IMMANUEL KANT (1724-1804):

-egym�snak ellentmond� n�zeteket k�z�s nevez�re hozzon

-be�p�tette a fiziko-teol�giai isten�rvet a Naprendszer keletkez�s�nek �s fejl�d�s�nek elm�let�be

-a fiziko-teol�giai isten�rv szerint a vil�gegyetem t�k�letes berendez�s�b�l egy �rtelmes alkot�ra lehet k�vetkeztetni

-a term�szettv-ek rendszer�be az isteni �rtelem sz�lte tervezet van bele�rva, �gy a vil�gegyetem el�re beprogramozott

-a teremtett vil�g nem szorul k�ls� beavatkoz�sra

-a Naprendszert�rs�geiben sz�tsz�r�dott anyagr�szecsk�k s�r�s�g�nek n�vel�s�t gondolja el, azt hogy e s�r�s�gn�veked�ssel anyagcsom�k j�ttek l�tre, de a vonz�er�k mellett hat� tasz�t�er�k egy�ttes hat�s�ra forg� elemek keletkeztek, s �gy j�hettek l�tre a bolyg�k

-k�osz feltev�s: a vil�gegyetem nyers volt �s kialakulatlan, az anyagteljess�ggel bet�lt�tte az eg�sz vil�gteret, �r nem l�tezett

-�sanyagot isten helyezi a l�tbe, de minden egy�b m�r az anyag �nfejl�d�s�nek a m�ve

-Kant-Laplace elm�let: az ember m�r nem a teremt�s v�gc�lja, m�gcsak nem is a F�ld az egyetlen, ahol �rtelmes l�nyek �lnek

-a Napt�l t�volodva a t�vols�g ar�ny�ban egyre nagyobb t�k�letess�g� �let val�sulhat meg

-az ember m�r elhagyta azt a l�thelyzetet, amelybe isten rendelte, kimozdult, kit�rt a hat�rai k�z�l

-a vil�g csak a teremt�s �ltal isten m�ve, a 2. korszakban m�r a teremt� emberi alkot�sa, akinek �szm�k�d�se, annak tvei vil�grendez� elvekk�nt vannak jelen

-emberi elme a term�szet tv-hoz�ja, e felismer�ssel �rkezik el az �szkritik�k korszak�hoz

-emberis�g soha nem lesz k�pes a v�gtelen, teremt� �rtelem, az isteni agy intellektu�lis szeml�let�re

-emberi tud�s csakis az �rz�ki tapasztal�s k�r�n bel�l szerezhet�

-2f�le logika van: 1. �ltal�nos logika, amely a fogalmak, �t�letek, k�vetkeztet�sek form�it teljesen elvonatkoztatja a tartalomt�l, 2. transzcendent�lis, filoz�fiai logika, amely azt kutatja, mi az, ami az �ltal�nos �s sz�ks�gszer� igazs�gokat lehet�v� teszi

-transzcendent�lis reflexi�: az olyan gondolkod�s, amely nem a dolgok megismer�s�re ir�nyul, hanem azt kutatja, hogy mik�nt kell elgondolni, hogyan lehet megismerni �ket, ~nak nevezi.

-kopernikuszi fordulat: nem az ismereteinknek kell a t�rgyakhoz igazodniuk, hanem a t�rgyaknak kell ismereteinkhez igazodniuk

-gondolkod�si form�kat aszerint �rt�keli, milyen t�rgyra vonatkoznak ezek a form�k, a tapasztalati jelens�gekre ir�nyul� logikus gondolkod�s megb�zhat� �ltal�nos ismereteket ny�jthat

-a tapasztalaton t�li gondolkod�s ellentmond�sokba �tk�zik

-ember tud�s csak az �rz�ki �s a fogalmi megismer�s egy�ttes�vel szerezhet�

-a fogalmak a szeml�letekb�l keletkeznek

-az �rz�kis�gt�l kapott tartalom �s az �rtelmi fogalmak k�z�tt kell lennie vminek, amely biztos�tja b�rmely t�rgy elgondol�s�nak felt�teleit. Ezzel a gondolatmenettel jut el Kant az apriorit�s felt�telez�s�ig. A priori = eleve, kezdett�l megl�v�

-ez a megismer�snek az a felt�tele, amivel sz�lett�nk, minden ember rendelkezik, amir�l intuit�v tud�sa van

