16. t�tel: Mutassa be a n�pesed�s �s az eg�szs�g�gyi probl�m�k helyzet�t Magyarorsz�gon!

A n�pesed�si folyamatokkal a demogr�fia foglalkozik. A sz�let�sek vizsg�lat�n�l haszn�ljuk a term�kenys�g fogalm�t, melyen a sz�l�k�pes korban l�v� n�i n�pess�gre es� sz�let�sek sz�m�t �rj�k. A hal�loz�skor szok�s a haland�s�got vizsg�lni, melyet t�bbf�le viszony�t�sban lehet �sszefoglalni. Morbidit�snak nevezz�k a betegs�gek el�fordul�s�nak gyakoris�g�t.

A honfoglal� magyars�g l�tsz�ma F�gedi Erik szerint 400.000 volt. i.sz. 900 k�r�l 600.000.-re becs�lhet� a n�pess�gsz�m, 1200 k�r�l m�r 2 milli�ra, 1500-ban 3,5-4 milli� lehetett. A moh�csi v�szt�l a t�r�k h�dolts�g v�g�ig, pontosabban a R�k�czy szabads�gharc v�g�ig viszont l�nyegesen kedvez�tlenebb�l alakultak a n�pess�gi viszonyok. �m a 18. sz�zad b�k�sebb viszonyai k�z�tt a n�pess�g ism�t gyorsan n�ni kezdett. Az els� n�psz�ml�l�sra II. J�zsef alatt 1784-1787-ben ker�lt sor, ekkor a n�pess�g sz�ma kb. 8,1-8,2 milli� volt. Ett�l eg�szen az 1850-es �vekig nem volt n�psz�ml�l�s. A kiegyez�s ut�n 1870-ben indult meg a t�z�venk�nti n�psz�ml�l�sok sora. A mai Mo. ter�let�nek n�pess�ge 1870-ben 5 milli�, 1910-ben 7,6 milli�, 1941-ben 9,3 milli�, 1949-ben 9,2 milli� volt. A k�t vil�gh�bor� alatt nagy vesztes�g volt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni id� �ta a n�pess�gsz�m folyamatosan cs�kken. Magyarorsz�gon folyamatosan k�sz�lnek n�pess�g-el�resz�m�t�sok. A leg�jabb magyar el�resz�m�t�sok szerint 2020-ban 9,5 milli�ra cs�kkenhet a n�pess�gsz�m.

Magyarorsz�gon a haland�s�g az 1960-as �vekig javult, ezt k�vet�en azonban roml�si tendenci�k jelentkeztek. A haland�s�g a f�rfiakn�l sokkal l�nyegesebb volt mint a n�kn�l, �s a 40-54 �ves korcsoportokban volt a legnagyobb.

Az eg�szs�g roml�s�nak okai:

Az eg�szs�g�gyre ford�tott kiad�sok ar�nya a nemzeti j�vedelmen bel�l Magyarorsz�gon igen alacsony. Ennek oka els�sorban az, hogy az eg�szs�g�gyi ell�t�s majdnem teljesen ingyenes, t�rsadalmi juttat�snak min�s�l, �s az �llami k�lts�gvet�sb�l fedezik a k�lts�geit. Ennek k�vetkezt�ben az eg�szs�g�gyi kiad�sok marad�kelv alapj�n r�szes�lnek a k�lts�gvet�sb�l, teh�t a t�bbi ter�let ig�nyeinek fedez�se ut�n fennmaradt �sszegeket osztj�k fel a nem termel� szf�ra ter�letei k�z�tt. �ppen ez�rt az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek jelent�s r�sze er�sen leromlott �llapotban van, tov�bb� a felszerelts�g nem k�veti az eg�szs�g�gyi ell�t�s vil�gm�ret� fejl�d�s�t. Az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek nem �rdekeltek abban �s nincsenek is r�k�nyszer�tve arra, hogy a kapott p�nzforr�ssal, valamint a r�juk b�zott eszk�z�kkel hat�konyan gazd�lkodjanak.

