Jegyzetek
2008.01.08. 18:40
2OO7.O9.22
I. J O G
Közjog → alkotmányjog → általános jogi alapismeretek
2OO1/1O1 törvény a felnőttképzésről
Jog fogalma:
„Egy társadalmi(?) jelenség, amely elsősorban szabályozást lát el” a kisebb nagyobb közösségek szabályozása, kényszerítő eszközöket alkalmaz. A kényszerítő eszközökkel csak állami körülmények között valósítható meg. Már az ókorban is → főbb jellemzője, hogy kizárólag szankcionális eszközöket alkalmazott (biblia, sumer törvények) arról szól, mit nem lehet megtenni. Az antik Rómában már fejlett volt a kereskedelem, itt már a büntetőjog mellett szükség volt a gazdaság – kereskedelmi jog – a polgárjog. A rómaiak úgy modellezték a jogrendszert hogy →
közjog mindkettőben létezett
büntetőjogi
magánjog szabályok
a rabszolgáknak nem voltak jogaik, csak a szabad embereknek. A római jogra épül minden európai jogrendszer.
Két különböző ág indul el
Kontinentális (EU) jogértelmezés
Precedens(?) jogrendszer : angol területeken főleg.
Ott is lerakták a római jog alapjait, de ők másként oldották meg. Ami
már egyszer jogi vita tárgyát képezte és megoldás született, akkor ezt
továbbra a következő eseteknél is használják. Kikeresek a precedens
megelőző jogvitát, ahol megoldás született amit az adott esetnél
alkalmaznak.
Kontinentális → miénk is, de olasz, német, franci, Benelux államok. Előre megalkotott jogszabályt készítenek és a mindennapi életben történt eseményt elemzik a jogszabály alapján.
Funkciói:
Normatív → a társadalmi szabályokat, társadalmi szabályrendszert
Politikai → állami szerepvállalás, a békét tartsa fenn. Nem engedi meg az állam, hogy valaki önhatalmúlag szolgáltassa az igazságot. Az állam fenntartja magának a jogot, hogy ítélkezzen. Közvádas ügyek.
De nem csak a jog szabályoz az életünkben, az erkölcs, a vallás, az etika. A jogot az választja el tőle, hogy a jogalkalmazók jogot szolgáltatnak → jogszolgáltatás.
Az uniós elveknek meg kell felelniük a magyar jogszolgáltatásnak, (kb. évente 1OO törvény születik), ez túl sok, sok a hibalehetőség (van is), sok a túlszabályozás. Sok a logikai lyuk. A magyar a német jogrendszerrel rokon.
2 bíróság van az EU-ban
Hága → államok közötti
Strassburg → ha valaki a saját országának…?..
Jogrendszernek van alanya
Tárgya
- Alanyai : (1) állam
(2) természetes személy
magánszemély (3) jogi személy
Jogi norma: a jogrendszer azon legkisebb egysége, a mi tartalmi elemet hordoz magában.
3 ilyen 1., hipotézis
2., diszpozíció
3., szankció
ha ez a 3 megvan akkor jogi norma
absztrakt logikai gondolatmenetet alkalmaz, ezért kontinentális.
1., hipotézis: feltevés, tényállás.
2., diszpozíció
3., szankció
Választott bíróságok : nem az állam jelöli ki (főleg gazdasági(?) ügyek).
Jogtételek : nem érik el a jogi normák …?... ilyen az alkotmányjog.
A jogalkotó mindig az általános tényállást ismeri el. Vannak olyan jogi normák amelyek csak a → Vélelem (ha a magzat élve születik ….?....)
Fikció: teljesen a valósággal ellentétes jogi norma típus, fogadd el.
Jogi norma fajták:
- Anyagi jogi normák: polgári, büntető
- Eljárásjogi normák:
- Szervezetjogi normák: igazságügyi szervezetekről szóló
Szabályozási módja szerint csoportosítva
- Tiltó
- Kötelező erő szerinti (…?...... és diszpozitív)
↑ ↑
kötelező megengedő
Nem csak az írott törvények
Jogrendszer tagozódása
↓ ↓
közjog magánjog
Jogrendszer → a Magyar Köztársaság összes jogszabálya, jogágakba rendezzük (pl. családjog)
Közjog →
- közigazgatási jog
- büntető eljárásjog,
- alkotmányjog,
- pénzügyi jog.
Magánjog →
- polgári jog
- családjog,
- munkajog,
- földjog,
- gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogok.
Nemzetközi jogi rendszerben helyezkedünk el. Nemzetközi jog → két állam közötti viták.
- Nemzetközi magánjog: az ember és az állam, vagy a gazdasági szervezet között.
JOGFORRÁSOK: a keletkezési forma amiből a jog keletkezik
2 típus ↓ ↓
szokás jogalkotás
magatartás, szokás amit ezen keresztül alakul ki a jogalkotás
a bírói gyakorlat …?.... és azon keresztül melyik szerv
hozta létre lehet
↓ ↓
belső külső
alaki megjelenés jogforrás,
nem konkrét törvény ilyen
a bíróságok joggyakorlata
is.
3 szintű a bíróság: 3 + 1 szintű
- városi
- megyei
- ítélőtábla
- Legfelső Bíróság (már csak elméleti munka)
Jogforrások hierarchikus rendszert képeznek, (ha az alkotmányellenes akkor érvénytelenek).
