11. Egyh�zak �s feln�ttk�pz�s

A kult�r�t �gy �rtelmezz�k, mint integr�lt dimenzi�rendszert , amelynek elemeit az ember �ltal megteremtett kultur�lis objektiv�ci�knak fogjuk fel ,amelyek k�z�tt val�sul meg az ember l�tez�si m�dja. A vall�si csoportok polifunkcion�lis szervezetek: a szoci�lis tanul�s, a ment�lhigi�n�s probl�m�k kezel�s�nek, a t�rsadalmi identifik�ci�nak a biztons�gi sz�ks�gletek megold�s�nak, az �nmegval�s�t�snak a sz�nterei. A vall�s a t�rsadalom kultur�lis konfigur�ci�ja, amely az egyh�z int�zm�ny�ben szerves�l, vall�si k�z�ss�g �s kapcsolod� polifunkcion�lis k�z�ss�gek fedezhet�k fel. A vall�s felt�telezi a transzcendenst, az ir�nta kialak�tott be�ll�t�d�st( hit), a f�ld�n t�li l�tet. Hitt�teleken ,normarendszeren, normat�v viselked�sen alapszik. A szekta is vall�sos szervezet ,egyh�zb�l kiszakadt kisebb k�z�ss�g, k�z�s vall�si �lm�nyt keres� csoport. Felekezet,amely hosszabb ideje fenn�ll�, kisebb hiv�- sz�mmal rendelkez�, m�s vall�sokkal, egyh�zakkal egy�tt �l�,papi hierarchi�t is mag�ba foglal� strukt�r�t jelent. A kultusz lehet vall�sos elemeket haszn�l�, egyetemes �rt�k- �s normarendszerrel nem rendelkez� szervezet is, de nem sz�ks�gszer�,hogy a k�z�s hit k�sse �ssze a kultikus szervezet tagjait. Andorka Rudolf al�bbi dimenzi�kat k�l�n�ti  el:

- Hit bizonyos vall�si t�telekben

- Bizonyos ritu�l�k gyakorl�sa ( istentisztelet, im�ds�g)

- Vall�si ismeretek

- Vall�si �lm�nyek ( Istennel val� szem�lyes kapcsolat)

- Vall�si erk�lcsi norm�k betart�sa

K. Marx �s F. Engels a vall�st a kizs�km�nyol� t�rsadalom relev�ns jegy�nek ,kizs�km�nyol� oszt�ly sz�vets�g�nek tartja.

Kozma Tam�s a vall�sos sz�ks�glet eredet�t kutatva k�l�n�tett el:

1 A szoci�lantropol�giai elm�letek csoportja a term�szeti kih�v�sokkal, k�z�ss�gi �lm�nyek meg�l�s�nek sz�ks�gleteivel vezeti le.

2.Szoci�logiai magyar�zatban a vall�s  t�rsadalmi- hatalmi viszonyok anyagi vil�gt�l f�ggetlen transzcendens t�kr�z�d�se.

3.Szerz� a filoz�fiai elm�letek csoportj�t emberi megismer� tev�kenys�g folyamat�val, kudarcaival kapcsolja �ssze.

Pszichol�giai megk�zel�t�s a f�lelmet, szem�lyis�g pszichikum�nak tudatalatti �s tudatel�ttes r�tegeit tekinti a vall�s keletkez�s�nek okak�nt.

Vall�si rendszerek

Kereszt�nys�g �s az iszl�m hitterjeszt� vall�sok, amelyek a F�ldk�zi tenger medenc�j�nek k�rnyezet�ben fejtett�k ki hat�sukat.