-logikai �t�let tartalm�t tekintve 2f�le lehet: 1. anal�tikus �t�let, amelyben az �ll�tm�ny benne van az alanyban, 2. szintetikus �t�let, amelyben az �ll�tm�ny �jat tartalmaz az alanyhoz k�pest

-az a priori analitikus �t�letekben az alany �s az �ll�tm�ny �sszekapcsol�sa tapasztalati alapon t�rt�nik

-az a priori szintetikus �t�letekbe az alany �s az �ll�tm�ny �sszekapcsol�sa megel�zi a tapasztalatot

-ahol az ember egym�sut�nt �szlel, isten mindent egy�tt l�t

-az �rz�kis�get �s az �rtelmet a k�pzel�er� k�ti �ssze

-az a priori szintetikus �t�letek alkot�s�nak felt�tele 12 kateg�ria, e 12 kateg�ria 4 oszt�lyba tartozik: mennyis�g, min�s�g, viszony, modalit�s oszt�ly�ba

-a term�szettudom�nyok �sszes �t�let�nek alapja n�h�ny tv: szubsztancia megmarad�s�nak tv-e, oks�g tv-e, szubsztanci�k k�lcs�nhat�s�nak tv-e

-�sz az abszol�tum, a mag�nval� megismer�s�vel pr�b�lkozik, a jelens�gek egys�g�t keresi

-a l�lek eszm�j�t kutatja a pszichol�gia, istennek az eszm�j�t a teol�gia vizsg�lja, Kant szerint ezek �ltudom�nyok

-lelki �let 3 alapk�pess�ge: gondolkod�s, akarat, �rzelem

-ember, mint v�gtelen eszes l�ny

-ember vil�gi v�gyai, sz�nd�kai �lland�an konfliktusba ker�lnek a k�teless�ggel, a j�val, ez az ellent�tp�r l�tsz�dik a hajlam �s a k�teless�g k�z�tt

-szerinte nem lehet erk�lcsi az a cselekedet, amit hajlamnak megfelel�en hajtunk v�gre

-j�akarat �s a k�teless�g 2 f� etikai �rt�k, maga a k�teless�g egy kategorikus �sz parancs form�j�ban fogalmaz�dik meg, ez az erk�lcsis�g alapt�rv�nye

-emberi m�lt�s�g �sszetev�i: 1. szuverenit�s: csak �nmagunk tveihez alkalmazkodunk, 2. auton�mia: szabad emberk�nt �l�nk, 3. k�zdelem: bels� harcunk

-�let�nk feladata, hogy el�seg�ts�nk egy olyan l�t�llapotot a F�ld�n, amelyben az val�s�gg� lett, ahol a l�t �s a legyen egybeesik (ecco homo)

-az ember �n�ll� l�nyeg

-megk�l�nb�ztet: 1. a posrerion (empirikus) ismeretet, amely a tapasztalatb�l ered, 2.a priori (tiszta) ismeretet, mely a tapasztalatt�l f�ggetlen s a tiszta �szb�l sz�rmazik

GEORG FRIEDRICH HEGEL (1770-1831):

-dialektikus m�dszere: a dolgok ellent�tekben val� mozg�s�nak, �nkifejez�s�nek nyomon k�vet�s�t teszi lehet�v�

-ez a dialektikus mozg�s nemcsak az egy�ni gondolat mozg�sa, hanem egyben vil�gr�sz �tfog� tv-szer�s�ge, a vil�gr�szt Abszol�tumnak nevezi, ami szellemi term�szet�

-szellem fejl�d�s�nek els� �llom�sa az �nmegismer�s, ezt fogja �t a hegeli logika

-hegeli logika 3 r�sze: l�t, l�nyeg, fogalom

-logika kateg�ri�i: 1. v�letlen �s form�lis val�s�g, 2. re�lis val�s�g, 3. abszol�t sz�ks�gszer� val�s�g

-fogalomnak 3 fejl�d�si �llom�sa van: 1. szubjekt�v fogalom, 2. objekt�v f, 3. idea

-a l�lek, szellem tov�bb keresi �nmag�t fejl�d�s�nek 2. �llom�sa sor�n a m�sban, a k�ls� vil�gban, ennek a le�r�sa Hegel term�szetfiloz�fi�ja

-a szellem metamorf�zisa a k�ls� vil�g, a teremt�s, ebben a r�szben foglalkozik az anyaggal, t�rrel, id�vel

