11.t�tel

A CSOPORT SZEREPE AZ EGY�N �LET�BEN. CSOPORTL�LEKTANI IR�NYZATOK. CSOPORTJELENS�GEK. A CSOPORT FEJL�D�S�NEK �S M�K�D�S�NEK ALAPMECHANIZMUSAI-�RT�K �S NORMAK�PZ�D�S A CSOPORTBAN

COOLEY:

• Els�dleges (primer) kiscsoportok: intim, szemt�l szembe val� kapcsolatteremt�s jellemzi
• M�sodlagos (szekunder) kiscsoportok: a c�lir�nyults�g, a szervezetts�g jegy�ben j�nnek l�tre. Ezek n�lk�l�zik az intimit�st, az �lm�nyk�zels�g, a szem�lyess�g jegyeit. Ilyenek a t�rsadalmi szervezetek vagy munkahelyi csoportok.

SIMMEL:

·        T�rsas�g sz�nter��l szolg�l� kiscsoportok

·        T�rt�neti-t�rsadalmi k�pz�dm�nyk�nt jelentkez� t�rsadalmi nagycsoportok

Csoportkutat�s

1930: a csoportl�lektani t�rzsanyag h�rom ir�nyzata k�l�n�lt el:

1.      �zeml�lektani ir�nyzat: megjelent az egyedi munk�s, amelyik a maga egy�ni emberi sz�ks�gleteivel, ha azokra megfelel�en odafigyelnek, a munkahelyi teljes�tm�nyt befoly�solni tudja. ELTON MAY�hoz kapcsol�dik ez (1933). (�rai jegyzet)

K�s�rlet: Milyen �sszef�gg�s van a munkaterem megvil�g�t�s�nak er�ss�ge �s a munkateljes�tm�ny k�z�tt? A k�s�rleti munkacsoport teljes�tm�nye n�tt a nagyobb megvil�g�t�s hat�s�ra. Ekkor fokozatosan cs�kkenteni kezdt�k a megvil�g�t�st, s a teljes�tm�ny meredeken n�tt. May�ra h�rult a feladat, hogy ezt az ellentmond�st megmagyar�zza. Az interj�k sor�n kider�lt, hogy az �szt�nz� t�nyez� egy addig figyelembe nem vett t�rsadalmi jelleg� hat�s. A k�s�rletben r�szt vev� munk�sok �gy �rezt�k, hogy az �zemben dolgoz� n�vtelen ezrek t�meg�b�l kiemelkednek, a k�s�rleti csoportba ker�lve vel�k szem�lyesen foglalkoznak, �nbecs�l�s�k n�tt. Az emberi kapcsolatok (human relations) ir�nyzata az egy�nnel, mint az adott munkamegoszt�si sziszt�ma l�ncszem�vel foglalkozik, abb�l nem kiszak�tani akarja, hanem csak komfortosabb� k�v�nja tenni helyzet�t. A munkahelyeket humaniz�lni kell. (Csepeli) H.McIlvaine PARSONS �jra�rt�kelte May� vizsg�latait, s m�dszertani hib�kat fedezett fel. Ezek a m�dszertani hib�k nem v�ltoztatnak az eredm�nyen.

2. szociometriai megk�zel�t�s: Jacob MORENO (1953) nev�hez f�z�dik. Moreno Erd�lyb�l indult el, B�csben sz�nh�zat hozott l�tre, 1925-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokba v�ndorolt, tal�lkozott a pragmatikus �ramlattal. 1932-ben Hudson Le�nynevel� int�zet vezet�i megkerest�k, hogy mit lehetne tenni az elszaporodott sz�k�sek ellen? M�dszere: l�nyoknak rokon-ellenszenvi v�laszt�sokra �p�tve v�laszolnia kellett, hogy ki kivel akar egy szob�ba ker�lni. Ezzel beletekintett a csoportok rejtett h�l�zat�ba. �tszervezte, hogy ki kivel lakjon. Cs�kkent a sz�k�sek sz�ma. Fellaz�totta az int�zet z�rt, merev rendszer�t, a kapcsolatokat szem�lyesebb� tette. Ez egy-szempont� szociometria. Legt�bbsz�r a t�bb-szempont�t haszn�ljuk.

