20. SZ�ZAD FILOZ�FI�JA

SIGMUND FREUD: 1856-1939

-k�zponti szerepet tulajdon�tott az embernek, centr�lis poz�ci�ba helyezte

-azt a gondolatot hozta be a filoz�fi�ba, hogy a lelki betegs�gek lelki eredet�ek

-arra a gondolatra jutott, hogy ha a tudatk�sz�b al� szorult �lm�nyeket

vissza lehetne id�zni, ha szembe lehetne vel�k n�zni, akkor megsz�nn�nek a betegs�gek. A betegs�get okoz� �lm�ny felismer�se egyben felszabadul�s lenne a betegs�g al�l. Ez Freud kiindul� hipot�zise.

-n�la a tudattalan szf�r�ja nem perif�rikus, nem m�sodlagos, hanem �pp, hogy az �si l�nyeg sz�khelye

-az �n (ego) felett szerinte a felettes �n (super-ego) uralkodik, ez az �rtelem, az �sz, a tud�s, amennyiben az egy�nr�l, az individumr�l van sz�

-ez a tudatalatti szf�ra ugyan�gy hat az �rz�seinkre, gondolkod�sunkra, mint a tudatos

-foglalkozik a v�letlen sz�t�veszt�sekkel, elsz�l�sokkal, felejt�sekkel, �lom jelens�g�vel

-az emberbe sokkal t�bb v�gy szorult, mint amit �bren ki tudna �lni, ez�rt az �lom szelep, amely a lelki egyens�lyunk fenntart�s�hoz, stabilit�s�hoz sz�ks�ges

-kidolgozza a pszichoanal�zis m�dszer�t: visszavezeti a beteget ahhoz az elfelejtett, elnyomott tudat al� szorult bels� t�rt�n�shez, amely a betegs�get okozta

-a neur�zisok legnagyobb r�sze a szexussal, a szexualit�ssal kapcsolatos

-emberis�gnek volt olyan id�szaka, amikor mindenki ki�lhette a v�gyait, azt�n megjelentek a tabuk �s l�trej�tt a bels� szorong�s �s f�lelem, a lelkiismeret

-felfedezett egy jelent�s pszich�s komplexust: Oedipus-komplexus: l�nyege, hogy a gyerek els� erotikus �rz�ke mindenkor az anyj�ra, els� agressz�v hajlama viszont mindenkor az ap�ra ir�nyul

-� volt, aki r�d�bbentette a civiliz�lt vil�got, milyen fontos a szexus, a szexualit�s az ember �let�ben

-a legt�bb pszich�s betegs�g a nemi v�gyak elfojt�s�b�l ered

-szerinte az �szt�n �s az �rtelem szemben �ll, k�zd egym�ssal

-amit �r�kl�ttnek, hajlamnak nevez�nk: elm�lt nemzed�kek felgy�lemlett �lm�nyeinek a nyoma a mi idegrendszer�nkben

-vall�s kollekt�v neur�zis

-emberis�g t�rt�nete egy �ndomesztifik�ci� t�rt�nete, harcok, k�nyszer� lemond�sok sorozata. Az emberis�g fokozatosan elt�volodik a saj�t �si �nmag�t�l

-az emberis�g t�rt�net�ben a felettes �n szerep�t a kult�ra j�tssza el

-n�la az �rosz (erotikus �szt�n) az �let meg�rz�s�re t�rekszik, a thanatosz (hal�l�szt�n) �n �s k�zvesz�lyes rombol� �szt�n, mely arra t�rekszik, hogy lerombolja az �letet �s visszavezesse az �lettelen anyag eredeti �llapot�ba

-az �svalami teh�t az �rosz �s a thanatosz. E kett�st ellen�rzi a felettes �n, amely t�rsadalmilag a kult�ra, a mor�l, a tv-ek, a nevel�s egy�ttese

-struktur�lisan az egy�n alatt van az �svalami, felette a felettes �n

-csak az auton�m ember k�pes arra, hogy szabads�g�t pozit�v tartalommal t�ltse ki, a t�bbi k�ptelen elviselni szabads�g�nak �ress�g�t, al�rendelik magukat a karizmatikus vezet�knek