-szellem fejl�d�se azzal �r v�get, hogy visszat�r �nmag�ba a szellem

-elm�leti szellem az intelligencia, a gyakorlati szellem az akarat

-ember t�rsadalmi term�szet� l�ny

-amint az ember, az egy�n benne van a t�rsadalomban, a t�rsadalom is benne van az �t alkot� egy�nekben

Amint a szocializ�ci� r�v�n az adott t�rsadalom tartalmai bels�v� lesznek, az ember tudat�ra is �bred ezeknek a viszonyoknak, az ilyen embert nevezi konkr�t egyetemesnek

-ellentmondani csak vmilyen konkr�t tartalommal b�r� szil�rd elvnek lehet

-a t�rsadalmi fejl�d�s egyes, egym�sra �p�l� szakaszai 1-1 konkr�t szabads�gfokot k�n�lnak az embernek

-erk�lcsi tv: az adott t�rsadalomfejl�d�si szakasz t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g�nek vet�lete

-�nfejl�d�si folyamat: els� term�szet�nket egy 2., egy szellemi term�szett� v�ltoztatjuk

-az alkot� munka az, amely �ltal az ember megval�s�thatja mag�t, mint szabad l�nyt

-embernek joga van a szabads�gra

-cselekv�s szerkezete: sz�nd�k, tett, k�vetkezm�ny

-ember nem egy�b tettei sor�n�l

-cselekv�s, ha m�r megt�rt�nt, ki van szolg�ltatva k�ls� hatalmaknak, melyek k�vetkezm�nyekhez sodorhatj�k

-k�vetkezm�ny t�pusok: 1. sz�ks�gszer� (bels�leg kapcsol�dik a cselekv�shez) 2. esetleges (vmi k�ls� id�zi el�)

-az ember tetteinek csak azok�rt a k�vetkezm�nyei�rt felel, amelyek sz�ks�gszer�en kapcsol�dnak a cselekedethez

-szerinte a dolgok, �s a gondolkod�s, a t�rgy �s az alany nem egym�st�l elv�lasztott l�nyek. Minden val�s�g �sszer�, �s ami �sszer� az val�s�g. A fogalomnak �s a fogalom val�s�g�nak szintetikus egys�ge az idea. Az abszol�tum megnyilv�nul�si m�dja a gondolkod�s, mely egybeesik a l�ttel. A vil�g pedig az idea megval�sul�sa. Ez a rendszer teh�t abszol�t idealizmus, mivel csak az ide�k val�s�gosak. Az abszol�tum az egy�ni tudatban hat fejl�d�si fokon �t bontakozik ki, hozz�, a tiszta fogalomhoz ezeken kereszt�l lehet eljutni: tudat, �ntudat, �sz, szellem, vall�sos tudat, abszol�t tudat.

DIALEKTIKUS �S T�RT�NELMI MATERIALIZMUS:

KARL MARX (1818-1883):

-az anyagi �letviszonyok szf�r�ja a t�rt�nelmi fejl�d�s meghat�roz�ja

-azt az er�t keresi, ami majd megval�s�tja az emberi emancip�ci�t

-kapitalista t�rsadalmat elemezte

-az emberek eredend� t�rsadalmi-szoci�lis munkamegoszt�sa a mag�ntulajdon viszonyai k�zt k�nyszer munkamegoszt�ss� torzul. Ez vezet el az elidegened�shez. A munk�s csak egy csavar a g�pezetben. Nemcsak a munkafolyamatt�l, annak eredm�ny�t�l, term�kt�l idegenedik el, hanem a saj�t nembelis�g�t�l is

-arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy mag�nak a termel�m�dnak a megv�ltoztat�s�val lehetne megsz�ntetni, felsz�molni az emberek munk�t�l �s egym�st�l, saj�t nembelis�g�t�l val� elidegened�s�t

-meg kell v�ltoztatni a termel�m�dot, �gy fel lehet sz�molni az elidegened�st

az emberi term�szet gazdags�g�nak kifejl�d�s�t, az emberi teljess�g kifejleszt�s�t a t�rt�nelemfejl�d�s igazi c�lj�nak �ll�tja be

-munka sor�n az ember maga is �talakul

-munka a leg�tfog�bb t�rsadalomfiloz�fiai kateg�ria

-az embert t�rsadalmi gyakorlati tev-�ben kell felfogni

-kapitalizmus teremti meg az egys�ges vil�gpiacot

-a sz�ks�glet hi�nyt fejez ki

-a hi�ny p�tl�s�hoz meg kell teremteni a sz�ks�glet kiel�g�t�s�nek m�dj�t, eszk�zeit. A legf�bb sz�ks�glet a cselekv�s, ezen bel�l a munka