Szociometria: : a rokonszenvi v�laszt�sok felt�r�sa csoportban s ezek alapj�n a rokonszenvi h�l�zat felv�zol�s�nak m�dszere. Kimunk�l�ja Jacob Levy Moreno, akinek kapcsol�d� vizsg�latai 1932-ben indultak el. A ~ elterjed�s�t annak k�sz�nhette, hogy els�k�nt tette lehet�v� a kapcsolatok formaliz�l�s�t �s mennyis�gi mutat�kkal t�rt�n� kifejez�s�t a jelens�geknek abban a tartom�ny�ban, amelyben az egy�ninek �s a t�rsasnak a k�lcs�nhat�sa bonthatatlan egy�v�tartoz�suk szintj�n figyelhet� meg. 1945 ut�n M�rei Ferenc tov�bbfejlesztette Moreno m�dszer�t, �s kialak�totta a t�bb-szempont� ~t, amely nemcsak az egy�n hely�t mutatja meg a t�rsas mez�ben, hanem mag�t a k�z�ss�get is jellemzi, s lehet�v� teszi az ember-csoportnak mint szoci�lpszich.-i egys�gnek a meghat�roz�s�t. A ~ ennek a c�lnak akkor felel meg, ha sokoldal�an tudja jellemezni a t�rsas alakzatot, ped.-i �s szervez�si t�mpontokat tud ny�jtani a konfliktusok megel�z�s�hez �s a k�z�ss�g erej�nek fejleszt�s�hez.

K�rd�sek: rokonszenvi pl:Ki a legjobb bar�tod?

K�z�ss�gi funkci�ra vonatkoz� pl: Ki tudn� az oszt�lykir�ndul�st a                legjobban megszervezni?

Egy�ni tulajdons�gokra,k�pess�gekre vonatkoz� pl: Ki az, aki kiemelked� valamiben?

N�pszer�s�gre vonatkoz� pl: Kik azok, akiket legjobban szeretnek a tan�rok?

Szerkezeti mutat�k:

A. Koh�zi�s mutat�k

-k�lcs�n�ss�gi index: azt fejezi ki a szociometriai vizsg�latban, hogy a t�rsas mez�ben l�v� szem�lyek h�ny sz�zal�k�nak van k�lcs�n�s kapcsolata. Min�l nagyobb ez mutat�, ann�l kevesebb a t�rsas mez�ben a mag�nyosok sz�ma. A mutat� �tlag�rt�ke ( M�rei Ferenc szerint) 85–90. Ha enn�l alacsonyabb a mutat�, akkor a mag�nyosok sz�ma nagyobb, a csoport kev�sb� mozg�s�that�, �s val�sz�n�leg kev�sb� ny�jt biztons�got tagjainak. K�lcs�n�ss�gi t�bl�zat: Ez alapj�n rajzolom meg a szociogramot. Minden szociometriai feldolgoz�s kiindul� anyaga. �b�c�rendben vagy b�rmilyen m�s, a szociogram t�l f�ggetlen sorrendben t�ntetik fel a csoport tagjait mind a f�gg�leges, mind pedig a v�zszintes tengelyen. A sorok �s az oszlopok keresztez�d�s�ben kapott n�gyzetek a kapcsol�d�si mez�k. Minden mez�r�l a csoport k�t tagj�nak kapcsol�d�sa olvashat� le. A ~on a felt�ntetett adatok jelleg�k szerint k�l�nb�z�ek. Sok hely�tt mind a pozit�v, mind a negat�v v�laszokat felveszik a t�bl�ra. Abban valamennyi ir�nyzat egyet�rt, hogy a k�lcs�n�ss�geket a rokonszenvi v�laszt�sok alapj�n hat�rozzuk meg, a ~ ugyanis hitelesebb adatokat tartalmaz, ha anyaga homog�n, nem tartalmazza a negat�v v�laszt�sokat �s a funkci�ra vonatkoz� adatokat.

-S�r�s�gi mutat�: megmutatja, hogy egy szem�lyre h�ny k�lcs�n�s kapcsolat jut

-koh�zi�s index

-Viszonzott kapcsolatok mutat�ja: azt fejezi ki, hogy a deklar�lt kapcsolatoknak h�ny sz�zal�ka k�lcs�n�s. Az adatokat a k�lcs�n�ss�gi t�bl�zat�sszes�t� oszlopaib�l mer�tj�k. M�reiFerenc szerint a ~nak �tlag�vezete 40 �s 50 sz�zal�k k�z�tt van. Enn�l alacsonyabb sz�m a kapcsol�d�sok bizonytalans�g�ra, magasabb sz�m a kapcsolatok fokozott szil�rds�g�ra utal.

