DIDAKTIKAI FOGALOMLISTA
2007.11.16. 14:41
Dr Marton Károly listája szerint
/Falus Iván : Didaktika c. könyve alapján/
Összeállította: Kottász Kata
DIDAKTIKAI FOGALOMLISTA
Attitűd /hozzáállás/: 1. Az egyén pozitív és negatív viszonyulásaira utal a tárgyakkal, személyekkel, csoportokkal, helyzetekkel kapcsolatban.
2. Egyfajta belső állapot, mely befolyásolja az egyén cselekvését tárgyakkal, személyekkel, eseményekkel kapcsolatban.
Csoportmunka: 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatot. A ~ során a tagok között kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre. Ezek a kiegyensúlyozott viszonyok inkább kibontakozhatnak, ha a csoportnak nincs formálisan kijelölt/ megválasztott vezetője, hanem az egyes tevékenységek, feladatok szakértői rendszere alakul ki a csoport szerves fejlődésének folyamatában. A ~ alkalmazható új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés, a rendszerezés és ritkábban az értékelés érdekében.
Differenciált oktatás: Az oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező tanulók párhuzamosan, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatot végezhetnek.
Feltétele a tanulók egyéni jellemzőinek megismerése /képességeik, előzetes ismereteik, motiváltságuk, munkavégzésük, együttműködő képességük, szociális hátterük, társas helyzetük/.
Egyéni munka: az ~ során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Célja lehet új ismeret szerzése, a korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése.
Elbeszélés: olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására, konkrét információk átadására szolgál. Főként a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja.
Az előadástól rövidebb terjedelme, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg.
Előadás: olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. Szerkezete: bevezetés, kifejtés, összegzés.
Alkalmazása indokolt, ha a cél információ közlése, a tananyag nem hozzáférhető más forrásból vagy az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni, az érdeklődés felkeltésére szükség van, a tananyag bevezetésére használják, s majd más módszerek követik.
Frontális munka: olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanított/tanuló gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Mindenkinek biztosítja a tanulás lehetőségét, de a feltételeit nem. A frontális oktatásban ugyanis csak azok a tanulók vesznek részt, akik tudnak és akarnak az oktatás közös menetében a pedagógussal együtt haladni.
Ismeret: tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összessége. A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni, vagy felidézni. Az emlékezet működésére épít, motivációs hatása csekély. Az iskolai oktatás célja.
Játék mint módszer: olyan oktatási módszer, amelyben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységet gyakorolnak be. Erőteljesen motiválja a gyerekeket, amennyiben alkalmazására ritkán , a komoly tanulás színesítése érdekében kerül sor.
Jártasság: tájékozottság, eligazodási képesség. ~-on új feladatok, problémák megoldásának képességét értjük, az ismeretek alkotó /kombinatív/ felhasználása útján.
Jelenti az aktivizációra kész ismeretek szelektív felidézését; új feladatok és problémák elemzését; a velük adekvált megoldási lehetőségek felismerését; ezekkel egységben magas szintű gondolkodási műveletek lezajlását.
Képzés: az a tevékenység, melynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kifejlesztjük az adott területen szükséges jártasságokat, készségeket és képességeket.
Készség: az ismeretek automatikus felhasználásának szintje. A tudatos tevékenység automatizált komponense. A ~-ek lehetnek intellektuálisak, pl.: helyesírási ~, vagy manuálisak/motorikusak, pl.: az írás ~-e.
Kooperatív oktatási módszer: A ~ a tanulók /4-6 fős/kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Legelterjedtebbek: 1. csoportos tanulás-egyéni teljesítmény; 2. csoportos tanulás-egyéni vetélkedő; 3. mozaiktanulás; 4. csoportkutatás.
Magyarázat: olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Lehet értelmező /tipikus kérdőszava: Mi? Mit?/, leíró /Hogyan?/, okfeltáró /Miért?/.
Megbeszélés /beszélgetés/: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdésére válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
Kontaktus révén a pedagógus rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól.
A gyerekek előismereteire kell épülnie; érdekesnek, élményszerűnek kell lennie; oldott, kötetlen légkör legyen; jól tervezett indító, továbbvivő, ellenőrző kérdések szükségesek; mindenki részt vegyen benne; a pedagógus a háttérből rugalmasan, de határozottan irányítson, és a hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálja.
