A pszichoanalitikus szem�lyis�gelm�let

-         Sigmund Freud a pszichol�gia-t�rt�net legismertebb alakja, mind a szakemberek, mind a nem szakemberek sz�m�ra

-         sokat vitatott egy�nis�g, elm�let�nek sz�mos k�vet�je akadt, egy pszichol�giai iskola alakult ki k�r�l�tte, azonban elm�let�t senki sem fogadta el teljesen

-         Freud 1856-t�l 1939-ig �lt, B�csbe k�lt�z�tt csal�dj�val, 1873-ban kezdi meg orvosi tanulm�nyait, dolgozott neurol�gusk�nt is, 1886-ban kezdi meg igazi pszichol�gusi munk�ss�g�t Jean Charcot p�rizsi int�zet�ben, 1896-ban el�sz�r haszn�lja a pszichoanal�zis kifejez�st, �nmag�t kezdi el analiz�lni, 1906-ban C. G. Junggal dolgozik egy�tt, 1908-ban megrendez�sre ker�l az els� Freudi pszichol�gia-kongresszus, majd 1920-ben megalak�tj�k a Nemzetk�zi Pszichoanal�zis T�rsas�got, szakfoly�iratuk 1920-ban jelenik meg, 83 �ves kor�ban hal meg

�j n�z�pont:

A viselked�s, szem�lyis�g nem tudatos �sszetev�j�re helyezte a hangs�lyt, a szem�lyis�g-fejl�d�sben pedig kiemelte a gyermekkori �lm�nyeket, melyek hat�sai feln�ttkorban mutatkoznak meg, a traumatikus �lm�nyek, megoldatlan kr�zisek pedig lelki megbeteged�seket eredm�nyeznek

A pszichoanalitiusok a szem�lyis�get t�bb oldalr�l k�zel�tik meg:

1. Egy bizonyos viselked�s egy vagy t�bb mot�vum egyenes k�vetkezm�nye lehet, azonban az egyes mot�vumok hathatnak tudattalanul is - rejtett form�ban. Tov�bb� ugyanaz a viselked�si forma k�l�nb�z� szem�lyekn�l m�s-m�s mot�vum kiel�g�t�s�t c�lozhatja. P�ld�ul az ev�s fakadhat egyszer� biol�giai sz�ks�gletb�l, de kiel�g�thet� olyan rejtett v�gyakat is, mint a szerelem ir�nti ig�ny. Egyes munkahelyek kiv�laszt�sa a szem�lyek egy�ni motiv�ci�s rendszer�t�l f�gg, de ugyanaz a munkahely t�bb sz�ks�gletet el�g�t ki. Pl a seb�szorvos eset�t: valaki egyszer�en az�rt v�laszthatja ezt a foglalkoz�st, mert er�s benne a m�sokon val� seg�t�s k�sztet�se, m�s szem�ly pedig ezzel ellent�tben agressz�v k�sztet�sei kiel�g�t�s�nek keres egy kulturaliz�lt form�t. A szem�lyis�g pszichoanalitikus megk�zel�t�se pontosan ezeket a min�s�gi k�l�nbs�geket hivatott felt�rk�pezni - nem lehet kiz�r�lag a k�ls� megfigyelhet� viselked�sre �sszpontos�tani, hanem a viselked�s mozgat�rug�it, a sz�nd�kokat, v�gyakat kell megvizsg�lni.
2. Minden viselked�s a tudatoss�g k�l�nb�z� szintjein nyilv�nul meg. A tudatoss�g egy sz�les sk�l�n mozog a teljesen tudatos cselekv�sekt�l a tudattalan cselekv�sekig, melyekr�l a szem�ly nem tud besz�molni. Freud 1890-ben 4 ter�pi�s elj�r�st pr�b�lt ki, de hat�konys�gukkal nem volt megel�gedve:

