Szem�lyis�gzavarok

-         a szem�lyis�g olyan tart�s �s s�lyos elv�ltoz�sai, amelyek g�tolj�k a norm�lis funkci�kat, �s amelyek t�netek form�j�ban jelentkeznek, de amelyek nem jellegzetesek, ill. nem �ri el a pszich�zis (a tudati m�k�d�sek �s a magatart�s-vez�rl�s s�lyos zavara) s�lyoss�gi fok�t

-         a szem�lyis�gzavar fogalm�t f�leg feln�tt szem�lyis�g eset�ben haszn�ljuk, gyermek-, ill. serd�l�korban csak nagyon s�lyos �s egy�rtelm� esetekben szokt�k a fogalmat haszn�lni

-         a szem�lyis�g zavarait kor�bban pszichop�ti�nak nevezt�k (pszichop�ti�s szem�lyis�gek)

-         szem�lyis�g zavarak�nt szokt�k felfogni a szoci�lis beilleszked�s zavarainak s�lyos eseteit (szociop�tia), ill. a b�n�z� �letm�d karakterben gy�kerez� form�it (krimin�lis pszichop�tia)

-         kor�bban vezet� t�neteik szerint oszt�lyozt�k, �gy besz�ltek paranoid, skizoid, hiszt�ri�s, ill. affekt�v szem�lyis�gzavarokr�l, ill. pszichop�ti�kr�l

-         eml�t�st �rdemel az �n. n�rcisztikus szem�lyis�gzavar, ez nagyon s�lyos neur�zishoz hasonl�, de nagyon v�ltozatos �s v�ltoz�kony t�netekb�l �ll �s az emberi kapcsolatok s�lyos probl�m�ival j�r

-         az �n. hat�reset-szindr�ma (borderline-szindr�ma) a pszichi�tria egyik s�lyos gondja, ez a pszich�zisok �s neur�zisok k�zti �llapot, amelyben id�szakos pszichotikus t�netek, tudatzavarok is jelentkeznek, ter�pi�ja k�l�n�sen neh�z, gyakori az �ngyilkoss�g �s az �ngyilkoss�gi k�s�rlet, gyakori a szexu�lis zavar �s perverzi� is

Skizofr�nia:

-         ’hasad�sos elmezavar’: s�lyos, legt�bbsz�r a pszich�zis jellegzetess�geit mutat� elmek�rtani �llapot, pszichi�triai betegs�g, kb. a lakoss�g 1%-�t �rinti, �s �veken, �vtizedeken, gyakran az eg�sz �leten �t tart

-         k�rokai r�szben �r�kletesek, r�szben a szem�lyis�gfejl�d�s k�rosod�sai k�vetkezt�ben alakulnak ki, t�bbnyire fiatal korban, a serd�l�kor v�g�n vagy a feln�ttkor elej�n kezd�dik, vagy viselked�si rendelleness�gekb�l �ll vagy t�veszm�kb�l (paranoia)

-         a leggyakoribb az �n. egyszer� (schisophrenia simplex), amelyben �rzelmi elszeg�nyed�s, ind�t�kszeg�nys�g, gondolkod�si zavarok l�pnek fel, vagyis f�leg �n. negat�v t�netek; szemben a betegs�g k�t alfajt�j�val, az ifj�korra jellegzetes hebefr�ni�val �s a katat�ni�val, a kifejez�s hasadtlelk�s�get jelent, ritk�n, de gyermekkorban is el�fordul a betegs�g

-         korszer� gy�gyszerekkel gyakran eredm�nyesen kezelhet� �s bizonyos pszichoter�pi�s gy�gym�doknak is van tere, mint kieg�sz�t� kezel�snek

Depresszi�:

-         b�skomors�g, leverts�g: a pszichi�tria egyik leggyakoribb k�rk�pe r�szben �n�ll�an, r�szben mint a m�ni�s-depresszi�s elmezavar r�sze, t�bbnyire pszich�zisnak tekinthet� s�lyoss�ggal

-         f�leg a feln�ttek betegs�ge, amely id�skorban halmoz�dik, gyakori a gyermek- �s serd�l�korban is (gyermekpszichi�tria, gyermek-ideggondoz�)

-         l�nyege a lehangolts�g, kedvetlens�g, b�skomors�g, a vit�lis funkci�k besz�k�l�se (pl. libid�cs�kken�s, �tv�gytalans�g, alv�szavar, a mozg�si k�sztet�sek cs�kken�se). A tudat is besz�k�l, a k�lvil�g ir�nti �rdekl�d�s cs�kken, a koncentr�ci� neh�z, a feladatok ijeszt�nek �s kivitelezhetetlennek t�nnek; �lt. munkak�ptelens�g �ll be, rem�nytelennek, kil�t�stalannak �rzi a helyzet�t, tet�fok�n �lt. gyakori az �ngyilkoss�gi gondolat, �s ennek k�vetkezt�ben a k�s�rlet, ill. az �ngyilkoss�g

-         egy r�sze �r�kletes hajlamra vezethet� vissza, ilyen esetekben gyakori a depressz�v id�szakok periodikus ism�tl�d�se, s�lyos lelki s�r�l�sek, hozz�tartoz�k elveszt�se, csal�d�sok �s meghi�sul�sok ut�n gyakran l�p fel

-         diagn�zis�ra m�r vil�gos ism�rvek �s m�dszerek vannak, nagyobb r�sze j�l gy�gy�that�, f�leg az �n. antidepressz�v gy�gyszerek seg�ts�g�vel, de �n. fizikai m�dszerekkel is (pl. elektrosokk)

