2. t�tel

SZOCI�LIS INTERAKCI�. KOMMUNIK�CI� – METAKOMMUNIK�CI�.

K�t szem�lyr�l akkor mondhatjuk el, hogy kapcsolatot l�tes�tettek, ha megvan a lehet�s�ge annak, hogy egym�s viselked�s�t (cselekedeteit) befoly�solni tudj�k. Ezt a k�lcs�n�s egym�sra hat�st interakci�nak nevezz�k. Az interakci� minden t�rsas kapcsolat n�lk�l�zhetetlen felt�tele; olyan folyamat, amelyet k�z�sen egyeztetett jelent�sek szab�lyoznak a r�sztvev�k mindenkori sz�ks�gleteinek megfelel�en. E jelent�sek  a sz�ks�ghez m�rten v�ltoztathat�k. Az interakci� valamikor term�szetes folyamatnak sz�m�tott. A korai –�n. felder�t� jelleg�- interakci�nak fontos szerep�k van a kapcsolat tov�bbi alakul�s�ban. Valamennyi szoci�lis interakci� k�z�s von�sa a szem�lyes kiel�g�l�s keres�se, amely k�l�nf�le sz�nd�kb�l eredhet. Az interakci� rendk�v�l szelekt�v folyamat, mind az azt megval�s�t� szem�lyek, mind pedig annak t�rgya szempontj�b�l. Az interakci�ban megfigyelhet� szelektivit�s azt a tendenci�t t�kr�zi, hogy a kedvez�bb eredm�nyt hoz� egym�sra hat�sok visszat�rnek, a kev�sb� sikeresek pedig elt�nnek.

A t�rsas kapcsolatba a felek valamilyen f�gg�s�gi viszonyban ker�lnek egym�ssal. EDWARD JONES �s munkat�rsai szerint n�gyf�le f�gg�s�gi viszony alakulhat ki az interakt�v kapcsolatban (normat�v paradigma alapj�n val� elk�l�n�t�s):

1)      �LF�GG�S�G: a szem�lyes elemek h�tt�rbe szorulnak �s a partnerek viselked�s�t konkr�t k�ls� el��r�sok hat�rozz�k meg, s ennek k�vetkezt�ben az interakci�nak a r�sztvev�k szempontj�b�l nincs pszichol�giai tartalma. Ide tartoznak a k�ls� reprezentat�v interakci�k is, pl: d�szszemle.  Ilyen m�g a k�rh�zi vizit is.

2)      ASZIMMETRIKUS F�GG�S�G: az egyik f�l kiszolg�ltatott, azaz csak arra van lehet�s�ge, hogy a kezdem�nyez� (domin�ns helyzet�) f�l viselked�s�re, megnyilv�nul�saira reag�ljon., viselked�se teh�t kik�nyszer�tett engedelmess�g. Az ilyen helyzet f�ggetlen az egyik f�l szempontj�b�l, de teljesen f�gg� a m�sik�b�l. (vagyis egyenl�tlen hatalmi helyzet) pl.: vezet� �s beosztottja interakt�v kapcsolat�ban  vagy egy riportszitu�ci�ban

3)      REAKT�V F�GG�S�GI VISZONY: a partnerek egym�s viselked�s�nek a figyelembev�tel�vel k�nytelenek megnyilatkozni, mivel reag�l�sm�djukat a helyzet k�nyszere szabja meg. Pl.: vizsgaszitu�ci�

4)      K�LCS�N�S F�GG�S�G: a felek viselked�s�t az �sszehangolts�g jellemzi. Ezt a f�gg�s�gi viszonyt teljes interakci�nak is nevezik.

(Dr. Szab� Istv�n: Bevezet�s a szoci�lpszichol�gi�ba)

KOMMUNIK�CI�:

Az emberek k�zti interakci� nagyr�szt �zenetek szab�lyozott cser�j�b�l, m�s sz�val kommunik�ci�b�l �ll. A kommunik�ci� inform�ci�k �tvitele egy felad�t�l egy c�mzetthez. N�gy fontos eleme van:

1. felad�, aki k�dolja
2. az �zenetet
3. amely egy meghat�rozott csatorn�n ker�l �tvitelre
4. a vev�h�z, aki dek�dolja az �zenetet.