Utasítások, ajánlások
Jogalkotás szervei: Országgyűlés – Magyar Közlönyben
Kormány
Miniszterelnök
Miniszterek
Helyi Önkormányzat
Bírósági határozatok – határozati ….?...
Jogszabály: hatályos
- Hatályos: milyen formában kell követi a jogszabályt
● időbeli hatály
● tárgyi hatály
● területi
● személyi
- Érvényes: akkor, ha az arra feljogosítottól származik.
Hogyan érvényesül a jogi norma?
↓ ↓
jogkövető jogot alkalmaz
↓ ↓
tudatos spontán
2007. december 8-i anyag
Tesztkérdés lesz
rövidkérdés
pl. polgári jog alapelvei közül ötöt.
Jegybeírás a tanszéken
Országgyűlés: a MK legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Jogkörében:
Alkotmány megalkotás, tv alkotás, meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a költségvetést.
Kormányprogram, nemzetközi szerződések, hadiállapot és békekötés, szükségállapotot hirdet ki, fegyveres erők országon belüli, kívüli, illetve külföldi fegyveres erők országon belüli alkalmazásáról dönt.
Megválasztja. Köztársasági Elnököt, Miniszter Elnököt, Alkotmánybíróság tagjait, Országgyűlési biztost, ASZ Elnökét, alelnökét, Legfelsőbb Bíróság Elnökét, Legfőbb ügyészt
Feloszlathat: önkormányzati képviselő testületeket, ha azok alkotmány ellenesen működnek.
Meghatározza megyék területét, nevét, székhelyeit.
Dönt megyei jogú városokról, fővárosi kerületekről
Közkegyelmet gyakorol AMNESZTIA.
Törvényhozást joga az Országgyűlést illeti meg, ilyen névvel kizárólag az OGY alkothat jogszabályt.
Törvényben kell meghatározni:
- társadalmi rendre vonatkozó kérdéseket
- állami szervek működését
- népszavazást
- bűncselekményeket
- gazdasági rendre, tulajdonviszonyokra, gazdasági társ-ra vonatkozó szabályokat
- állampolgárok alapvető jogait.
Országgyűlési döntési mechanizmus:
- feles
- kétharmados döntések
Feles:
- jelenlévők 50 %-a + 1 egyszerű többség
- összes parlamenti képviselők 50 %-a + 1 abszolút többség
1, Egyszerű többség: a legtöbb tv
2, Abszolút többség: kormánnyal kapcsolatos döntés, leváltás, megválasztás.
Kétharmados döntések:
- jelenlévők 2/3-a: (de az összes képviselők több mint fele, (taxatív: összes lehetőség, pl önkormányzatok
- összes 2/3-a Alkotmány elfogadás, módosítás, személyi kérdés, kivéve ME mert az abszolút többségű
Ki kezdeményezhet tv-t:
- kormány
- parlamenti képviselő
- parlamenti bizottság
- Köztársasági Elnök
-
Tv javaslat vitája a plénumon történik (nyilvánosság)
- általános vita: kell-e ilyen tv, milyen rendben
- részletes vita: javasolt tv szöveggel szembeni módosító indítványok, módosítási szakaszok
MAGYA KÖZLÖNYBEN KI KELL HIRDETNI, AZZAL A SZÖVEGGEL ÉRVÉNYES AMELLYEL KIHÍRDETTÉK.
Parlamenti Bizottságok: kezdeményező, javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervek.
Eü. kérdés – Eü. biz. első lépés
Állandó biz: Pénzügyi, Mg, Alkotmányügyi
Ad-hoc bizottságok: eseti bizottságok, parlamenti ellenőrzés körében
Parlamenti ellenőrzés:
1, Plénum nyilvánossága előtt
2, Bizottsági rendszer szintjén
3, Ellenőrzésre szakosodott szervek alapján
1, Plénum előtti
beszámoló jelentéstétel tájékoztató
legszigorúbb állami szervek ált. vita van elmondja
és vezetők széles köre nem szavaz róla meghallgatták
utána a parlament dönt a parlament
elfogadja-e, v. nem, fontos
politikai üzenet
2, Interpelláció kérdés
speciális kérdés, nincs viszont válasz
elmondja, a képviselőt viszontválasz OGY. biztosok beszámolói, ÁSZ Elnöke
illeti meg és szavaz róla az OGY Kormányhoz, Kormány tagjaihoz
-kormányt mint testülete
-kormány tagjait
-Legfőbb ügyészt
3,Bizottságok ellenőrzése: legfőbb fegyver a nyilvánosság
állandó ad-hoc
ellenőrző szervek, fontos szerepük van konkrét ügyek, pl. olaj bizottság
személyi kérdésekben, nagykövet, fontos
közjogi tisztségek várományosait ellenőriz-
heti, vizsgálatokat indít,
mindenféle iratba betekinthetnek
Országyűlés szerve:
Elnök: a Köztársaság Elnökét ő helyettesíti
Alelnök: az elnököt helyettesíti
Jegyzők
Elnök: védi az OGY jogait, őrködik a tekintély felett, ügyel a HÁZ Szabály megtartására, szervezi az OGY belső életét, megnyitja és vezeti az üléseket, felteszi szavazásra az egyes kérdéseket, képviseli az OGY-t, fenntartja a nemzetközi kapcsolatokat.
Jegyzők: az elnök általános segítői, szavazatszámlálás, szavazólapok hitelesítése, esküszöveg felolvasása, (max. biz. jegyében), kormánypárti és ellenzéki jegyző van.
Parlamenti frakciók: a pártok parlame
|