-emberi sz�ks�gletek: kapcsol�d�s sz�ks�glete, meggy�kerezetts�g sz., alkot�s sz., az az ig�ny, hogy megtapasztalhassuk a saj�t egy�nis�g�nket, orient�ci�s sz.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

-emberi �let a felettes �n �s az �szt�n�n harca

-emberi �letben 8 olyan szakasz van, amikor v�ls�ghelyzetbe ker�l: legy�zhetj�k, ha fels�bb fokra l�p�nk, de nem mindenki helyesen cselekedni

-felettes �n: a szocializ�ci� tartalma, miden el�rel�p�s a felettes �n gy�zelme, de el is puszt�thatja mag�t

EGZISZTENCIALIZMUS:

-egzisztencia: cselekv�s, alkot�s, �nmegval�s�t�s is

-egzisztencia felismer�s forr�sa: szorong�s, k�ts�gbees�s

KARL JASPERS: 1883-1960

-rejt�zk�d� istent vallja

-szabads�gunk magaslat�n eljutunk hozz�, erre az a biztos�t�k, hogy a transzcendenci�b�l sz�rmazv�n rendelkez�nk az emberl�t el� t�z�tt feladat megold�s�nak minden eszk�z�vel, de semmit nem rem�lhet�nk, ha csak k�v�lr�l v�rjuk a megold�sokat

-�nmag�n t�ll�pni v�gy� ember sz�m�ra alapvet� fontoss�g� a szabads�g

MARTIN HEIDEGGER: 1889-1976

-jelszava: vissza a dolgokhoz!

-embert nem jogosan jellemezz�k a test �s a l�lek dualizmus�val, s az ember t�v�ton j�r, ha le akarja gy�zni a term�szetet s a vil�g ur�v� akar lenni

-kijelenti, hogy a k�z�ppontban nem az ember �ll, hanem a l�t

-ember a nem l�tez�k ura, a l�t p�sztora

-heideggeri fordulat: a vil�gt�rt�nelem m�r nem az egyetemes �sz megtestes�l�se, az ember m�r nem a vil�g ura, �szint�n szemben�z a saj�t v�gess�g�vel

-javaslata, hogy nevezz�k az embert l�tnek, vagy jelenl�v� l�tnek

-ontologikus egzisztenci�lis elemz�s: keresi arra a v�laszt, hogy hogyan, mik�ppen van a l�tez�, mik�ppen vagyunk

-a vil�gban val� l�t elemz�s�n�l a l�t vizsg�lat�nak sorrendje: mi, azut�n a ki

-mi: a holmik, dolgok, amik k�zn�l vannak, amit eszk�zk�nt haszn�lunk

-a t�rgyak egyike utal a m�sikra

-amikor a k�zn�l l�v� eszk�z meghib�sodik, akkor tudatosodik csak benn�nk, hogy mire is szolg�lt

-az ember bele van bonyol�dva a vil�gba, k�ze van hozz�

-az itt-l�t viszonya a vil�ghoz a benne-l�t

-ez a benne-l�t l�tm�dokra bomlik, ilyen l�tm�dok: hangolts�g, meg�rt�s

-�rtelmez�s: 3as tagolts�g� el�-strukt�r�n alapul: a dolog birtokl�sa, az �rtelmez� l�t�sm�d, egy meghat�rozott fogalmis�g

-ki: vagyis az itt-l�t, k�pes �nmag�t v�lasztani vagy elvesz�teni

-az eszk�z�kkel foglalatoskod� vil�gban val� l�t gondk�nt jelenik meg, belevettett�nk egy vil�gba, amely fogva tart minket, ez a fakticit�s

-igazs�g abban �ll, hogy a l�tez�t �gy fedi fel, ahogyan az �nmag�ban van

-mindenki a saj�t hal�l�t halja, hangs�lyoss� teszi, hogy az egzisztencia is kinek-kinek a saj�tja, ez a bel�t�s elszigeteli az itt-l�tet, m�sfel�l r��breszti a maga saj�tos lehet�s�geire, fel nem cser�lhet�s�g�re