♠ hipnotikus szuggeszti�k: Ezt a m�dszert Charcot-t�l saj�t�totta el, hipn�zissal enyh�tette a hiszt�ri�s t�neteket, de eredm�nyeit nem tekintette hat�konynak.
♠ koncentr�ci�s technika: A pszichoanalitikus szem�lyis�gvizsg�lathoz a legk�zelebb �ll� m�dszer. L�nyege, hogy a p�ciens k�nyelmes poz�ci�ban fekszik, a terapeuta kez�t a p�ciens fej�re helyezi, �s eml�keinek felid�z�s�t s�rgeti.
♠ katarzis technika: Ezt a m�dszert Breuert�l saj�t�totta el, l�nyege a p�ciens �rzelmeinek szabad kinyilv�n�t�sa, megmutat�sa valamely m�s szem�ly probl�m�i �ltal.
♠ a szabad asszoci�ci�s technika: Freud 1896-t�l alkalmazta el�sz�r. Alapgondolata, hogy a szem�lyeket nem sz�ks�ges hipnotikus �llapotba hozni ahhoz, hogy be tudjanak sz�molni rejtett v�gyaikr�l, gondolataikr�l, hanem egyszer�en el�g az, ha arra �szt�n�zz�k, szabadon nyilv�n�tsanak ki mindent, ami megfordul a fej�kben, g�tl�sok �s sz�gyen�rzet n�lk�l. A szabad asszoci�ci� sor�n a szem�lyt felk�rik, hogy azonnal mondjon ki mindent, ami felmer�lt tudat�ban, ellen�rz�s n�lk�l, �gy fokozatosan bepillant�st nyerhet�nk tudatalatti gondolatvil�g�ba, megismerhetj�k visszat�r� mot�vumait. Gyakran a tudatalatti gondolatok szimbolikus form�ban ker�lnek kifejez�sre, a terapeuta feladata ezek �rtelmez�se. Ez volt az els� olyan ter�pi�s elj�r�s, ahol a szem�ly �s terapeuta nem szemt�l szemben helyezkedett el. A terapeuta a p�ciens l�t�k�r�n k�v�l helyezkedik el, hogy jelenl�t�vel ne zavarja a gondolatok �raml�s�t, ne keltsen b�ntudatot, sz�gyen�rzetet.

Freud elm�lete:

-         els�sorban megfigyel�sre �s esettanulm�nyokra alapoz

-         h�tr�nyok → a vizsg�lati szem�lyek sz�ma korl�tozott, a popul�ci� csak egy kiv�lasztott mint�j�r�l nyerhet�nk adatokat, mivel pszichoter�pi�ban kiz�r�lag a fels�bb �s a k�z�ps� t�rsadalmi oszt�ly k�pvisel�i r�szes�ltek

-         Br�cke mint�j�ra a szem�lyis�get energetikai rendszernek tekintette, olyan rendszer, melyben energia �ll�t�dik el�, k�l�nb�z� csatorn�kon �ramlik, felhalmoz�dik, mell�kv�g�nyra ker�l, egy adott id�ben az energia mennyis�ge korl�tozott, �gy ha egy bizonyos cselekedet kivitelez�s�re elhaszn�l�dik, akkor nem marad energia egy�b tev�kenys�gekre (pl , ha valaki intenz�ven dolgozik, t�l�r�zik a munkahely�n, este nem k�pes kultur�lis tev�kenys�get folytatni, vagy a csal�dj�val foglalkozni), vagy ha az energia terjed�se valamilyen csatorn�n g�tolva van t�rsadalmi norm�k, b�ntudat miatt, akkor ez m�s m�don jut kifejez�sre (pl ha valakiben igen er�sek az agressz�v k�sztet�sek, ezek szabad kinyilv�n�t�s�t tiltj�k a t�rsadalmi egy�tt�l�s szab�lyai, �gy a szem�ly k�nytelen olyan foglalkoz�st vagy hobbit v�lasztani, ahol az agresszivit�s megengedett, s�t gyakran megk�vetelt (katona, m�sz�ros, seb�sz, bokszol� stb.))

-         minden viselked�s c�lja az �r�mszerz�s, a szervezetben keletkez� fesz�lts�gek enyh�t�se, az energia egy bizonyos szervezeten bel�l �talakulhat egyik form�j�b�l a m�sikba, de betartva az energiamegmarad�s szab�lyait soha nem v�sz el