B. T�rsas helyzetek ar�ny�t�sa:

A szociogramon minden szem�lyt, csoporttagot (sz�mozott) karika jel�l. K�t vagy t�bb szem�ly k�z�tt kialakult, megnyilv�nult kapcsolatot vonal �br�zol.

- f�rfi p�r egyszeres v�laszt�s 

- n�i p�r egyszeres v�laszt�s 

- szoros f�rfi p�r, k�tszeres v�laszt�s, feltehet�en bar�ts�g 

- k�l�nnem� szoros p�r, h�romszoros k�lcs�n�s v�laszt�s, val�sz�n�leg intim kapcsol�d�s 
  
- h�romsz�g: h�rom szem�ly k�lcs�n�s kapcsolata; z�rt csoportosul�s

- z�rt n�gyzet: n�gy szem�ly hat k�lcs�n�s kapcsolata, s�r� csoportosul�s 

csillag: egy szem�lynek t�bb k�lcs�n�s kapcsolata van. de azok k�z�tt, akikhez � k�t�dik, nincs kapcsolat; a csillag k�z�ppontj�t nevezz�k “szt�rhelyzetnek”

C. Szerkezeti t�pusok:

-halmazszerkezet

-laza szerkezet

-egy k�zponttal rendelkez� sz�les perem� szerkezet

-t�mbszerkezet

-t�mb k�zpont� szerkezet

Csoportl�gk�ri mutat�k

Tagol�d�si dimenzi� mutat�k

(internet)

1. csoportdinamikai iskola: Kurt LEWIN (1972) nev�hez f�z�dik. Az egy�n �s a csoport viszony�t, dinamikus �sszef�gg�s�t vizsg�lta. Az egy�n l�t�nek tere a t�bbi egy�n, az egy�n a csoportj�t�l f�gg. De f�gg�s�ge nem egyir�ny�, � is hat a csoportra. Ezek az elm�leti felismer�sek alapozt�k meg a csoportdinamika gyakorlati sikereit.  Alapgondolat: a csoport m�s min�s�g, mint a r�szek �sszess�ge. 1960-ban v�ls�gperi�dus: �nkritikai hull�m, k�tely fogalmaz�dott meg, a kiutat a gyakorlatra val� orient�lts�g jellemezte, megjelentek a ter�pi�k.

Csoportl�lektan m�dszerei:

• tereptanulm�nyok: Kutat� be�p�l a vizsg�lt folyamatba, de megtartja kutat�i attit�dj�t. Ha ugyanazon a csoporthat�sok �rik, a kutat�i attit�d nem tud teljesen objekt�v maradni.
• Le�r�, felt�r� vizsg�latok: A kutat� kutat�i szerepben van. C�l: csoport m�k�d�s�nek megismer�se. Teh�t ott �l vel�k, de nyilv�nval�, hogy kutat�i szerepben van jelen.
• K�s�rletek:

F�ggetlen v�ltoz�: amelyikkel a kutat� manipul�l, a k�s�rleti szem�ly tudat�t�l f�ggetlen.

F�gg� v�ltoz�: m�rni lehet ok-okozati �sszef�gg�sk�nt.

Az egy�n �s a csoport viszonya

MORTON: A legt�gabb �rtelemben csoportr�l besz�l�nk, ha a csoportot alkot� egy�nek k�zt tart�s t�rsadalmi interakci� figyelhet� meg, ami felt�telezi a kommunik�ci�t, a szem�lypercepci�t, interperszon�lis kapcsolatokat �s ennek r�v�n kialakul� attit�d�ket, �rzelmeket, st�tusokat, szerepeket. (�rai jegyzet)

MILLS: egy bizonyos c�lb�l �sszej�tt k�t vagy t�bb szem�lyb�l �llnak, s kapcsolatukat jelent�snek tartj�k.