-az embert nem puszta term�szeti l�nyk�nt kell felfogni, hanem t�rsadalmi gyakorlati tev-�ben

-egy ember szem�lyis�g�t �gy ismerhetj�k meg, ha megismerj�k a viszonyokat, amelyek k�zt �l

-Marx �s Engels kiemelik a termel�s szf�r�j�t. A termel�er�knek, a termel�si viszonyoknak szerep�k van a vil�gt�rt�nelemm� v�l�s folyamat�ban. Melynek sor�n az egyes elszigetelt helyi t�rt�nelmek k�z�s t�rt�nelmi utakk� egyes�lnek. V�g�l a kapitalizmus teremti meg az egys�ges vil�gpiacot �s vil�g�rintkez�st, minden n�p t�rt�nelme f�gg�v� v�lik az �sszes t�bbiek�t�l

-kult�ra: az anyagi �s szellemi �rt�kek �sszess�ge

-emberek l�t�sm�dj�t meghat�rozza a t�rsadalmi tudat form�i, jogi, politikai n�zetek, erk�lcs, m�v�szet, vall�s, tudom�ny

-megk�l�nb�ztetik a tudom�nyos elm�leti s a k�znapi gondolkod�st

-a t�rsadalmi viszonyok megv�ltoztat�s�nak �tja csak a forradalmon a t�meges l�tviszonyok megv�ltoztat�s�n kereszt�l vezethet

-forradalom a megold�s

-Kommunista ki�ltv�ny: meghat�rozza a proletari�tus feladat�t, mint a kapitalizmus lerombol�s�t, �s egy oszt�lyn�lk�li t�rsadalom fel�p�t�s�t

-A t�ke: t�rsadalmat eg�szk�nt (totalit�sk�nt) �rtelmezi. Totalit�snak nevezz�k azokat a szerves, organikus eg�szeket, amelyben az eg�sz r�szek �lland� k�lcs�nhat�sa r�v�n hat�roz�dik meg, s minden r�sz v�ltoz�sa azonnal visszat�kr�z�dik az �sszes t�bbinek a meghat�roz�s�ban.

-egy bonyolult rendszerhez csak �gy lehet k�zeledni, hogy a r�szeket sz�tv�lasztjuk, s k�l�n-k�l�n le�rjuk

-a kapitalista t�rsadalom az a b�zis, amelyr�l megragadhat�k a t�rt�nelem �tfog� �sszef�gg�sei

-termel�s legf�bb hat�erej�v� az alkot� egy�nis�g v�lik

-elv�lasztj�k a kommunizmus als� �s fels� fok�t, az als� fokon a szocializmust olyan t�rsadalomk�nt jel�lik meg, amelyben a munka szerinti eloszt�s van �rv�nyben

-a modern dialektika igazi sz�l�helye a filoz�fia. Az � mozg�stveit, mennyis�gi v�ltoz�sok min�s�gibe val� �tcsap�s�nak tveit, az ellent�tek egys�g�nek �s harc�nak ktv�t, a tagad�s tagad�s�nak tv�t veszi �t a marxizmus, az �n. dialektikus materialista szeml�let.

-a dialektika a dolgokat �sszef�gg�s�kben, ellentmond�soss�gukban, fejl�d�s�kben ragadja meg

S�REN KIERKEGAARD (1813-1855):

-azt kutatja, hogy mit kell tennie, hogy megtal�lja a sz�m�ra val� igazs�got, azt az eszm�t, ami�rt �lni �s meghalni tud

-teljes emberi �letet akar, nemcsak a gondolkod�s, megismer�s �let�t. A val�di individualit�s megval�sul�sa k�l�nb�z� egzisztenci�lis magatart�sform�kban, st�diumokban t�rt�nik

-eszt�tikai st�diumban az indiv�dum az eszt�tikai l�tet v�lasztja, azaz saj�t �let�t m�alkot�ss� tesz, az ember n�z�k�nt tekinti a vil�got

-etikai st�diumban az ember saj�t lehet�s�g�t, mint feladat�t v�lasztva kifejezi �nmaga feletti szuverenit�s�t, ami biztons�got ny�jt

-vall�si st�dium �gy j�n l�tre, hogy a b�ntudat ism�t v�laszt�sra k�szteti az egzisztenci�t, vagy marad a b�ntudatban vagy Istent v�lasztja