-megk�l�nb�zteti a vil�g-id�t, �s az egy�ni id�t

JEAN PAUL SARTRE: 1905-1980

-azt hangs�lyozza, hogy a halad� er�k a t�k�s t�rsadalmon bel�l is k�pesek sikereket el�rni

-m�ve: Az undor

-nem m�s, mint k�pekbe �ttett filoz�fia-Camus szerint

-minden, ami k�r�lveszi az embert, kisst�l�, �rtelmetlen, unalmas, k�zhelyes

-l�tez�s-szem�rmetlens�g

-a vil�g nem k�n�l megold�st, ha csak a m�v�szi tev.vagy a m��lvez�s nem

-val�s�g egy�ni felfedez�s�nek k�s�rlete

-L�t �s a semmi c. m�

-hangs�lyozza a t�rsadalmi cselekv�s lehet�s�g�t �s levonja az egzisztencialista emberk�zpont�s�gb�l ad�d� k�vetkeztet�seket, ki�ll az elnyomottak �gye mellett

Kiindul� t�tele: egzisztencia megel�zi az esszenci�t = ember el�sz�r l�tezik, felt�nik a vil�gban, �s csak azut�n defini�lja �nmag�t

-felfog�sa a l�tet illet�en dualisztikus

--szellemi vil�got, az emberi szellemi l�tet �ll�tja szembe a Semmivel

-az istent�l megfosztott emberi egy�n, a szubjektivit�s ker�l a k�z�ppontba

-az egy�n l�te: teljesen �nmag�t�l f�gg

-emberi l�tet 3 alapvet� szellemi ir�nyults�g (ext�zis) jellemzi: 1. ext�zisban az emberi szellem a semmivel tal�lja szemben mag�t, 2. ext�zisban a m�sik ember fel� vonz�dik (szerelem), 3. a l�t fel� t�rekv�s, azt jelenti, hogy az ember isten akar lenni (isten-ember)

-a hal�l semmif�le �rtelmet nem ad az �letnek

-a hal�l semmiv� tesz minden emberi tervet

-a semmit tudatunk fedi fel, az ember a semmit a saj�t lelk�ben fedi fel

-az ember egyed�l van, egyed�l kell v�lasztania is, hogy megval�s�thassa �nmag�t

-em�ci� elm�let: sz�ks�g van egy olyan antropol�gi�ra, amely az ember l�nyeg�nek, az emberi sorsnak a meghat�roz�s�ra t�rekszik

-fenomenol�giai elm�let: k�z�ppontj�ban a vil�g �tform�l�sa van

-az ember megpr�b�lja c�lir�nyosan v�ltoztatni a vil�ghoz val� viszony�t

-k�s�bb megtagadta a L�t �s a semmiben kifejtett n�zeteit: �j szabads�g-meghat�roz�st ad, amelyben m�r a t�rsadalmi determin�l� t�nyez�k jelent�s�g�t emeli ki

ALBERT CAMUS: 1913-

-m�ve: A k�z�ny

-vil�g abszurdit�s�t elemezte

-eszm�nynek a kommunizmussal szemben politikailag az anarchoszindikalista l�zad�st tartotta

-a l�t, a hal�l, a semmi, a transzcencia

-minden egzisztencialista kiindul�pontja: az ember lehets�ges l�te, az egzisztencia. Ezt csak a szenved�s fedheti fel, de csak 1-1 pillanatra, mert �lland�an v�ltozik. A szorong�s felvillantja az ember sz�m�ra a transzcendenci�t, mely hat�rhelyzetben k�zel�thet� meg. Ilyen hat�rhelyzet a harc, a szenved�s, a b�n, a hal�l.