CATELL: a csoport a tagok sz�ks�gletkiel�g�t� eszk�ze. (Csepeli)

Az egy�n �s a csoport viszony�ban els�k�nt a csal�dot jel�lhetj�k meg. A csal�dban tapasztalja meg a gyerek a t�rsas kompetenci�j�t, a t�rsadalmi kommunik�ci� �s interakci� �ltal�nos mint�it, illetve a csal�d alak�tja a gyerek �ntudat�t. A csal�d komplex csoportmint�t is k�zvet�t. A csal�d r�v�n alakul ki a gyerek t�rsadalmi identit�sa, a k�l�nb�z� t�rsadalmi nagycsoporthoz val� tartoz�s �lm�nye �s tudata. Csal�d nyitotts�ga: 1.autokriter vagy demokratikus 2.egy�nszempont� vagy t�rsadalom-szempont�.

Gond csak ott van, amelyek csonkacsal�dok (itt nem besz�lhet�nk teljesen komplex csoport�lm�nyr�l �s csoporthat�sr�l) vagy nincs jelen a csal�d a gyerek �let�ben.

A gyerek sz�m�ra nincs alternat�va, belesz�letett a csal�dba. Interioriz�lt tekint�lyjellemz�. A kort�rscsoportba val� be�p�l�s folyamata hat�rozza meg azt az �r�si folyamatot, amely a csoportosul�s egyes szintjeit hat�rozza meg. A kort�rscsoport �j szocializ�ci�s szempontokat vet fel. PIAGET: feln�tt korban is kimutathat� hat�st k�zvet�t a csal�d a gyerek sz�m�ra.

A csal�d engedelmess�get �s kik�nyszer�tett fegyelmezetts�get v�r el. A kort�rscsoportban a kapcsolatok k�thet�ek �s oldhat�ak. A gyerek �t�lheti a partnerv�laszt�s, illetve a nem-v�laszt�s �lm�ny�t. A kort�rscsoport az, ahol a gyerek egyenl�s�gen alapul� viszonyokra sz�m�that. (�rai jegyzet)

Csoporttags�g motiv�ci�i

• �rintkez�s s�r�s�ge, a t�rbeli k�zels�g csoportk�pz� t�nyez�. De sem a t�rbeli k�zels�g, sem az �rintkez�s gyakoris�ga nem garant�lja �nmag�ban a csoport kialakul�s�t, k�l�n�sen akkor nem, ha a leend� tagok ellenszenvvel viseltetnek egym�s ir�nt, t�rsadalmi-l�lektani �rtelemben k�v�l�ll�k, attit�djeik, �rt�keik, n�zeteik t�bb k�l�nbs�get mutatnak, mint hasonl�s�got. (Csepeli)
• Affili�ci�s �szt�n: vel�nk sz�letett, tartozni valakihez sz�ks�glet�t jelen�ti meg sz�munkra. (�rai jegyzet)
• A csoportc�lok, s annak elfogad�sa: A csoportc�lok elfogad�sa akkor k�vetkezik be, ha ezek a c�lok a tagok t�rsadalmilag meghat�rozott sz�ks�gleteiben gy�kereznek. (Csepeli)
• Funkcion�lis k�vetkezm�nyek, amelyek a t�rsadalmi munkamegoszt�sb�l fakadnak.
• OLSON: csoportok akkor j�nnek l�tre, ha a potenci�lis tagoknak k�z�s �rdekeik vannak, amelyeket csak k�z�sen tudnak realiz�lni. THIBAULT, KELLEY: csoporttagg� v�l�s motiv�ci�s alapja: szem�lyek a csoporttags�gb�l h�zni v�lt el�ny�ket nagyobbnak tartj�k, mint h�tr�nyukat. (�rai jegyzet)

Tags�gi csoportok:

Elk�l�n�t�nk form�lis �s inform�lis csoportokat. Sok kutat� szerint a merev sz�tv�laszt�suk ma m�r nem tarthat�.

Form�lis csoport:

• jog hat�rozza meg,
• a r�szv�telben nem a szem�lyess�g a domin�l�,
• valamilyen t�rsadalmi funkci� kiel�g�t�se v�gett j�n l�tre
• meghat�rozott munkamegoszt�son alapul� hierarchikus h�l�zattal rendelkezik
• tagjaik akarat�t�l f�ggetlenek
• objekt�v l�ttel rendelkeznek
• csoporttev�kenys�gnek megfelel�en a csoportokban a t�rsadalmi munkamegoszt�snak megfelel�en alakulnak ki a poz�ci�k �s a szerepek

Inform�lis csoport:

• saj�t v�laszt�s alapj�n ker�lnek be az egy�nek a csoportba
• v�llalj�k a csoport-hovatartoz�st
• kort�rscsoport logik�j�t k�vetik
• l�tfontoss�guk az individuum tekintet�ben meghat�roz�
• fontos, hogy kikkel tartja az egy�n az inform�lis csoportokban a kapcsolatot.

