A SZOCILIS ATTITD –ATTITDVLTOZS –ELLENLLS AZ ATTITDVLTOZSSAL SZEMBEN
2007.11.19. 11:10
6. ttel
A SZOCILIS ATTITD –ATTITDVLTOZS –ELLENLLS AZ ATTITDVLTOZSSAL SZEMBEN
THOMAS s ZNANIECKI hasznlta elszr az attitd fogalmat.
Ma elfogadott rtelmezs szerint az attitd valamely szemllyel, emberek csoportjval, trgyakkal, jelensgekkel, szitucikkal kapcsolatos rtkel belltds; olyan viszonytsi (vonatkozsi) keret, aminek alapjn az egyn vlemnyt alkot, viselkedik, rtkel. Az attitd a viselkedsben, a hozzllsban, a vlemnyalkotsban, az rtktletben nyilvnul meg.
ROSENBERG s HOVLAND hromdimenzis modellje szerint az attitdnek hrom sszetevje van:
Ø az affektv oldal, amely az rtkel viszonyulsokat (az elfogadsokat, ill. az elutastsokat) tartalmazza
Ø a kognitv oldal, amely az attitdtrggyal kapcsolatos ismeretek, vlemnyek, elkpzelsek krt fogja t
Ø s a konatv oldal, amelyhez a viselkedsi szndkok, cselekvstendencik tartoznak.
Az attitdnek a tnyek vlogatsban is nagy szerepe van. Az ember hajlamos arra, hogy csak a sajt attitdjeivel megegyez tnyekkel foglalkozzon, msokat pedig elhanyagoljon. Az attitdk tbbsge pozitv (kedvez) vagy negatv (kedveztlen); kisebb szmban azonban akadnak semleges, szemlytelen attitdk is, mint amilyenek az elgedettsg, a tolerancia, az elfogulatlansg, a kzmbssg. Az ember termszetesen nem szletik ksz attitdkkel, hanem kzvetlen tapasztalatok rvn sajttjk el azokat, ill. msok attitdjeit veszi t. Ahhoz, hogy az attitdk az alkalmazkodst szolgljk, llandnak kell lennik. Ez a konzisztencia nem szabad, hogy teljesen merev legyen, hisz a vilg vltozik krlttnk. Az attitd: tapasztalatokon keresztl szervezdtt mentlis s idegi kszenlti llapot, amely irnyt s dinamikus hatst gyakorol az egynnek az sszes attitdtrggyal vagy helyzettel kapcsolatos reaglsra.
Jellemzi:
Ø tarts belltds
Ø tarts viszonyuls
Ø a klvilg szmunkra val llandsgt biztostja
Ø felkszt a jvbeli viselkedsre
Ø Ennek rvn ksz viszonyulsi smkat fejleszt ki.
Ø Nem egy valsgos, hanem egy hipotetikus koncepci, annak rdekben, hogy a valsghoz val viszonyulst rtelmezni tudjuk.
Ø Trsadalmilag meghatrozott, de
Ø Egynileg kivitelezett lelki llapotknt ll elttnk.
Az attitd igen mlyen rgzlt s rendszerint nem tudatosult kpzdmny, ezrt rendkvl ellenll mindenfajta vltoztatsi szndkkal szemben. Mivel az rzelmi oldala a legersebb, megvltoztatst errl az oldalrl clszer megksrelni. Az attitdk megvltoztatsnak problematikjval az n. konzisztencia-elmletek foglalkoznak.
E trgykrben legismertebb FESTINGER kognitv disszonancia –redukci elmlete: az ember a logikailag vagy rzelmileg ssze nem ill s mgis egymssal sszefggsbe hozott tudati elemek (gondolatok, rzelmek) okozta feszltsgek kikszblsre valamilyen kvetkezetessget rvnyest, amely a helyzet, magatarts megvltoztatsval, a vlemny mdostsval, illetleg az informci eltorztsval az ellentmonds (sszefrhetetlensg) kiiktatsra, az sszhang (konzisztencia) megteremtsre ksztet.
KATZ, WHITE, McGUIRE az attitd ngy funkcijt emelik ki:
- Vannak attitdk, amelyek a krnyezet pozitv hatsainak maximalizlsval, ill. a negatv hatsok minimalizlsval segtik az egynt a nehzsgek elkerlsben, cljai elrsben. Ezek az attitdk eszkzfunkcit (vagyis alkalmazkodsi funkcit) tltenek be.
- Ms attitdk az egynt pozitv vonsainak erstsvel tartjk tvol a negatv rzsektl. Az ilyen attitdk nvd vagy nvdelmi funkcit ltnak el.