-a hal�l a l�tt�l elv�laszthatatlan

-l�t = szabads�ggal, de hogy ezt a szabads�got megval�s�tsuk v�lasztani kell

-v�laszt�s 2f�le lehet: 1. autentikus (l�t megval�s�t�sa �rdek�ben v�lasztunk), 2. inautentikus (autentikus ellent�te)

-szerinte minden �r�i alkot�s, cselekedet, hat a t�rsadalomra

-csakis a val�s�g megismertet�se lehet a nagy m�v�szet alapja, a m�v�sz keresi a kapcsolatot az emberekkel

NEOPOZITIVIZMUS, „NYELVI FORDULAT”

-�let �rtelme az, hogy le kell mondanunk a vil�g esem�nyeinek, t�nyleges t�rt�n�seinek a befoly�sol�s�r�l

-a nyelv kijelent�seinek t�nyleges logikai szerkezete nem sz�ks�gk�ppen azonos a grammatikai form�juk �ltal sugallt szerkezettel

-mindazok a kijelent�sek logikai anal�zisre szorulnak, amelyek �sszetett t�rgyakr�l sz�lnak

WITTGENSTEIN:

-az �sszetett dolgokr�l sz�l� kijelent�s premissz�i �s implik�ci�i (k�vetkezm�nyei) nem egy�rtelm�en meghat�rozottak

-a vil�g felbont�s�n�l t�nyleges egyszer� alkot�r�szekhez kell eljutni

-ami bizonytalan azok a mi meghat�roz�saink

-ezt a vil�got a gondolat logikailag lek�pezi

-a nyelv csak t�nyekr�l sz�lhat

-a kiz�r�lag igaz kijelent�sekb�l �ll� �s minden lehets�ges igaz kijelent�st tartalmaz� nyelv a vil�g t�k�letes k�p�t alkotja

-a szubjektum, az ember, maga is t�rggy�, a nyelv t�rgy�v� v�lik

-ez�ltal a vil�g emberi �s nem emberi elemei ismeretfiloz�fiailag egy szintre ker�lnek, �gy lesz a nyelv �s annak logik�ja a vil�g t�k�rk�pe

-mindarr�l, amir�l a nyelv nem sz�lhat hallgatni, kell

-amit mondani lehet, az vil�gosan mondhat�, amir�l viszont nem lehet besz�lni, arr�l hallgatni kell

-a kimondhatatlan mindazon�ltal l�tezik

-az ember k�ptelen racion�lisan gondolkodni, ha nem vmif�le k�z�ss�g tagjak�nt �t�l a dolgokr�l

-nyelv: vonatkoz�si rendszer, l�t-alap, k�z�ss�gben k�telez� �rv�ny�, k�z�ss�get konstitu�l� normarendszer, etalon

-nyelvet 2f�le aspektusb�l lehet szeml�lni: 1. t�rgy nyelv, metanyelv (amellyel a t�rgy nyelvr�l besz�l�nk)

-minden objekt�v igazs�got a nyelvben kell keresn�nk, mert ez az �thagyom�nyoz�dott t�rsadalmi tapasztalatok, tev.form�k t�rh�za

-nyelvj�t�kok: megmutassa azokat a szab�lyokat, amelyeken nyelv�nk m�k�d�se alapszik

-a nyelvi kifejez�sek felsz�ne a nyelvtan, a grammatika

-nyelv maga az alap, a fundamentum

-csak �gy lehet haszn�lni, mint a sakkot, ki lehetne tal�lni m�s kifejez�seket, szab�lyokat, de az m�r egy m�sik j�t�k lenne

-a k�z�s emberi cselekv�si m�d az a vonatkoz�si rendszer, amelynek a seg�ts�g�vel 1-1 nyelvet �rtelmez�nk

-�rtelmez�s teh�t cselekv�s

B�CSI K�R:

-1970-ben alakult k�v�h�zi vitak�rb�l fejl�d�tt ki

-MORITZ SHLICKE: filoz�fiai jelleg�v� tette a besz�lget�seket

-szerinte a filoz�fi�nak az a feladata, hogy a tudom�nyos megismer�s alapjait logikai elemz�snek, anal�zisnek vesse al�

-�t lel�vik, fasizmus hat�s�ra a tagok emigr�lnak

-logikai pozitivizmus: filoz�fiai v�lasz a modern term�szettudom�nyok fejl�d�se �ltal el�id�zett �j szitu�ci�ra, val�di tud�shoz csak term�szettudom�nyos m�dszerrel lehet eljutni