Ez a k�t csoport a tags�gi csoportot jelentette az egy�n sz�m�ra. Az egy�ni tudat lek�pez�s�t is jelenti a csoporttags�g, ez�rt pozit�van �rt�keli azokat a csoportokat, amikbe tartozik, �nmag�ra vonatkoztatott pozit�vumai r�vet�lnek az adott csoportra.

Vonatkoztat�si csoportok:

Viszony�t�s eredm�nyek�nt �llnak el�. A maga helyzet�t viszonylagoss�g�ban m�rlegeli az egy�n. KELLEY alapj�n:

v     normat�v vonatkoztat�si csoport: -k�zvetlen hat�sa van az egy�nre

                                                               -egy�n jutalmazhatja, b�ntetheti

-hat egy�nre, hogy k�vesse a csoport norm�it �s a megszabott �rt�keket

v     �sszehasonl�t�si:  -k�zvetett hat�sa van

                                    -csak egy m�rce, viszony�t�si pont, amelyet az egy�n attit�djei ki-                   

alak�t�sakor vesz figyelembe

-csak el�v�telezi a m�sik csoport �rdekeit

Csoporthat�sok:

o       t�rsas hat�s: interakci�s k�lcs�nhat�s r�v�n j�n l�tre, motiv�ci�s fesz�lts�get a csoport strukt�r�lni k�pes

o       t�meghat�s: nagy sz�m� jelenl�v�k interakci�ja strukt�r�latlans�got visz a helyzetbe → n� a motiv�ci�s fesz�lts�g →regresszi�s folyamat indul meg a csoportban → kialakulnak a t�meghat�sok

o       �lcsoport-hat�sok: tagok k�zt val�di interakci� nincs, egyszer� statisztikai k�pz�dm�nyk�nt j�nnek l�tre

Tev�kenys�gben megmutatkoz� mechanikus sokszoroz�d�s meghat�rozza a tev�kenys�g siker�t, de ezt nem lehet egy�rtelm�en minden csoportn�l �gy �rtelmezni. Er� megsokszorosod�s �rv�nyes�l, ha a feladat addit�v (kollekt�v er�kifejt�s meghat�roz�, tagok tev�kenys�ge �sszead�dik) vagy diszjunkt�v (csoport teljes�tm�ny�t a legjobban teljes�t� emberhez m�rik, n�veli a csoport hat�konys�g�t). Konjukt�v feladat: csoport teljes�tm�ny�t a legkisebb teljes�tm�ny� taghoz val� viszony�t�s hat�rozza meg.

Csoporthat�s szempontj�b�l a l�tsz�m meghat�roz�. 20-25 f� felett felbomlik a csoport vagy t�megg� ver�dik vagy kiscsoportok j�nnek l�tre. 7 f� az optim�lis………

Csoport l�that�s�ga

-l�that�s�gb�l fakad� effektusok

sok szervezet a l�that�s�g fokoz�s�ra t�rekszik. Ez mint asszimil�ci�s hat�sk�nt jelenik meg, ezt szolg�lj�k a form�lis csoportban megjelen� egyenruh�k. (Egy�n elt�nik, csak a csoport l�tszik) Megk�l�nb�ztet� jelz�st is szolg�lhat.

-l�that�s�g ker�l�s�re t�rekv�s

Ezek elh�r�t�sban dolgoz� szem�lyek. Annyi t�rekszenek, hogy mindenki tudja, mi m�g� rejtik a l�that�s�got.

-l�that�s�gb�l fakad� jegyek titkol�sa

Ezek a stigmatiz�lt csoportok.

Egy�ni k�pess�gek hat�ssal vannak arra, hogy az egy�n milyen poz�ci�ba ker�l. Szociabilit�s, �rzelmi tulajdons�gai, intelligencia

Pl. magas intelligenci�j�ak n�pszer�bbek, magas szociabilit�s�ak seg�tik a csoporttagok egy�ttm�k�d�s�t

Csoportalakul�s:

K�v�natosabb csoportszervez�d�si elv, hogy heterog�n legyen a csoport �sszet�tele minden szempontb�l, hisz majd a m�k�d�s r�v�n v�lnak homog�n csoportt�. Homog�n csoport m�k�d�s�n�l extremiz�l�d�s t�ny�t mag�ba hordja. Szegreg�l�d�shoz j�rulhat.