K�nyszer:

-         nagy er�vel jelentkez� k�sztet�s, amelyet a szem�lyis�g nem fogad el, nem tart megfelel�nek, de bels� parancsk�nt v�gre kell hajtania, a k�nyszernek ellen�llva a szem�lyis�g szorong�st �rez

-         s�lyos k�nyszer cselekv�si �llapotok (pl. k�zmos�s, z�rak, csapok stb. ellen�rz�se, mint k�nyszer cselekv�s), k�nyszeres form�ban jelentkezhetnek k�pzetek, gondolatok is, ilyenkor az �lm�nyvil�g zavara miatt j�nnek l�tre panaszok

-         gyakran jelentkeznek gyermekkorban, rendszerint iskol�skorban, ezek nem �rik el a neur�zis m�rt�k�t, de id�szakosan felt�n�ek lehetnek, megjelen�s�nek ideje ink�bb a fiatal feln�ttkor, ill. az �let m�sodik-harmadik �vtizede

-         pszichi�triai betegs�gnek tartj�k, kezel�se f�leg gy�gyszeres, kisebb r�szben pszichoter�pi�s

Pszichi�tria:

-         elmek�rtan: a medicina elmebetegek gy�gy�t�sa c�lj�b�l l�trej�tt �gazata; ma az orvosl�s egyik legnagyobb ter�lete, az alapell�t�s r�sze, az elmegy�gy�szati �gyak az egyes orsz�gok k�rh�zi �gysz�m�nak 10–30%-�t teszik ki

-         feladata a gyakori elmek�rtani k�pek (depresszi�, m�ni�s-depresszi�s elmezavar, neur�zis, hiszt�ria, skizofr�nia, neurasztenia) azonos�t�sa �s gy�gy�t�sa

-         k�l�nb�z� �gai, szakter�letei vannak, pl gyermekpszichi�tria, a gy�gym�dok egy r�sze (pl pszichoter�pia), haszn�latosak az orvosl�sban �s a szem�lyis�gfejleszt�sben

-         r�sze a ment�lhigi�nia, a lelki eg�szs�gv�delem t�bb tudom�ny�gb�l tev�dik �ssze, saj�tos, interdiszciplin�ris ter�let

-         id�szakosan a gy�gykezel�s �rdek�ben korl�tozza a szem�lyi szabads�got (k�nyszerbeutal�s, z�rt oszt�ly, t�rv�nysz�ki elmemegfigyel�s stb.), �s ebben a vissza�l�s lehet�s�ge rejlik, fontosak teh�t a jogi szab�lyoz�s �s garanci�k

Pszichoter�pia:

-         ’lelki gy�gym�d’: pszichol�giai eszk�z�kkel, kommunik�ci�n �t t�rt�n� gy�gym�d, amely f�leg az elmegy�gy�szatban haszn�latos, els�sorban idegi megbeteged�sek kezel�s�re

-         a klasszikus egy�ni ter�pia mellett haszn�latos a csoportos forma (csoport~, pszichodr�ma), de l�tezik p�r-, csal�d- �s rendszerter�pia is

-         legr�gibb ir�nyzata a szuggeszti� �s hipn�zis ma is �l, �s sokf�le �j v�ltozata van (pl. Erickson-f�le hipnoter�pi�s ir�nyzat, kommunik�ci�s ter�pi�k, neurolingvisztikus programoz�s stb), a pszichoanal�zis �n. felt�r� vagy m�ly ter�pia, amely k�tszem�lyes, bizalmi l�gk�rben, a meghat�rozott id�n (�ltal�ban �tven percen) �t tart� �l�sek rendszeres folyamat�ban zajlik, a beteg d�v�nyon fekszik, a terapeuta m�g�tte �l, a beteg kimondja szabad asszoci�ci�it, ezeket az analitikus id�nk�nt �rtelmezi, k�l�n�s tekintettel a beteg k�zl�seire, a terapeut�hoz val� �rzelmi viszonyra (�tt�tel, indulat�tt�tel

-         pszichodr�ma: sz�nj�t�kszer�en jelen�tik meg a lelki probl�m�kat, �s a csoportfoglalkoz�sokban nemcsak saj�t bajaik szerepeit j�tssz�k el a r�sztvev�k, hanem m�sok lelki dr�m�inak szerepl�iv� is v�lnak, e ter�pi�ban nagy a fesz�lts�glevezet�s, a katarzis

-         viselked�ster�pia: a viselked�stan (behaviorizmus) elm�leti alapjaira �p�l �s a tanul�selm�leti szab�lyokkal hat, l�nyege a hib�s magatart�sm�dok tanult mechanizmusainak lebont�sa �s helyett�k �j, eg�szs�ges viselked�smint�k kialak�t�sa, �ltal�ban fokozatos gyakorl�s, ingerexpoz�ci� a ter�pia l�nyege, mindig konkr�t t�netekre ir�nyul, m�g a hagyom�nyos ter�pi�k �lt. t�netegy�tteseket, ill. k�rk�peket vesznek c�lba

-         sok ter�pi�s m�dszer eset�ben nem bizony�that� a hat�konys�g, minden ~s ir�nyzat hossz� k�pz�si folyamatot ig�nyel, rendszerint a terapeut�nak mag�nak is meg kell tapasztalnia a ter�pi�s folyamatot �s a ter�pi�s munka el�sz�r seg�t� ellen�rz�s mellett folyik

-         sokban hozz�j�rult a lelki eg�szs�gmeg�rz�s (ment�lhig�nia) kialakul�s�hoz