, 2030-ban pedig mr 15-16 szzalkt jelentheti, a jelenlegi 4 szzalkkal szemben. Eurpa mg sokig r lesz szorulva a „hagyomnyos” energiaforrsokra, gy az veghzhats gzok kibocstsnak hatkony cskkentse az energiaszektorban csak pldul az atomenergia, a tiszta szntechnolgik s a megjul energiaforrsok fokozott hasznlatra ptve valsthat meg. Az unis tagllamok a foglalkoztatottsg /15 s 64 v kztti lakossg/ 70 %-os szintre val nvelst tztk ki clul 2010-ig. Emellett a foglalkoztatott nk arnyt 60 %-ra, a mg a munkban ll idsebb dolgozk arnyt 50 szzalkra kvnjk emelni. Cl a nemzeti trsadalombiztostsi rendszerek kztti tjrs megknnytse, a nyugdjrendszerek korszerstse, a szegnysg megszntetse, a trsadalmi kirekesztettsg cskkentse. A regionlis politika clkitzsei 2007-2013 kztti idszakban: Az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap, az Eurpai Szocilis Alap s a Kohzis Alap hrom j clkitzst tmogat, melyek a konvergencia, a regionlis versenykpessg s foglalkoztats, valamint az eurpai terleti egyttmkds. 1. Konvergencia clkitzs, clja a legkevsb fejlett llamok s rgik felzrkzsnak elsegtse. 2. Regionlis versenykpessg s foglalkoztats clkitzs clja a konvergencia clkitzs hatlya al nem tartoz rgik versenykpessgnek, vonzerejnek erstse, foglalkoztatsi mutatinak javtsa. 3. Eurpai terleti egyttmkds clkitzs clja a kzs helyi s regionlis kezdemnyezsek rvn tovbb ersteni a hatrokon tnyl egyttmkdseket.

 

 



 

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
XXX
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Ennyien voltunk itt
Induls: 2006-11-29
 
Fontos lehet...
 
Nvnapksznt

 
Ha bejn az oldal
 
Szrakozs
 
Milyen id van ma?
Magyarorszg idjrsa
A rszletekrt klikk a kpre.
 
TAT TUAM ASI
 
Sztr

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!