G�r�g, r�mai, egyiptomi ir�ni vall�sok m�tosz-elemei is belesz�v�dnek. Id�sz�m�t�s ut�n 313- ban Nagy Constantinus a Mil�n�i ediktumban biztos�totta a kereszt�ny vall�sgyakorlat szabads�g�t ,323 ig �llamvall�ss� tette a kereszt�nys�get , majd 325- ben niceai  zsinaton megfogalmazt�k a kereszt�ny vall�s hitt�teleit. Mohamed arab pr�f�ta( i.u .57o vagy 571- 632) 40 �vesen �rta meg a Kor�nt ,alap�totta meg az iszl�m vall�st .Tanai a zsid� �s kereszt�ny vall�sok.

Magyarorsz�gi egyh�zak

T�rt�nelmi egyh�zaknak nevezz�k a kereszt�ny egyh�zakat( r�mai katolikus egyh�z, g�r�g katolikus egyh�z ,ortodox (keleti) egyh�z, protest�ns egyh�zak) . A kisegyh�zak szektak�nt m�k�d� szervezetek. Van saj�t erny�szervezet�k is Szabadegyh�zak Tan�csa. Adventista Egyh�z, Baptista Egyh�z, Nazar�nus Egyh�z. Katolikus Eger- Gy�ngy�s t�rs�ge, Sz�kelyf�ld ,K�lvinista K�z�p- Alf�ldet �s a Fels�- Tisza vid�ket. Evang�likus egyh�z B�k�scsaba k�rny�ke, Szerb ortodox egyh�z tagjai Budapest-Szentendre v�rosokban van .Magyarorsz�gon 4 f�egyh�zmegye (�rseki tartom�ny) �s 13 egyh�zmegye vall�si -igazgat�si ter�leti egys�geit ismerj�k ,amelyek �sszess�g�t magyar katolikus egyh�zi imp�riumnak tekintj�k, vezet�je a Esztergom- Budapesti �rsek ,pr�m�s �rsek.

Haz�nk katolikus p�sp�ks�gei:

Debrecen -Ny�regyh�zi Egyh�zmegye Gy�ri Egyh�zmegye

Kaposv�ri Egyh�zmegye P�csi Egyh�zmegye

 Szeged- Csan�di Egyh�zmegye Sz�kesfeh�rv�ri Egyh�zmegye

Szombathelyi Egyh�zmegye V�ci Egyh�zmegye

Egri Egyh�zmegye Esztergom- Budapest Egyh�zmegye

Veszpr�mi Egyh�zmegye Kalocsa- Kecskem�ti Egyh�zmegye

Hajd�dorogi Egyh�zmegye( G�r�g Katolikus)

Egyh�zmegy�k ter�leti egys�gekre bomlanak:f�esperess�gekre, esperess�gekre, egyh�zmegyei d�nt�seket hajtj�k v�gre. Az egyh�zi szervezet lok�lis alapegys�ge a pl�b�nia, amely saj�t templommal, az anyak�nyvez�s jog�val rendelkezik.

Szerzetesrendek

1991- ben m�r 21 f�rfirend �s 42 n�i rend m�k�d�tt Magyarorsz�gon. 2002- ben a szerzetesrendek sz�ma 71- re emelkedett. Szerzetesrendeket tev�kenys�g�k, t�rt�netis�g�k alapj�n 4 csoportba soroljuk:

1.  Remeterendek( p�losok, karmelit�k)

2. Monach�lis rendek (Benedek -rend ,ciszterciek)

3. Koldul�rendek ferencesek domonkosok

4. �jabb( tan�t�) rendek (jezsuit�k, piarist�k)

Saj�tos helyzete van a katolikus t�bori p�sp�ks�gnek ,1994- t�l szervez�d�tt �jj� ,Apostoli Szentsz�knek tartozik engedelmess�ggel, mint a Magyar Benc�s Kongreg�ci� Pannonhalmi Ter�leti Ap�ts�g. Egyh�z hit�let�t t�rv�nyek szab�lyozz�k,amelyet a p�pa eln�klet�vel �l�sez� zsinat hozhat.

