6. Andrag�gia k�nyv

XX. sz�zad m�sodik fel�ben oktat�si rendszer ipari rendszerr� v�lt. A fejl�d� orsz�gok az alap k�z�pfok� oktat�sban a fejlett orsz�gok a k�z�p fels�fokban �s a fels�fok� oktat�sban is t�megess� tett�k a tanul�st .

T�rv�nyek k�telezik az �llampolg�rokat a m�velts�g egy adott szintj�nek elsaj�t�t�s�ra. Fejleszt� szerepet t�ltenek be az egyetemek ismerte fel Bolognai Egyetem 1988-ban, s  r�gz�tette a Bolognai Egyetem Magna Chart�j�ban az eur�pai fels�oktat�si t�rs�g kialak�t�s�nak ig�ny�t.1998. m�jus 25- i Sorbonne Nyilatkozatban tal�lkozunk az �ll�sponttal egyetemek Eur�pa kultur�lis dimenzi�j�ban k�zponti szerepet, kapnak Bolognai Nyilatkozatban az EU orsz�gainak �s az Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�g �gy�hez csatlakozott �llamok, �sszegezt�k �ll�sfoglal�suk l�nyeg�t:

1. �ttekinthet� �s �sszehasonl�that� k�pz�s

2. Undergraduate 3 �ves lez�rt tanulm�nyi ciklus �s arra �p�l� graduate fok

3. Undergraduat fokozat k�pes�t�st ad

 4. Graduate k�pz�s egyetemi vagy doktori fokozattal z�rul.

5. Egys�ges kreditrendszer

6. Egyenl� es�lyeket kell teremteni a mobilit�s ter�n

A dokumentumot 29 orsz�g �rta al� Magyarorsz�g is.

1. Pr�g�ban 2001. m�jus 19.   

A Pr�gai Nyilatkozatb�l pl�num a fels�oktat�s eg�sz�t  k�zj�- nak tekintette. Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�g vonz�v� t�tel�t is c�lul t�zte, megval�s�t�s�t 2010- re hat�rozta meg, eg�sz �leten �t tart� tanul�s.

2. Berlinben 2003.szeptember19.

K�tciklus� k�pz�s rendszer�t 2005- ben bevezetik a fels�fok� int�zm�nyekben.

Eur�pa Tan�cs 2000. �vi lisszaboni �s 2002. �vi barcelonai �l�sein r�sztvev�k �rt�kelt�k a vil�g  gazdas�gi- t�rsadalmi folyamatait.

3. Bergenben  2005.m�jzs 19-20.

A bergeni konferenci�n Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�ghez k�v�nt csatlakozni Azerbajdzs�n, Gr�zia, Moldova, �rm�nyorsz�g, Ukrajna 45 orsz�g oktat�si minisztere fogadta el a komm�nik�t.A mai andrag�gia szak tudom�ny n�pm�vel�s Iskolap�tl� funkci�val feln�tt analfab�t�k oktat�s�val szakmai termel�si kult�ra fejleszt�s�nek ig�ny�vel ind�tott iskol�n t�li k�pz�seket

Angli�ban 1920- t�l , USA -ban 1933- t�l ,Finnorsz�gban 1949- t�l m�r fels�fok� n�pm�vel� k�pz�s is folyt. A feln�ttk�pz�s n�met szakkifejez�s, ma is �gy nevezik a n�pf�iskol�k tev�kenys�g�t. A debreceni Kossuth Lajos Tudom�nyegyetemen 1956 �sz�n a Pedag�giai Int�zet keret�ben Durk� M�ty�s �ltal ind�tott n�pm�vel� k�pz�ssel

1961- ben ELTE-n Nov�k J�zsef Mar�ti Andor szombathelyi tan�rk�pz� f�iskol�n 1962 -ben Horv�th Margit �s Szalay L�szl� szervezt�k meg a n�pm�vel�s fels�fok� diplom�t ad� szakk�pz�seit. A p�csi Janus Pannonius Tudom�nyegyetemen 1975- ben Koltai D�nes ir�ny�t�s�val megsz�letett �j tansz�ki csoport,feln�ttk�pz�st helyezte a tanulm�nyai f�kusz�ba.A tansz�ki csoportb�l el�bb 1992 -ben tansz�k ,majd 5 tansz�kkel 1998-ban int�zet lett ,2005- t�l pedig �n�ll� egyetemi kar .

2001 december�ben a Fels�oktat�s Fejleszt�si Programban 5 strat�giai c�lt t�z�tt ki a Parlament. A magyar fels�oktat�s moderniz�c�j�t, az Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�ghez t�rt�n� csatlakoz�s�t c�lz� fels�oktat�s- fejleszt�s koncepci�j�ban

- Es�lyegyenl�s�g megteremt�se fels�oktat�sban

- Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�ghez illeszked�s

- alkalmazkod�s a tud�s alap� t�rsadalom �s versenyk�pess�g gazdas�gi k�vetelm�nyeihez

- a region�lis szerepk�r b�v�t�se

- Gazd�lkod�si reform

A feln�ttk�pz�si �s Emberi Er�forr�s Fejleszt�si kar andrag�gia szakb�l indul� k�pz�seinek k�z�s jegye hogy a feln�ttk�pz�s tudom�ny�ban gy�kereznek.

A szakir�ny� k�pz�sek egy�tt alkotnak az alapszakkal immanens egys�get.

A m�vel�d�sszervez� szakir�ny kurzusai �t�dik �s a hatodik szemeszterben jelennek meg.675 kontkat �r�ban 50 kreditet szerezhet a hallgat�, 12 kollokvium �s 7 gyakorlati jegy jelz.

Az andrag�gia alapszak �s az abba integr�lt m�vel�d�sszervez� szakir�ny �s kultur�lis medi�tor k�z�tt a k�pz�s c�ljaiban,  tartalmainak gazdags�g�ban a kurzusok tartalm�ban m�rhet�nk pozit�v k�l�nbs�geket 120 kreditet �s 1200 kontakt �r�t mag�ba foglal� k�pz�sben sincs m�r szigorlat,de szakir�ny is hi�nyzik.