11. Egyházak és felnőttképzés

A kultúrát úgy értelmezzük, mint integrált dimenziórendszert , amelynek elemeit az ember által megteremtett kulturális objektivációknak fogjuk fel ,amelyek között valósul meg az ember létezési módja. A vallási csoportok polifunkcionális szervezetek: a szociális tanulás, a mentálhigiénés problémák kezelésének, a társadalmi identifikációnak a biztonsági szükségletek megoldásának, az önmegvalósításnak a színterei. A vallás a társadalom kulturális konfigurációja, amely az egyház intézményében szervesül, vallási közösség és kapcsolodó polifunkcionális közösségek fedezhetők fel. A vallás feltételezi a transzcendenst, az iránta kialakított beállítódást( hit), a földön túli létet. Hittételeken ,normarendszeren, normatív viselkedésen alapszik. A szekta is vallásos szervezet ,egyházból kiszakadt kisebb közösség, közös vallási élményt kereső csoport. Felekezet,amely hosszabb ideje fennálló, kisebb hivő- számmal rendelkező, más vallásokkal, egyházakkal együtt élő,papi hierarchiát is magába foglaló struktúrát jelent. A kultusz lehet vallásos elemeket használó, egyetemes érték- és normarendszerrel nem rendelkező szervezet is, de nem szükségszerű,hogy a közös hit kösse össze a kultikus szervezet tagjait. Andorka Rudolf alábbi dimenziókat különíti  el:

- Hit bizonyos vallási tételekben

- Bizonyos rituálék gyakorlása ( istentisztelet, imádság)

- Vallási ismeretek

- Vallási élmények ( Istennel való személyes kapcsolat)

- Vallási erkölcsi normák betartása

K. Marx és F. Engels a vallást a kizsákmányoló társadalom releváns jegyének ,kizsákmányoló osztály szövetségének tartja.

Kozma Tamás a vallásos szükséglet eredetét kutatva különített el:

1 A szociálantropológiai elméletek csoportja a természeti kihívásokkal, közösségi élmények megélésének szükségleteivel vezeti le.

2.Szociólogiai magyarázatban a vallás  társadalmi- hatalmi viszonyok anyagi világtól független transzcendens tükröződése.

3.Szerző a filozófiai elméletek csoportját emberi megismerő tevékenység folyamatával, kudarcaival kapcsolja össze.

Pszichológiai megközelítés a félelmet, személyiség pszichikumának tudatalatti és tudatelőttes rétegeit tekinti a vallás keletkezésének okaként.

Vallási rendszerek

Kereszténység és az iszlám hitterjesztő vallások, amelyek a Földközi tenger medencéjének környezetében fejtették ki hatásukat.

Görög, római, egyiptomi iráni vallások mítosz-elemei is beleszövődnek. Időszámítás után 313- ban Nagy Constantinus a Milánói ediktumban biztosította a keresztény vallásgyakorlat szabadságát ,323 ig államvallássá tette a kereszténységet , majd 325- ben niceai  zsinaton megfogalmazták a keresztény vallás hittételeit. Mohamed arab próféta( i.u .57o vagy 571- 632) 40 évesen írta meg a Koránt ,alapította meg az iszlám vallást .Tanai a zsidó és keresztény vallások.

Magyarországi egyházak

Történelmi egyházaknak nevezzük a keresztény egyházakat( római katolikus egyház, görög katolikus egyház ,ortodox (keleti) egyház, protestáns egyházak) . A kisegyházak szektaként működő szervezetek. Van saját ernyőszervezetük is Szabadegyházak Tanácsa. Adventista Egyház, Baptista Egyház, Nazarénus Egyház. Katolikus Eger- Gyöngyös térsége, Székelyföld ,Kálvinista Közép- Alföldet és a Felső- Tisza vidéket. Evangélikus egyház Békéscsaba környéke, Szerb ortodox egyház tagjai Budapest-Szentendre városokban van .Magyarországon 4 főegyházmegye (érseki tartomány) és 13 egyházmegye vallási -igazgatási területi egységeit ismerjük ,amelyek összességét magyar katolikus egyházi impériumnak tekintjük, vezetője a Esztergom- Budapesti érsek ,prímás érsek.