-ellen�rz�ssel viseltetik minden olyan t�rekv�ssel szemben, amely egyetlen k�pbe akarja szor�tani az emberi tapasztalat eg�sz�t, ill., amelyik h�tt�rbe szor�tja az emberi individumot, a szubjektumot

-� az els�, aki a kor�bban v�gs� egys�gk�nt, axiomatikus elemk�nt felfogott jelens�get, az �nt felbontja �s analiz�lja

-abb�l indul ki, hogy ez a vil�g voltak�ppen 2 egym�s melletti vil�g, a sz�k�k �s k�kszem�ek vil�g�r�l, ill. a meg�lt gondolat vil�g�r�l besz�l

-szerencs�tlen individualist�nak nevezi az embert: az ember k�rd�seket tesz fel, de nem mindig kap v�laszt, ilyenkor konfront�l�dik a semmivel, ez fejl�d�shez vezet, v�laszokat kap, egyre jobb k�rd�sekre egyre jobb v�laszokat kap. Az ember szemben�z a semmivel, ebb�l nem tud kij�nni, ez�rt ~

-3 �letviteli lehet�s�g, v.3 st�dium van, amelyen az ember �tmehet: 1. eszt�tikai st�dium, egzisztenci�lis megval�sul�sa a szerelem, 2. etikai, ez� a h�zass�g, 3. teol�giai, ez� az isten-szerelem. Ezek a v�laszt�si lehet�s�gek, ezen bel�l val�sulhat meg az ember szabads�ga

-voltak�ppen az �nmag�ra r�k�rdez� individum: aki �gy l�tja, hogy a szubjektum levezethetetlen az �ltal�nosb�l

-mindegyik st�diumot, emberi �letnek ezt a legk�zvetlenebb kapcsolat�t minden m�s emberi kapcsolat t�krek�nt haszn�lja

-ember otthontalan, mag�ra maradt, elszigetel�d�tt, izol�ltt� v�lt, kiold�dott a k�z�ss�gb�l

-tragikus h�s se lehet bel�le, nem k�vethet el tragikus v�tket, nem b�nhatja meg, nem szenvedhet ett�l, hiszen nincsenek is igazi k�z�ss�gei

-a modern ember �rtalmatlanabb egyik t�pusa a voyeur, az utaz�, aki �l, sz�rakozik, utazik

-az akt�vabb, �s ez�ltal �rtalmasabb modern embert�pus a manipul�tor, aki m�sik emberrel konkr�t c�lt akar megval�s�tani

-h�zass�g etikai �s vall�si momentummal rendelkezik

-csal�d a polg�ri t�rsadalom egyetlen igazi k�z�ss�g�nek t�nik

-a h�zass�g �s a csal�d a k�lcs�n�s felel�ss�g terepe

-�let�rz�se: rezign�ci�, b�nb�nat: a v�ges l�nyek, az emberek becsapnak benn�nket, felmer�l az isten k�p sz�ks�gess�ge

-a v�gtelen isten b�k�thet ki minket a val�s�ggal

-a hitnek az a term�szete, hogy �ppen ott v�lik val�ra, ahol az �sz m�r nem tudja k�vetni

-�ltala kutatott isten rejt�zk�d�

-gondolatrendszere arra h�vja fel a figyelmet, hogy az �n �nteremt�se �nismereti aktusok �s cselekv�sek sor�n �t t�rt�nik, mik�zben a kor�bbi meg�rt�sek �s f�lre�rt�sek korrig�l�dnak

-az �nteremt�s sor�n az ember e k�l�nb�z� st�diumokon kereszt�lhaladva pr�b�lkozik a szabads�g, a boldogs�g el�r�s�re ir�nyul� k�s�rletekkel-ez az id� antropomorfiz�l�s�nak egyik lehet�s�ge

-�let�nk nagyobbr�szt szorong�ssal telik

-boldogs�g az, ha cselekv�seink sor�n vmif�le koherenci�t tudunk teremteni az �let�nkben, �s ezzel egybe tudjuk fogni az egym�s ellen hat� tendenci�kat, er�ket

-a szorong�st csak a hit gy�zheti le

-nyelvfiloz�fia paradoxonj�t fogalmazza meg: mihelyt besz�lek, az �ltal�nost fejezem ki. S ha ezt nem teszem, senki nem �rt meg. A kommunik�ci�val, a besz�ddel bel�p�nk az �ltal�nos vil�g�ba