A felad� �s a vev� tulajdons�gai (pl. a st�tusz, a hatalom, az intelligencia, a k�z�s �rdek) befoly�solj�k, hogy milyen kommunik�ci�s strat�gi�t alkalmazzunk.

A kommunik�ci� alternat�v elm�letei azt hangs�lyozz�k, hogy a kommunik�ci� �ltal�ban dinamikus, k�tir�ny� folyamat, amelyben az �zenetek k�ld�se �s a partner figyelemmel k�vet�se egyszerre van jelen.

A nyelv a legt�bb interakci�ban jelen van.

HOCKETT szerint a nyelv n�h�ny "alaptulajdons�ggal" jellemezhet�: lev�lasztotts�g (k�zvetlen�l jelen nem l�v� dolgokra utalhat), nyitotts�g (�j jelent�seket alkosson �s kommunik�ljon), hagyom�nyoz�s (�j szimb�lumok �s �zenetek tanul�sa), kett�s mint�zotts�g (v�ges sz�m� szavakb�l, szimb�lumokb�l v�gtelen sz�m� lehets�ges �zenetet hozzon l�tre).

LENNEBERGET: a nyelv fajspecifikus k�szs�g, amely term�szetes kiv�laszt�d�s r�v�n j�tt l�tre.

CHOMSKY: vannak olyan genetikai meghat�roz�k, amelyek az embereket predesztin�lj�k arra, hogy elsaj�t�ts�k �s haszn�lj�k a nyelvet.

SKINNER: a nyelv elsaj�t�t�sa rendszeres meger�s�t�si elj�r�sokon kereszt�l t�rt�nik.

A nyelvtan vagy szintaxis t�rgya az a rend vagy strukt�ra, amely szab�lyozza, hogyan kell a szavakat egym�shoz illeszteni. A fonol�gia a hangok mint�it �s szab�lyszer�s�geit vizsg�lja a besz�lt nyelvben. A szavak vagy morf�m�k a legkisebb jelent�steli egys�gek egy nyelvben, �s egy nyelv jelent�s�t a szemantika vizsg�lja.       CHARLES MORRIS: pragmatika = nyelvhaszn�lattal foglalkozik.

VIGOTSZKIJ: A nyelv bels� kommunik�ci�s eszk�z is. A bels� besz�d �s a k�ls� besz�d k�lcs�n�sen f�ggnek egym�st�l.

A nyelv �s a kult�ra szoros k�lcs�nhat�sban van egym�ssal. A kultur�lis k�l�nbs�gek a nyelven kereszt�l a gondolkod�si k�l�nbs�geket is meghat�rozz�k.

SAPIR �s BENJAMIN L. WHORF: A NYELVI RELATIVIT�S ELM�LETE

A k�l�nb�z� nyelveken besz�l� emberek feltehet�leg a vil�got is k�l�nb�z�k�ppen l�tj�k. A nyelv meghat�rozza a gondolkod�st. A nyelvi relativit�s elm�lete �rv�nyes az egy kult�r�n bel�li k�l�nb�z� csoportok nyelvhaszn�lat�ra is.

Sapir �s Whorf szerint azokra a t�rgyakra �s fogalmakra melyeknek nev�k van, k�nnyebben eml�ksz�nk vissza, k�nnyebben ismerj�k fel, k�doljuk �s dolgozzuk fel �ket, mint az olyan t�rgyakra vagy fogalmakra, amelyeknek nincs vil�gos szemantikai cimk�j�k.

Minden t�rsas �rintkez�s els� l�p�se a partner megsz�l�t�sa.

ROGER BROWN: A megsz�l�t�si form�k explicit szab�lyokat k�vetnek. A megsz�l�t�si form�k haszn�lata k�t egyszer� form�t k�vet:

Ø      st�tusz (hatalom) norm�j�t �s

Ø      a szolidarit�s norm�j�t

BAVALES: azokat a megnyilatkoz�sokat, amelyek nagyon k�zvetettek �s kev�sb� informat�vak, Bavales nyom�n "diszkvalifik�lt" �zeneteknek nevezz�k.