-a tudom�nyos m�dszernek a felt�tele a megtapasztalhat�s�g, a megfigyelhet�s�g

-a term�szettudom�nyok felfedez�seket tesznek

-az emberi megismer�s tudom�nyos rekonstrukci�ja lenne a filoz�fia feladata

-nyelvi fordulat: a szimbolikus logika az egyedi gondolatokat az emberi gondolatokban szerint�k fellelhet� k�z�s form�ban juttatja kifejez�sre. Az emberi tud�s term�szetes k�zege a nyelv.

-verifik�lhat�s�g: egy �ll�t�s igazs�g�nak vagy hamiss�g�nak a tapasztalatok seg�ts�g�vel val� eld�nt�se

-verifik�ci�s elm�letek megalkot�sa

-bonyolult �l� nyelvek vizsg�lata helyett egyszer�bb, idealiz�lt nyelveket alkotnak meg

-logikai szintaxis elegend� egy nyelv m�k�d�s�nek elemz�s�hez,

 k�s�bb a szemantik�val, a pragmatik�val k�nytelenek kieg�sz�teni

-fizikalizmus: vmennyi tudom�ny a fizika m�dszer�vel lehet csak eredm�nyes

FRANKFURTI ISKOLA:

-1923-ban alakult

-HORKHEIMER: a t�k�seket kannib�loknak, a munk�sokat �ldozatoknak tartotta

-hagyom�nyos filoz�fia �s t�rsadalomtudom�ny m�sra nem j�, mint a fenn�ll� rend reformokkal t�rt�n� feldolgoz�s�ra

-a l�tszatok m�g�tt meg kell tal�lni a l�nyeget, �s seg�teni kell a t�rsadalom radik�lis �tszervez�s�t, egy �j, a t�bbs�g �rdek�t szolg�l� igazs�gos t�rsadalom l�trej�tt�t

-t�rsadalmi er�szak k�rd�se

-pacifikus n�zet: lehetetlennek v�lte az emberek �r�mteli egy�ttm�k�d�s�t, mert szerinte minden egy�ttm�k�d�s eleve negat�v jelleg� lehet csak. Pozit�v t�ltete csak a szenved�snek �s a f�jdalomnak van

-nem szabad az er�szakot er�szakkal megsz�ntetni

-elvetette az er�szak minden form�j�t

-szerinte a fasizmus nem m�s, mint a liber�lis polg�ri demokr�cia term�szetes k�vetkezm�nye

-munkan�lk�liek egyfajta amorf oszt�lyt alkotnak, csak arra v�rnak, hogy vki megszervezze �ket, engedelmes eszk�z�v� v�ljanak egy szervez�d� �j uralkod� oszt�ly kez�ben

-a fasizmus a termel�eszk�z�k feletti rendelkez�s jog�t azon kisebbs�g sz�m�ra biztos�tja, amely a legelsz�ntabb er�k�nt emelkedett ki a konkurenciaharcb�l

-azt a feladatot t�zt�k ki, hogy megfelel�st, korrel�ci�t �llap�tsanak meg bizonyos szem�lyis�gjegyek �s az el��t�letekre val� fog�konys�g k�z�tt

-antiszemitizmus tartalma: 1. sztereot�v negat�v v�lem�nyek, amelyek a zsid�kat fenyeget�nek, immor�lisnak �rj�k le, 2. olyan ellens�ges be�ll�totts�g, amely a zsid�k�rd�s megold�s�ul a korl�toz�s, kirekeszt�s �s az elnyom�s k�l�nb�z� form�it s�rgette

-pszichol�giai rokons�g �ll fenn az etnocentrizmus �s a konzervativizmus k�z�tt

-jellemezni lehet az autorit�rius szem�lyis�get 9 von�ssal: 1. konvencionalizmus, 2. autorit�rius engedelmess�g, 3. autori�tus agresszi�, 4. anti-intracepci�, 5. babona �s sztereot�pia, 6. er� �s kem�nys�g, 7. destruktivit�s �s cinizmus, 8. projektivit�s, 9. t�lzott t�r�d�s a szexualit�ssal