JOHN STUART MILL: (1806-1873)

-felismerte, hogy az egy�n mozg�stere lesz�k�lt

-a szabads�g mag�ba foglalja a gondolkod�s, az �rzelmek, a lelkiismeret, a v�lem�nyek �s kinyilv�n�t�suk, tov�bb� az �zl�s �s az egyes�l�s teljes szabads�g�t

-t�rsadalomnak nincs beavatkoz�si joga a mag�n�letbe

-egy�nis�g kulcsfontoss�g� t�nyez�

-alapt�tele: az egy�nnek a polg�ri t�rsadalom ellen�ben kell a boldogs�g�t kik�zdenie

-csak az egy�nis�gek k�pesek el�id�zni a fejl�d�st

-egy�nnek el kell saj�t�tania a t�rsadalmi tapasztalatokat, szok�sokat

-nem lehet a cselekv�sek �rt�k�t kiz�r�lag a hasznoss�gon m�rni

-utilitarizmus nem alapulhat egyed�l a hasznoss�g elv�n, p�ros�tani kell a hasznoss�got az igazs�goss�g elv�hez

-modellt k�v�n szolg�ltatni a szabads�g problematik�j�nak vizsg�lat�hoz

-az a n�p, amely a hatalmat gyakorolja nem mindig azonos azzal, amelyen a hatalom gyakoroltatik

-a n�p akarata a n�p legnagyobb, vagy legakt�vabb r�sz�nek az akarat�t jelenti

-lehets�ges az, hogy a n�p elnyomja az �sszess�g egy r�sz�t, az ilyen jelleg� elnyom�s ellen ugyan�gy �vint�zked�seket kell tenni, mint a hatalommal val� vissza�l�s ellen

-felismerte, hogy a polg�ri t�rsadalom strukt�r�j�nak alakul�sa, az �llam v�ltoz�sai, a b�rokratikus szervezet t�rh�d�t�sa, az ir�ny�that� t�rsadalmi nyilv�noss�g egy�ttese r�v�n az egy�n mozg�stere lesz�k�lt

-mostanra a t�rsadalom f�l�be kerekedett az individualit�snak

-a k�zv�lem�ny �s az �llamhatalom is az egy�n zsarnok�v� v�lhat

-a t�rsadalom jogtalanul kiterjesztheti hatalm�t az egy�n felett

-alapelv, amely szab�lyozza a t�rsadalomnak az egy�nnel szemben alkalmazott ellen�rz� �s k�nyszer�t� tev-�t: az �nv�delem az egyetlen olyan c�l, amelynek �rdek�ben az emberis�gnek joga van beavatkozni b�rmely tagja cselekv�si szabads�g�ba

-a szabads�g mindenekel�tt a szabads�g tudata, elv�laszthatatlan a megismer�st�l

-minden emberi cselekv�snek a szenved�s elker�l�se �s az �r�m v�gya az oka, minden ember a saj�t �r�m�t keresi az �letben

-BENTHAM: hasznoss�gi elm�let alapelve: az �llam �s a jogrendszer feladata �sszehangolni az �n�rdek motiv�lta cselekv�seket a k�z�rdekkel, oly m�don, hogy biztos�tsa az �llampolg�rok sz�m�ra a boldogs�g lehets�ges maximum�t

-Mill kimutatja, hogy nem lehet a cselekv�sek �rt�k�t kiz�r�lag a hasznoss�gon m�rni

ARTHUR SCHOPENHAUER: 1785-1860

-szerinte a vil�g az �n k�pzeletem, a jelens�geket a tudat hat�rozza meg, de a dolog az akarat r�v�n ismerhet� meg, s nem az �rtelem �ltal.

-az ember mindig akaratlagosan cselekszik, f�ggetlen�l att�l, mennyire tudatos a cselekv�se. Az akaratlagos cselekv�s l�nyege az egy�n �let�szt�n�t, l�t�t kifejez� �letakarat. A benn�nk uralkod� �lni akar�s ellen�re az �let szenved�ssorozat s a v�ge a hal�l. Az �let csak arra j�, hogy t�l legy�nk rajta, m�gis az �letre kell t�rekedni, nem a hal�lra. Az �let szenved�s, az �lvezet, a boldogs�g csak negat�vum, a f�jdalom megsz�n�se. Az okos ember a f�jdalommentess�get keresi, nem a gy�ny�rt. Mert a gy�ny�r csak a f�jdalom elm�lta. Az �let ingak�nt leng a f�jdalom �s az unalom k�z�tt.