Munkáltató módszer:
Oktatás:1. egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti , mellyel az alapműveltséghez tartozó kulturális javakat elsajátítja, másrészt pedig a tanár célirányos tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásait, melyekkel a tanulók tanulási munkáját ösztönzi, irányítja, segíti, azaz hatékonnyá teszi. (Báthory,1992.)
2.Az ~ a tanítás és a tanulás egysége. /Nagy S./
3. Hétköznapi értelmezésben valamely információ, ismeret, tudás megtanítása, kezelése, elsajátítása.
Oktatáselmélet /Didaktika: magába foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját.
Az ~ magába foglalja az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, szervezeti formáinak, kereteinek, módszereinek, eszközeinek tudományos kifejtését.
Az ~ a gyakorlat számára kritériumokat állít, és meghatározza e kritériumok elérésének elégséges feltételét, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét, útmutatást nyújt a tanítás vagy tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez.
Oktatási cél: a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, melyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.
Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében a tanítási-tanulási folyamat eredményeként bekövetkező változások.
A tanulók fejlesztésére vonatkozik, magába foglalja a tanári és tanulói tevékenységet is, melyek egymással kölcsönhatásban valósulnak meg.
Oktatási folyamat: Tágabb értelemben a teljes iskolai képzést és az óvodai nevelést felöleli. Szűkebb értelemben egy-egy tantárgy egy-egy témájának tanítási-tanulási folyamata.
Oktatási módszer: az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.
Csoportosításuk: 1. Információ forrása szerint/verbális, szemléletes, gyakorlati/
2. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint /receptív; reproduktív; részben felfedező, heurisztikus;kutató jellegű/
3.Oktatás logikai iránya szerint /induktív, reduktív/
4.A tanulási munka irányításának szempontja alapján /tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú/
5. Didaktikai feladatok szerint /az új ismeretek ,a képességek tanításának-tanulásának, alkalmazásának, rendszerezésének és a rögzítésének módszerei szerint/
6.Szóbeli közlő módszerek szerint /monologikus és dialogikus/
Oktatási stratégia: sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal / végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével/ rendelkezik, és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.
Oktatás tartalma:
Pedagógiai értékelés: a nevelés-oktatás szerves része, nem csak a nevelés-oktatás egyes szakaszainak végén megjelenő, viszonylag elkülönült tevékenység.
Szerepe van a tervezésben, magában a folyamatban és a folyamat befejező szakaszában.
Dinamikus kapcsolatban van a célokkal és a tanulók tanulási tapasztalataival.
A ~ során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat.
Projektmódszer: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
A ~ alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor: 1.gyakorlati feladat / hasznos tárgy megtervezése, kivitelezése/;2. esztétikai élmény átélése; 3.egy probléma megoldása; 4.valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása.
Szemléltetés (demonstráció, illusztráció): olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak , jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
Alkalmazását a tanulók, az adott osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, tanulói képességeihez kell igazítani.
A ~ kapcsolódó visszacsatolás, az elsődleges rögzítések, részösszefoglalások ugyancsak feltételei az ismeretfeldolgozásnak.
Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy, vagy elektronikus úton előhívható képi vagy hanginformáció.
Tanítás: A tanár célirányos, tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásai, melyekkel a tanulók tanulási tevékenységeit ösztönzi, irányítja, segíti, azaz hatékonnyá teszi.
Tanulás: A tanuló tudatos és aktív tevékenysége az alapműveltséghez tartozó kulturális javak elsajátítása érdekében.
Tanulási szerződés:
Taxonómia: Osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak, célok egymásutánját egységes elv határozza meg.
A pedagógiában ez a belső rendező elv általában kumulatív hierarchia, vagyis az egymás fölé rendelt célok, jelenségek /osztályok/ magukba foglalják az alacsonyabb szintűeket.
Célrendszerét Bloom a személyiségfejlesztés három területre készítette el : kognitív, affektív és pszichomotoros fejlesztésre.
Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét.
A ~-nak logikai, morális, intellektuális feltételeit különböztetjük meg.
|