Hazánk katolikus püspökségei:

Debrecen -Nyíregyházi Egyházmegye Győri Egyházmegye

Kaposvári Egyházmegye Pécsi Egyházmegye

 Szeged- Csanádi Egyházmegye Székesfehérvári Egyházmegye

Szombathelyi Egyházmegye Váci Egyházmegye

Egri Egyházmegye Esztergom- Budapest Egyházmegye

Veszprémi Egyházmegye Kalocsa- Kecskeméti Egyházmegye

Hajdúdorogi Egyházmegye( Görög Katolikus)

Egyházmegyék területi egységekre bomlanak:főesperességekre, esperességekre, egyházmegyei döntéseket hajtják végre. Az egyházi szervezet lokális alapegysége a plébánia, amely saját templommal, az anyakönyvezés jogával rendelkezik.

Szerzetesrendek

1991- ben már 21 férfirend és 42 női rend működött Magyarországon. 2002- ben a szerzetesrendek száma 71- re emelkedett. Szerzetesrendeket tevékenységük, történetiségük alapján 4 csoportba soroljuk:

1.  Remeterendek( pálosok, karmeliták)

2. Monachális rendek (Benedek -rend ,ciszterciek)

3. Koldulórendek ferencesek domonkosok

4. Újabb( tanító) rendek (jezsuiták, piaristák)

Sajátos helyzete van a katolikus tábori püspökségnek ,1994- től szerveződött újjá ,Apostoli Szentszéknek tartozik engedelmességgel, mint a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Területi Apátság. Egyház hitéletét törvények szabályozzák,amelyet a pápa elnökletével ülésező zsinat hozhat.

1646. április 24-  én kialakult a görög katolikus munkácsi egyházmegye, amelynek központja 1775- ben Ungvárra ,1912- ben Hajdúdorogra került. Egyház elismeri a pápaság intézményét és a dogmarendszerét ,de megőrizte a bizánci liturgia hagyományait.2 fontos egyházszervezet van: Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye, amely nyíregyházi székhelyű, s a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus, amely Mucsony községben lelhető fel.

VIII. Henrik királya 1534. november- 3 án hozta létre az egyházat, amely államvallásá vált. Protestáns egyház alaptételei:

1. A Biblia

2. Üdvösség Isten Kegyelme Által történik

3. Predesztináció elve: Isten kegyelméből (általános elhívás) aktív elhivatottsággá válik.

4. A reformáció etikája a szabadság etikája

A protestáns egyházak nem építenek fel papi rendszert ,egyházközség választott vezetősége irányítja. Protestáns egyház is létre hoz vallási közigazgatási területi egységeket, egyházmegyéket, amelyeket a püspökség irányít .

Magyarországi Református Egyháznak 4 egyházmegyéje van :

Dunántúli Egyházmegye

Dunamellékei Egyházmegye

Tiszáninneni Egyházmegye

Tiszántúli Egyházmegye

Kisegyházak szekták kultuszok okaként több magyarázat:

1.Primitiv transzcendencia- igény zavaros misztika, tisztázatlanság ,műveletlenség okozzák a szekták keletkezését.

2.  Tudomány és a technika nem oldotta meg a világméretű társadalmi problémákat .Háború, betegségek, szegénység, műveletlenség bűncselekmények nem szűntek meg.

3. Nagy egyházak elvesztették hitelüket elszemélytelenedtek.

4. Generációs és kulturális konfliktusok

5. Elidegenedés a társadalom rendszeritől

6. Psychoboom

7A globalizáció, tér és idő relativizmusa

Szekták, kisegyházak fontosabb kategóriái:

1. Egyházakból kiszakadt mozgalmak

2. Ázsiai vallási tradíciókból keletkezett szervezetek

3.Human potencial alapján álló mozgalmak

4. Régi tanítások megújítását vállaló szervezetek

5. A fenti rendszerbe besorolhatatlanok

Keresztény egyházakból kivált, keresztény tanokat kisebb mértékben másként értelmező, szektacsoport külön kategóriát képez.

Vannak olyan szekták, amelyek konfrontálnak a társadalommal, bezárkóznak szervezeti keretükbe destruktív szektáknak nevezzük. (Álvallások, sátánizmus)

Egyház és állam

Az állam 1948- ban elvált az egyháztól, 1989. június 26- án megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal.

Az állam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretében hozta létre az egyházakkal együttműködő, azok munkáját segítő Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkárságát. Három Főosztálya (Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, Tulajdonrendezési Főosztálya, Tájékoztatási és Koordinációs Főosztály)