-a k�zponti szerepl� a vil�gakarat. A vil�gakarat: az egyetlen l�tez� szubjektum.

-nincs �n�ll� akaratunk. V�gyaink vannak, de nem nagyon viszonyulunk hozz�juk.

-az a legf�bb k�rd�s, hogy mit �rt�nk meg a vil�gb�l.

-filoz�fiai t�tele: az ember l�nyege (princ�pium individuationis): Maja f�tyla (Maja indiai istenn�), azaz: az ember egy f�tyolon kereszt�l n�zi a vil�got, ami megismer�sbeli korl�tozotts�got eredm�nyez (”szem�veg”), vagyis csak annyit l�tunk a vil�gb�l, amennyit a f�tyol l�tni enged.

-az ember sokf�le lehet: van, aki �tengedi mag�n az �letakaratainak, �k az �letakarat ig�nyl�k – �letakarat tagad�k.

-az �let szenved�st�rt�net: az �let�nk katasztr�f�k sorozata, a boldogs�g a 2 katasztr�fa k�z�tti �llapot, az �let l�nyege a szenved�s, ez�rt az ember cinikus �s aljas

-a szenved�s enyh�t�s�nek a m�dja lehetne, hogy m�sok�rt is �l�nk, de ez is csak rezign�ci�t eredm�nyez, hiszen a vil�gszellem semmivel nem honor�lja ebb�li er�fesz�t�seinket

-az �llatok farkasai egym�snak

-biologizmus: nem szabad megakasztani (beavatkoz�s) semmif�le t�rt�n�st

-az emberis�g fejl�d�s�ben a csoportszelekci� �rv�nyes�l, m�g az �llatokn�l egyedszelekci� van

-emberi t�l�l�s felt�tele hogy k�z�ss�g van m�g�tte

-teremt�s: alkot�s folyamata

-az ember a vil�gszellem gy�ri term�ke, ez�rt nem tudja �rdektelen�l szeml�lni a m�v�szi alkot�st: nem rezon�l a vil�gakarattal

-ha az ember ellentmond�sba ker�l a vil�gszellemmel, a semmivel ker�l szembe

-tagad minden pozit�v eszm�t

-egy�ni individu�lis l�tez�s�t hi�baval�nak tartotta

-az �sz, az �rtelem uralkod� szerep�t tagadja az ember �let�ben

-abszol�t szerepe egy abszol�t irracion�lis kateg�ri�nak van: az akaratnak

-vil�g 2 r�szb�l �ll: az objektumokb�l, bele�rtve a k�l�nb�z� �l�l�nyeket, az embert, �s a szubjektumb�l, amely nem m�s, mint egy t�rben-id�ben �r�k �s oszthatatlan vil�gakarat

-�sakarat vagy vil�gakarat er�k�nt m�k�dik a term�szetben, ingerk�nt a n�v�nyvil�gban. Az �llatok �s emberek vil�g�ban cselekv�smot�vumk�nt van jelen a vil�gakarat. �llatn�l k�zvetlen, embern�l k�zvetett mot�vumk�nt

-az ember egy az �sakaratot megjelen�t� �l� �s �lettelen dolgok k�z�l, az �letakarat egy atomja

-megismer�si lehet�s�g, amellyel k�zelebb lehet ker�lni az �sakarathoz, ez a tapasztal�st�l f�ggetlen intuit�v-irracion�lis szeml�let, �ltala el lehet jutni az ide�khoz

-fontos, hogy megismerj�k �nmagunkat, els�sorban tetteinken kereszt�l

-az ide�k az �sakarat ki�raml�sai (eman�ci�i)

-kett�s term�szet�k r�v�n az ember k�zeledni tud az ide�kon kereszt�l az �sakarathoz: egyr�szt id�tlenek, abszol�tak, mint az �sakarat, m�sr�szt a nyugalmat �s nyugtalans�got egy�ttesen k�pviselik

-m�v�szet az ide�kat a legadekv�tabban kifejez� megismer�si forma, k�ldet�se a h�tk�znapi szenved�st�l val� elrugaszkod�s, a l�t m�lyebb form�ival val� szemben�z�s

-ide�k k�l�nb�z� objektiv�ci�s szintjei: legalacsonyabb foka az �p�t�m�v�szet, 2. t�jk�pfest�szet, 3. ember�br�zol�s.

