A pszichológia ágai, részterületei, módszerei.

A pszichológiai ágazatok elnevezése arra utal, hogy az adott terület művelői mivel foglalkoznak. A pszichológia területeit többféleképpen csoportosíthatjuk.

Alaptudományok:

-         általános pszichológia vagy pszichofiziológia → pl. az idegműködés vizsgálata tanulás, figyelés, öröm közben

-         személyiség és a gyerek fejlődése → személyiség és fejlődéslélektan

-         társas kölcsönhatások → szociálpszichológia

Az alapjelenségeket feltáró alapterületei:

-         kísérleti (általános) pszichológia

-         személyiségpszichológia

-         pszichofiziológia

-         fejlődéslélektan

-         szociálpszichológia

-         összehasonlító pszichológia

-         patopszichológia (kórlélektan)

Alkalmazott területei: → egy vagy több alaptudományra támaszkodnak

-         pedagógiai pszichológia → az oktató-nevelő munka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja

-         munkalélektan és pályaválasztás

-         gyógypedagógiai pszichológia → a sérült, fogyatékos gyermekek nevelésére

-         reklámpszichológia

-         sportpszichológia → a sportoló személyiségének, tárgyi és személyi környezetének pszichológiai problémái

-         klinikai pszichológia → a lelki eredetű megbetegedések, elmezavarok feltárása

A pszichológia mivel jelenségeket (lelki jelenségeket) vizsgál, tapasztalatra épülő ún. empirikus tudomány. Módszereinek jellegét is ez határozza meg.

              I.      Kutatási módszerek → új tudományos eredmények eltárását célozzák

1, megfigyelés

- céltudatosan, tervszerűen és rendszerességgel végezzük

- minden jelentős mozzanatot megragadunk és rögzítünk (jegyzőkönyv, magnetofon, film)

  a, önmegfigyelés (introspekció):

  - nem megbízható feljegyzések, mert szubjektívek

  - közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye

  - ha visszatekintve elemezzük saját élményeinket → retrospekció

  b, mások megfigyelése (extrospekció):

  - objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé

  - a pontosság növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével

  - a megfigyelést gazdagíthatja, ha a megfigyelt személy(eke)t kikérdezik (exploráció) →                              beszélgetés keretében, írásban is történhet (kérdőív, skála, szociometria)

2, kísérlet

- a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg → variálják és vizsgálják azok hatását a megfigyelt jelenségre

- a legmegbízhatóbb adatokkal szolgál a tudományos elemzés számára

  a, laboratóriumi kísérlet:

  - mesterségesen létrehozott körülmények között

  - emiatt elidegenítően hathat, természetes reakcióikat negatívan befolyásolhatja

  - célszerű más módszerekkel is kombinálni

  b, természetes kísérlet:

  - bevezetése Lazurszkij orosz pszichológus nevéhez fűződik

  - a kutatás egzakt jellegét a feltételek természetességével akarta ötvözni

  - nem érvényesül a laboratóriumi helyzet feszültségkeltő hatása

  c, szimulációs kísérlet:

  - pl. börtön

           II.      Vizsgálati módszerek

Teszt

-         leggyakrabban használt eszköz

-         az első tesztet Binet és Simon dolgozta ki 1904-ben → első gyermek-intelligencia teszt

-         nemzetközileg szabványosított feladatsort tartalmaz

-         a nagyon nagy számú vizsgálati személy megoldásaiból nyert, ún. standardek (átlagok) alapján minősítik

-         nem nyilvánosak, nem hozzáférhetők

-         verbális jellegűek → írásban → rövid idő alatt sok embert lehet tesztelni

-         fő típusok: intelligencia-, speciális képesség-alkalmasság vizsgáló, ún. projekciós tesztek

-         rajz tesztek: ember és fa, személyiség vizsgáló tesztek: klinikai vizsgálat → tintafolt teszt, beszélgetés módszere (interjú): klinikai beszélgetés