1646. �prilis 24-  �n kialakult a g�r�g katolikus munk�csi egyh�zmegye, amelynek k�zpontja 1775- ben Ungv�rra ,1912- ben Hajd�dorogra ker�lt. Egyh�z elismeri a p�pas�g int�zm�ny�t �s a dogmarendszer�t ,de meg�rizte a biz�nci liturgia hagyom�nyait.2 fontos egyh�zszervezet van: Hajd�dorogi G�r�g Katolikus Egyh�zmegye, amely ny�regyh�zi sz�khely�, s a Miskolci G�r�g Katolikus Apostoli Exarch�tus, amely Mucsony k�zs�gben lelhet� fel.

VIII. Henrik kir�lya 1534. november- 3 �n hozta l�tre az egyh�zat, amely �llamvall�s� v�lt. Protest�ns egyh�z alapt�telei:

1. A Biblia

2. �dv�ss�g Isten Kegyelme �ltal t�rt�nik

3. Predesztin�ci� elve: Isten kegyelm�b�l (�ltal�nos elh�v�s) akt�v elhivatotts�gg� v�lik.

4. A reform�ci� etik�ja a szabads�g etik�ja

A protest�ns egyh�zak nem �p�tenek fel papi rendszert ,egyh�zk�zs�g v�lasztott vezet�s�ge ir�ny�tja. Protest�ns egyh�z is l�tre hoz vall�si k�zigazgat�si ter�leti egys�geket, egyh�zmegy�ket, amelyeket a p�sp�ks�g ir�ny�t .

Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�znak 4 egyh�zmegy�je van :

Dun�nt�li Egyh�zmegye

Dunamell�kei Egyh�zmegye

Tisz�ninneni Egyh�zmegye

Tisz�nt�li Egyh�zmegye

Kisegyh�zak szekt�k kultuszok okak�nt t�bb magyar�zat:

1.Primitiv transzcendencia- ig�ny zavaros misztika, tiszt�zatlans�g ,m�veletlens�g okozz�k a szekt�k keletkez�s�t.

2.  Tudom�ny �s a technika nem oldotta meg a vil�gm�ret� t�rsadalmi probl�m�kat .H�bor�, betegs�gek, szeg�nys�g, m�veletlens�g b�ncselekm�nyek nem sz�ntek meg.

3. Nagy egyh�zak elvesztett�k hitel�ket elszem�lytelenedtek.

4. Gener�ci�s �s kultur�lis konfliktusok

5. Elidegened�s a t�rsadalom rendszerit�l

6. Psychoboom

7A globaliz�ci�, t�r �s id� relativizmusa

Szekt�k, kisegyh�zak fontosabb kateg�ri�i:

1. Egyh�zakb�l kiszakadt mozgalmak

2. �zsiai vall�si trad�ci�kb�l keletkezett szervezetek

3.Human potencial alapj�n �ll� mozgalmak

4. R�gi tan�t�sok meg�j�t�s�t v�llal� szervezetek

5. A fenti rendszerbe besorolhatatlanok

Kereszt�ny egyh�zakb�l kiv�lt, kereszt�ny tanokat kisebb m�rt�kben m�sk�nt �rtelmez�, szektacsoport k�l�n kateg�ri�t k�pez.

Vannak olyan szekt�k, amelyek konfront�lnak a t�rsadalommal, bez�rk�znak szervezeti keret�kbe destrukt�v szekt�knak nevezz�k. (�lvall�sok, s�t�nizmus)

Egyh�z �s �llam

Az �llam 1948- ban elv�lt az egyh�zt�l, 1989. j�nius 26- �n megsz�nt az �llami Egyh�z�gyi Hivatal.

Az �llam a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�nak keret�ben hozta l�tre az egyh�zakkal egy�ttm�k�d�, azok munk�j�t seg�t� Egyh�zi Kapcsolatok Helyettes �llamtitk�rs�g�t. H�rom F�oszt�lya (Egyh�zi Kapcsolatok F�oszt�lya, Tulajdonrendez�si F�oszt�lya, T�j�koztat�si �s Koordin�ci�s F�oszt�ly)