-a legelvontabb ide�t, a tiszta akaratot, a vil�g l�nyeg�t a zene k�pes csak kifejezni

-etik�j�nak antropol�giai alapja: ember embernek farkasa (Hobbes), tetteit az egoizmus vez�rli

-az akarat a szerves vil�gban az �let akar�sak�nt jelentkezik, �s ez a legnyilv�nval�bban a fajfenntart�s �szt�n�ben fejez�dik ki

-moralit�s alapja, hogy az egy�n szembe tud fordulni az �sakaratnak az � saj�t karakter�b�l val� megtestes�l�s�vel is, �gy az ember legbels� l�ny�ben megvan a szabads�g lehet�s�ge

-annak sz�m�ra, aki a szeretetet gyakorolja, �ttetsz�v� v�lik a maja f�tyla, elt�nik a princ�pium individuations csalk�prendszere

FRIEDRICH NIETZSCHE: 1844-1900

-felfedezte a tudatalatti szerep�t

-saj�t k�rd�seire pr�b�l v�laszt keresni

-m�ve: A trag�dia sz�let�se

-egy fogalomp�rt vesz �t Hegelt�l: az apoll�ni �s a dion�szoszi ellent�tp�rj�t

-az apoll�ni n�la a rendszeress�get, a m�rt�kletess�get, a harm�ni�t jelen�ti, a dion�szoszi ezzel szemben a diszharm�ni�t, a m�rt�ktelens�get, az ext�zist szimboliz�lja

-�gy fogja fel ezt az ellent�tp�rt, mint az ember egym�st kieg�sz�t� hajlamait, k�pess�geit, orient�ci�it

-�rja szeml�let: v�tkes is fel van ruh�zva m�lt�s�ggal, eg�sz kereszt�ny-zsid� kult�ra kisiklott az eredend� b�n miatt: a h�vek b�ntudatosak, al�zatosak lettek, ez pedig nem tesz j�t az alkot�snak

-a v�tek n�la megdics��l

-szerinte a kereszt�ny vall�s csak moraliz�l, a l�tszatra, ill�zi�ra �p�t, sz�ks�gszer� t�ved�sbe, egyoldal�s�gba esve

-mor�lnak sosem lehet igaza, mert az �let, a valami esszenci�lisan nem mor�lis

-a vall�s �lettagad�sa �npuszt�t�sra buzd�t, enn�lfogva veszedelmes az emberre n�zve

-meg kell szabadulni az istenbe visszavezetett erk�lcsi norm�kt�l, hamis �letfelfog�sokt�l, mert nem felelnek meg az �let val�di ig�nyeinek

-im�ds�g: a fant�zi�tlan emberek tev-e

-el kell fogadnunk a vil�got olyannak, amilyen: �r�kk�n v�ltoz�nak, ellent�teket hordoz�nak

-abb�l indul ki, hogy isten meghalt: hal�la ut�n az embernek mag�nak kell megalkotnia a saj�t �let�hez n�lk�l�zhetetlen �rt�keket

-emberfeletti embert k�pzel el (�bermensch)

-mik�nt a rossznak kett�s jelent�se van, �gy az erk�lcs is k�tf�le: �ri erk�lcs �s csordaerk�lcs

-igazs�g krit�riuma a hatalom akar�sa

-nem fogad el semmilyen eddig boldog�t�nak mondott eszm�t

-ember felemelked�s�t helyezi el�t�rbe

-v�lem�nye a kapitalizmusr�l: a gy�ztes n�meteknek nem kellene beker�lni�k egy nem n�met dologba, m�s utat kellene keresni�k, hogy �jra nagyok legyenek

-eugenika: fajnemed�t�s, fajok kever�se (n�met+zsid�)

-rombol�s: puszt�tani kell, hogy �jat kapjunk, ez vezet az alkot�shoz. Az alkot�s nem egy�ni dolog, kollekt�vumban kell alkotni

-kollekt�vum: egy�ttes �lm�ny a rombol�s, mindig m�rt�ktelen

-altruizmus: kereszt�ny vall�s becsap�s, azt hirdeti, hogy az er�sebb ne gy�zze le a gyeng�t

-azt mondja, a gyeng�k pusztuljanak

-elutas�tja az emberek k�z�tti egyenl�s�get

-alapfogalom az �nteremt�s

20. SZ�ZAD FILOZ�FI�JA

SIGMUND FREUD: 1856-1939