-meg�llap�tj�k, hogy az egzakts�gra, kvantifik�ci�ra t�rekv�sben elv�sz a t�rsadalmi jelens�gek l�nyege

-a t�rsadalmat nem lehet a term�szettudom�ny vizsg�lati eszk�zeivel kutatni, mivel saj�tos min�s�g

-egy t�rsadalmi egy�nt csak akkor lehet meg�rteni, ha ismerj�k mag�t a t�rsadalmat

-a t�rt�nelem a tot�lis ir�ny�totts�g fel� halad

HERBERT MARCUSE:

-egydimenzi�s t�rsadalomelm�let

-a technikai fejl�d�s, a megn�vekedett termel�kenys�g l�trehozza az ipari t�rsadalmat, a fogyaszt�i t�rsadalmat, a j�l�ti �llamot a mindezzel egy �j t�pus� elnyom�st val�s�t meg, ahol a t�megek hajland�k al�vetni magukat az elnyom�snak, amely egyetemes konformizmust val�s�t meg

HERMENEUTIKA, GADAMER:

-a filoz�fia hermeneutika a megnyilatkoz�s, a tolm�csol�s, az �rtelmez�s m�v�szete

-hermeneutika annyit jelent, hogy egy m�sik vil�gb�l sz�rmaz� �zenet, �rtelem-�sszef�gg�s �thozatala a saj�t vil�gunkba

-a hermeneutikai hozz��ll�shoz hozz�tartozik a t�rt�neti horizont felv�zol�sa, amely k�l�nb�zik a jelen horizontj�t�l

-a t�rt�neti tudat tudat�ban van a saj�t m�ss�g�nak, ez�rt a hagyom�ny horizontj�t az els� meg�rt�si f�zisban elk�l�n�ti a saj�t horizontj�t�l, tiszt�zza a k�l�nbs�get a 2 k�z�tt

-az �thagyom�nyozott sz�veget a jelen j�v�horizontj�ra is vonatkoztatni kell ahhoz, hogy a hagyom�nyt alkalmazhassuk

-a gyors v�ltoz�sokkal el�rasztott korunkban az, ami v�ltozik, �sszehasonl�thatatlanul szembet�n�bb, mint az, ami marad a r�giben, ez szellemi �let�nk egyik �ltal�nos tv-e

-minden emberi alkot�s �t van itatva jelent�ssel, amelynek kiolvas�sa a hermeneutika feladata

-a hermeneutikai er�fesz�t�s csak ott lehet sikeres, ahol bel�t�s, elsaj�t�t�s, megvil�gosod�s t�rt�nik, ahol megsz�nik az idegens�g, ahol be tud �p�lni a szem�lyes tud�sba, gondolkod�sba

SCHLEIERMACHER:

-szerinte a hermeneutika az eredeti szellemi alkot�folyamat reprodukt�v meg�rt�se �s megism�tl�se, m�gpedig a szellemi kongenialit�s alapj�n (rokonlelk�s�g)

-grammatikai interpret�ci�kat ki kell eg�sz�teni m�g a pszichol�giai elemz�ssel, ez az objekt�v �rtelmez�s mellett sz�ks�ges szubjekt�v, �n. divinatorikus elemz�s (j�sl�s, l�tnoki sejt�s)

-lelki rokons�gra van sz�ks�g

-vmely t�rgyat, magatart�st, amely az �n �let�sszef�gg�semben, k�rnyezetemben ne tal�lhat� meg, nyelvi megjel�l�s�ben sem �rtetem meg

-akkor sem vagyunk k�pesek a m�sik �let�t, gondolatait meg�rteni, ha magunk bel�lr�l zavarosak, tiszt�zatlanok vagyunk

-fontos, hogy tudjunk k�rdezni, ehhez kell egy el�zetes meg�rt�s, tud�s, plusz egy meghat�rozott, a saj�t �let�nkben gy�kerez� �rdekszempont