- Megint msok a tnyleges egyni rtkek rvnyessgt erstik, azaz rtkkifejez szerepet jtszanak.
- Vgl ismereti vagy tudsfunkcit tltenek be azok az attitdk, amelyek lehetv teszik, hogy az j lmnyeket a mr meglv rtkel dimenzik mentn kategorizlhassuk, s ezzel leegyszersthessk a vilg dolgainak megismerst.
Az attitdk tbbflekppen mrhetk:
- nregisztrlssal (amikor is az illet szemly valamely trggyal kapcsolatos rtkel belltdsnak intenzitst s eljelt az arrl val vlekeds alapjn maga llaptja meg)
- Kls elbrl ltali regisztrlssal (amikor ugyanezt egy kvlll szemly vgzi el)
- Sklamdszerrel (specilis vizsglati mdszer az attitdtrggyal kapcsolatos vlemnyek kvantifiklsra) (Thurstone –skla, Likert –skla…)
(Dr. Szab Istvn: Bevezets a szocilpszicholgiba)
Thurstone –skla: egyenl intervallumok mdszerre pl. Van egy kzps, semleges rtkels, amitl pozitv, ill. negatv irnyba ott vannak az elfogad, ill. elutast rtkelsek.
Likert –skla: tfok skla. Milyen a pozitv, negatv viszonyuls? Ezt kell megtlni.
sszegz –skla: Az alacsonyabb rtk llts mr egy magasabb rtkels llts elemeknt jelenik meg. Pl. Bogardus –skla: trsadalmi tvolsgi skla. Az egynnek klnbz lltsokat kell igennel vagy nemmel megtlnie.
(rai jegyzet)
relevancia: a szban forg trgyhoz kapcsold attitd mennyire fontos a szemly szmra, mennyire knnyen mozgsthat s milyen mrtkben elktelezett irnta a szemly
attitd intenzitsa: az a bizonyossg, mely a szemlyt adott attitdjvel kapcsolatban eltlti
Az attitdk idben llandak, lassan s nehezen vltoznak.
(Csepeli Gyrgy)
Egyensly elve
FRITZ HEIDER olyan helyzeteket vizsglt, amelyben kt szemly egymshoz val viszonya s egy szemlytelen trgyhoz val viszonyukat nzte. Kognitv szinten ezek hogyan kapcsoldnak ssze? A hrom elem kzt ktfle lehetsges viszonyt klnbztetett meg: az rzsviszonyt, ahol a szemlyeket rokonszenv vagy ellenszenv hajtja t egyms s a harmadik elem irnt, valamint a logikai termszet egysgviszonyt, mely lehet birtokls, birtoklsrl val lemonds, oksg, oksg hinya, hasonlsg, klnbzs. A ktfle viszony azonos mdon funkcionl a llekben: vagy pozitv irny, vagy negatv irny sszekttetsnek felelhet meg.
Kiegyenslyozott llapotok, rmteliek s kellemesek lvn, fennmaradsra hajlamosak, mg a kiegyenslyozatlan llapotok, knyelmetlenek s kellemetlen lelki lmnyt jelentve, egyenslyi llapotokk val vltozsra hajlamosak.
Kiegyenslyozott llapot: p szempontjbl nzve a rendszer hrom elemt csupa pozitv irny viszony kti ssze, ill. a kzttk ltesl viszonyok kzl kett mindenkppen negatv. Ez lthat az brn:
Kiegyenslyozatlan llapot az, ahol p szempontjbl nzve a rendszer mindhrom eleme kztt csupa negatv viszony ltesl, ill. a kzttk ltesl viszonyok kzl kett mindenkppen pozitv.
(Csepeli)
Az sszhang elve:
OSGOOD a Heider fle elmletet tovbbfejlesztette. Pozitv viszonyknt az asszociatv kapcsolatot, negatv viszonyknt pedig a disszociatv kapcsolatot rta le.
Hogyan prblja megteremteni az egyn az ellenkez attitdk kzti sszhangot?
Hrom megoldsi md:
- trtkels : az egyn trtkeli attitdjeit, az ersebb gyz.
- Vdelmezs: az egyn rszrl menteget vagy vdaskod megnyilvnulsok jelennek meg.
- Ktsgbevons: tvedsnek, hazugsgnak tekinti az ellenttes attitdt.
Kognitv disszonancia:
Tuds szinten ssze nem ill attitdk tallkoznak. Megprblja az sszeegyeztethetetlen sszeegyeztetst. (rai jegyzet)
|