Mikor hat�rozottabb az egy�n?

WEIT: az emberek csoportban �vatosabbak

C�LER: csoportban a k�s�rleti szem�lyek nagyobb kock�zatot v�llalnak

-f�rfiak csoportban kock�zatv�llal�bbak, mint a n�k. Meghat�roz�, hogy az egy�n r�sz�r�l milyen az involv�l�d�s k�rd�se (mennyire �rintett). Ha er�s, akkor �vatosabb az egy�n, ha gyenge, akkor mer�szebb.

H�tk�znapjainkban:

-csoportban megoszlik a csoportban v�llalt felel�ss�g

ha bajba jut egy szem�ly, �s k�r�l�tte sokan vannak, akik tudn�nak seg�teni, akkor kevesen fognak seg�teni pl. moziba f�st volt. Mikor kevesen voltak, kimentek. Mikor sokan voltak, mindenki k�h�cselt �s v�rta, hogy majd valaki �gyis sz�l, ha baj van.

Csoportfolyamatok:

Csoporthat�sokat a csoportfolyamatok strukt�r�lj�k.

      Els�dleges strukt�r�l� t�nyez� az interakci�s h�l�zat, mely metsz�spontjaiban alakulnak ki a st�tusok. V�lsz: csoportban a szerepeknek k�t alapt�pusa van: 1. csoport m�k�d�s�t akt�van elmozd�t� szerepek, 2.passz�v, v�grehajt� szerepek (akik tan�csad�sra szorulnak)

Egy csoport �let�ben a szerepstrukt�ra �ltal�ban �lland�. A bet�lt�i viszont v�ltozhatnak.

      Kommunik�ci�s h�l�zat: jelzi a csoport kiegyens�lyozotts�g�t, boml�s�t. A k�ls� szeml�l�nek t�j�koz�d�st ad a csoport n�v�j�r�l..

Abszol�t t�pus: mindenki mindenkivel kommunik�l

K�r: mindenki csak a szomsz�ddal kommunik�l

L�nc: csak a k�t sz�ls� nem kommunik�l

Y vagy X alakzat: centraliz�lt kommunik�ci�, diktat�rikus lehet az inform�ci� �raml�s.

      Funkcion�lis szereprendszer a csoport c�lhoz val� hozz�jut�sa alapj�n:

-konstrukt�v szerep: el�seg�ti a csoport tev�kenys�g�t

-destrukt�v szerep: "g�tolja" a csoport tev�kenys�g�t

      Csoport�rt�k, normateremt� folyamatai meghat�rozz�k a csoport hat�konys�g�t, �sszetartoz�s�t, egys�g�t.

Csoportok vezet�se: levini:

1 Autokratikus vezet�s: parancsol�, nem t�rgyilagos b�r�lat �s dics�ret, sok b�r�lat, a vezet� �n-hangs�ly�. Hat�sa: A v�gzett munka, a teljes�tm�ny mennyis�gileg a legt�bb, de min�s�gben nagy a sz�r�s. Sok ellens�gesked�s, agresszi�, b�nbakkeres�s.

2. Lasses-faire: r�hagy�s vezet�s, megenged�, �nir�ny�t�sra serkent�, ir�ny�t�s �s norm�k hi�nya. Hat�sa: kevesebb �s rosszabb munka, teljes�tm�ny, spont�n tev�kenys�g, harc a vezet� szerep�rt, agressz�v t�rekv�sek.

3.Demokratikus vezet�: ir�ny�t�s sz�ks�g szerint, tan�csad�i jelleggel. Hat�sa: mennyis�gileg m�rs�kelt, de egyenletes, a min�s�g magas sz�nvonal�. Kreat�v megold�sok, magas munkamotiv�ci�.

Csoport vezet�se lehet: tradicion�lis, karizmatikus, leg�lis

Csoport fejl�d�se:

Id�i dimenzi�k meghat�roz�k.

Szakaszai a klasszikus feloszt�s szerint: 1. alakul�s, 2. viharz�s, 3.norma, �rt�kteremt� szakasz, 4. m�k�d�s

 vagy m�shogy

1. f�gg�s, 2. p�rba-�ll�s, 3. harc a csoporttagok k�z�tt �s menek�l�s a csoportb�l

Ezek ciklikusak.