Az andragógia alapjai
2007.02.21. 13:00
Andragógia alapjai
- konzultáció
def: A felnőttnevelés tudománya, amely elméleti és módszertani alapokat nyújt a felnőttek neveléséhez, oktatásához.
A felnőttek iskolai és iskolarendszeren kívüli nevelésének, művelésének, művelődésének cél és feladatrendszerét, alapelveit, sajátosságait, törvényszerűségeit, eszközrendszerét kutató tudomány.
Gyakorlatban:
A felnőttek nevelése a fiatalokéval együtt. A szocializáció része, majd ez elkezd intézményesedni- szűk rétegű. Polgárosodás -> igény -> kitágul -> praktikus tudás.
A felvilágosodásban válik ketté.
Kialakulása:
- Alulról kezd szerveződni.
- egyesületek, klubok kial.
- az urbanizáció, iparosodás rásegít erre
- folyamatos képzések, bővítések
- belép az állam is
- elkülönül a pedag-tól
Az andragógia, mint tudomány:
1833. Alexander Kapp használta először.
-A psichológia is elkezd foglalkozni vele. -> különböző tanuláselméletek kial.
-A felnőtteknek milyen psichikus feltételek kellenek a tanuláshoz:
William James: A felnőttek 25 éves korig képes tapasztalatokat, ismereteket felhalmozni.
Thorndike: A tanulási csúcs 20-30 év között van, de optimális a 15-50 éves is. Utána folyamatosan csökken, de a 0- t sohasem szabad mérni.
Leaman: optimális a 30-40 éves, mert itt a legértékesebb munkavállaló, 50-60 évesen is érdemes tanulni. 40 évesig felhalmozzuk a tudást, utána cserélgetjük a fontos ismereteket.
Ezen elméletek a különválást segítették.
- Gazdasági, technikai fejlődés lehetővé tette a tanuláshoz való hátteret
- Szükséges az analfabétizmus felszámolása
- Időskorúak foglalkoztatása, szabadidős problémák megoldása.
- Az elsődleges iskolarendszer nem ad elegendő, v. csak hiányos tudást.
Felnőttnevelés:
A felnőtt emberek személyiségének meghatározott célú, tudatosan tervezett és szervezett fejlesztése, szocializálása. Magában foglalja a felnőtt oktatást és a felnőttképzést is.
Felnőttoktatás:
A felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg. Bipoláris folyamat: tanulás + tanítás.
A hangsúly a nagyobb önállósággal, több tapasztalattal, előzetes ismeretekkel rendelkező felnőtt egyéni tanulására helyeződik.
Felnőttképzés:
A felnőttnevelés azon területe, amelyen a nevelés döntően a gyakorlati és gondolkodási műveletek a képességek fejlesztésére irányul. Döntően gyakorlati tudást közvetít, kompetenciát fejleszt. Körülhatárolt tudást terjeszt.
Cél: 1-1 szakterület ismeretei és műveleti készleteinek megtanítása v. továbbfejtesztése.
Határtudományai:
Szociológia, psichológia, munka-tudományok, pedagógia
Elfogadott tudomány, tehát:
- van célja: elméleti alap a felnőttneveléshez
- vizsgálati tárgya: a felnőtt ember a társadalomban
- módszere: megfigyelés, kísérlet
- rendszere: szakágazatok (idősek, katonai, fogvatatottak)
didaktikai
leíró, általános
Andrag. Elméletei:
1. A felnőttképzés minőségét vizsgálja;(milyen ismérvei vannak, ezek lényege)
PÖGGELER-8 ismérve:
1. szervezeti forma
2. a képzési feladatok gyakran más funkciókkal társulnak
3. a továbbképzési feladatok a leghangsúlyosabbak
4. a felnőttek élet-, munkatapasztalataira épít
5. megfelelően képzett oktató
6. nyilvános meghirdetés- demokrácia
7. részvétel önkéntes
8. a felnőttélet minden szakaszában be lehet lépni
2. Rendszerelmélet;
Határai, kölcsönhatása más rendszerrel, milyen határtudományokkal van kapcsolatban.
A gyakorlati felnőttképzéseket a környezetbe helyezve vizsgálja.
Techológiai körny.
Gazdasági körny.
Társadalmi-jogi körny.
Demográfiai körny
Logisztikai felosztásai:
1. egyénnel kapcsolatos cél szerint:
· Anagógia: célja passzív attitűd kialakítása v. megőrzése.
· Exagógia: célja negatív v. kóros magatartásból való kivezetés
2. tanítás, tanulási folyamatok:
· Formális: didaktikai tervszerűség, céltudatosság, rendszeresség, tantárgy v. modul rendszer, kiemelt szerepet kap az ellenőrzés, értékelés. Iskolarendszerhez kötődik.
· Nonformális: oldottabb, kötetlenebb. A résztvevők köre nem mindig állandó. Nem tantárgyak szerint strukturálódik a tananyag. Praktikus tudás. Nem mindig követi az ellenőrzés, értékelés. Önművelésre állandó ösztönzés.
Pl.: egyesületek tanfolyamok
· Informális: Általában szabadidőben történik, mindig tervezetlen. A szocializációt szolgálja. Mindig művelődünk. Informálisak.
Pl.: olvasás, Tv nézés
3. intézményrendszer szerint:
· Iskolarendszerű: iskolához kapcsolódik, jellegzetes kötöttségei vannak (házirend).
Alap-, közép-, felsőfok. Tanév ill. elsajátítási időszak. Tudatosan tervezet tananyag. Gyakorlat és elmélet aránya. Valami bizonyítványt kap a végén.
· Iskolarendszeren kívüli: Önkéntes. A résztvevők igényei szerint szerveződik, a tananyag is. Bizonyos keretek meghatározottak. Tudásbeli eltérés. Ellenőrzés értékelés szubjektív.
· Tanfolyam rendszerű: Átmeneti a kettő között. Rövidebb időtartalmúk. Mindig van egy tanfolyamvető. Praktikus tudás, ami azonnal felhasználható. Különböző cselekvésmódok begyakorlása. Lehet étékelés, de nem feltétlen államilag elismert.
4. Társadalmi funkciók:
· Szocializációs:
Pótló: hiányosságot
Kompetenciát biztosító: a munkavállaló továbbra is tudjon munkát vállalni, átképzések
Stabilizációs: munkavállaló maradhasson, de nem ad újfajta szakképzettséget, bővíti az ismereteit.
Politikai képző: jogi alapok
Parkoló pálya: a rendszerben tartsa az embert
Személyiség fejlesztés
· Egyéni szükséglet kielégítő:
Egzisztenciális: társadalmi mobilitást segíti elő
Gazdasági biztonság: stabilitás
Rekreációs: hasznos aktív pihenés
5. célcsoport életkora:
· Pedagógia
· Andragógia
· Gerontagógia
PERMANENS MŰVELŐDÉS:
↓ ↓
Spontán formálódás intézményesített kult. nevelés
Informális nevelés regeneratív céltudatos
Család szakkör pedagógia
Munka klub andragógia
Barát rekreáció gerontagógia
Önművelés
Kiemelt célcsoportok:
Munkanélküliek
Depriváltak, szegények
Nők
Börtönviseltek
Fogyatékkal élők
Vándorló életmódúak – cirkusz
Kisebbségek
|