NEM VERB�LIS KOMMUNIK�CI�

Azoknak a besz�det k�s�r� m�sodlagos megnyilv�nul�soknak az �sszess�ge, amelyek a sz�beli k�zl�s tartalmi oldal�t min�s�tik, jelent�s�t �rnyalj�k, k�zvetve kifejezik a kommunik�l�nak a partnerhez val� viszonyul�s�t.

-tekintet, mosoly, gesztusok, testtart�s v�ltoz�sai

-ARGYLE: tanul�s �tj�n alakul ki ez a k�pess�g

A nem verb�lis �zenetek dek�dol�sa �s a r�juk adott reakci� �ltal�ban sokkal k�zvetlenebb �s automatikusabb, mint a sz�beli �zenetekre adott v�laszok. Nincs sz�ks�g�nk arra, hogy tudatosan elemezz�k �s dek�doljuk, mit jelentenek. A nem verb�lis �zenetek �ltal�ban sokkal hat�konyabbak az attit�d�kr�l �s �rzelmekr�l sz�l� �zenetek tov�bb�t�s�ban, mint a nyelv.

Nem verb�lis kommunik�ci� funkci�i ARGYLE: 

• t�rsas helyzet kezel�se
• �nmegjelen�t�s
• �rzelmi �llapotok k�zl�se
• attit�d�k kommunik�ci�ja
• csatorna ellen�rz�se

DARWIN: az �rzelmek kifejez�s�nek k�z�s genetikai alapja van, primit�v �llati jelz�sekb�l alakultak ki.

EKMAN: n�h�ny �rzelmi jelz�s egyetemes jelleg�

Nem verb�lis �zenetek jelent�sei h�rom elk�l�n�lt dimenzi� ment�n �rhat�k le MEHRABRIAN:

1. k�zvetlens�g
2. ellazul�s
3. aktivit�s

A testi kommunik�ci� szoros kapcsolatban �ll a nemmel is. A nemi identit�s zavar�hoz gyakran t�rsul a mozg�sk�szlet zavara is.

Gesztusok

A testmozg�sok k�l�nleges oszt�ly�t k�pviselik. N�h�ny gesztusunknak f�ggetlen, vil�gosan megfogalmazott jelent�se van. Az ilyen gesztusokat n�ha embl�m�knak h�vj�k.

Amelyek csup�n al�t�masztj�k a t�bbi �zenetet. EKMAN �s FRIESEN illusztr�toroknak nevezt�k.

(Forg�cs J�zsef: A t�rsas �rintkez�s pszichol�gi�ja)

FESTINGER a kommunik�ci�nak az interakc� szempontj�b�l h�rom t�pus�t k�l�nb�ztette meg:

1. J�rul�kos kommunik�ci� eset�ben az ad� an�lk�l bocs�t ki inform�ci�kat m�sok sz�m�ra, hogy ez egy�ltal�n sz�nd�k�ban �llna; k�vetkez�sk�pp � maga nem is tudja, hogy megnyilv�nul�s�val inform�lja a m�sik felet. A j�rul�kos kommunik�ci�t megval�s�t� emberek a jelz�sek k�zvet�t�s�n kereszt�l felfedik magukat, sok –sok inform�ci�t szolg�ltatnak ki szem�lyis�g�kr�l.
2. A kifejez� kommunik�ci� az egy�n emocion�lis, illetve motiv�ci�s �llapot�r�l tud�s�t.
3. Az eszk�zjelleg� kommunik�ci� (m�s elnevez�ssel c�lir�nyos) pedig mindig meghat�rozott hat�sokat igyekszik a fogad�ban kiv�ltani.

A kommunik�ci�nak mint interakci�s eszk�znek k�t alapvet� funkci�ja van:

1. a kontroll: mindazon megsz�l�t�soknak a konstell�ci�ja, amelyeket az emberek egym�ssal szemben alkalmaznak.
2. az affili�ci�: a m�sokkal val� bar�ti kapcsolat, egy�ttm�k�d�s ig�ny�t, vagyis a t�rsas sz�ks�gletet jelenti.

( Dr. Szab� Istv�n: Bevezet�s a szoci�lpszichol�gi�ba)