A k�rzeti orvosok hajlamosak arra, hogy a szakrendel�kbe ir�ny�ts�k betegeik egy r�sz�t, az ambul�ns szakrendel�k viszont hajlamosak min�l t�bb beteget k�rh�zi kivizsg�l�sra �s kezel�sre utalni.

Az orvosi fizet�sek viszonylag alacsonyak, viszont megengedett a h�lap�nz elfogad�sa. Ez�rt az orvosok arra k�nyszer�lnek, hogy min�l t�bb h�lap�nzre t�rekedjenek.

Ugyancsak az alacsony fizet�sek okozz�k az �pol�n�k �s m�s k�zj�szint� eg�szs�g�gyi szem�lyzet nagyfok� hi�ny�t. Ennek k�vetkezt�ben az orvosok egy r�sze olyan munk�t is k�nytelen elv�gezni, amelyet az �pol�n�k is teljes m�rt�kben k�pesek lenn�nek elv�gezni. Az �pol�k, pedig betan�tott fizikai munk�t is k�nytelenek v�gezni.

Mindezek k�vetkezt�ben (Losonczi �gnes) az eg�szs�g�gyi ell�t�sban mindenki el�gedetlen, kiszolg�ltatottnak �rzi mag�t. A rendszer m�k�d�s�nek m�sik k�vetkezm�nye, hogy a t�rsadalmi hierarchi�ban, kedvez�bb helyzetben l�v� r�tegek tagjai nem csak nagyobb ar�nyban r�szes�ltek az eg�szs�g�gynek adott t�mogat�s�b�l, hanem jobb ell�t�st is kaptak, s�t mindez�rt kevesebb h�lap�nzt is fizettek. Felt�telezhet�, hogy a t�rsadalmi r�tegek k�zti igen nagy haland�s�gi �s eg�szs�gi �llapotbeli k�l�nbs�gekben ennek is l�nyeges szerepe van.

A demogr�fiai ism�rvek a nem �s az �letkor alapj�n megk�l�nb�ztetett csoportok elk�l�n�lnek egym�st�l az �letm�d �s az �letk�r�lm�nyek tekintet�ben. A k�zelm�ltban ker�ltek a demogr�fiai csoportok a szociol�gia figyelm�nek k�z�ppontj�ba. K�l�n�sen �rv�nyes ez a n�k helyzet�vel foglalkoz� tudom�nyter�letekre. A szociol�giai �rdekl�d�s �sszef�gg azzal, hogy a fejlett t�rsadalmakban er�s feminista mozgalmak j�ttek l�tre, �s a n�k h�tr�nyos helyzet�nek megsz�ntet�s�re t�rekszenek. A f�rfiak �s a n�k k�l�nb�z�s�g�nek genetikai okai is vannak, azonban ezek az elt�r�sek nagyr�szt az elt�r� szocializ�ci�b�l sz�rmaznak. Az elt�r� nevel�s, k�rnyezeti hat�sok k�vetkezt�ben a f�rfiak agressz�vabbak, a n�k szel�debbek.

A f�rfi-n�i munkamegoszt�st illet�en a r�gebbi korszakokban a fizikai er�t ig�nyl� tev�kenys�get a f�rfiak v�gezt�k, a n�k a gyermekgondoz�ssal foglalkoztak. A modern t�rsadalmakban a nemek k�z�tti munkamegoszt�s kev�sb� sz�ks�gszer�. Vannak olyan ir�nyzatok, amelyek szerint a f�rfiak hatalmi poz�ci�ja az oka a k�l�nbs�geknek. Ez�rt harcolnak a n�k az egyenjog�s�g�rt.

Vil�gszerte sok vizsg�latot v�geztek a n�k �s a f�rfiak k�z�tti egyenl�tlens�gr�l. Angli�ban az elm�lt 150 �vben �t ter�leten nyomt�k el a f�rfiak a n�ket: a h�ztart�si munka, keres� munka, fizikai er�szak, szexu�lis kapcsolatok, kultur�lis int�zm�nyek. Chafetz szerint min�l �lesebb a f�rfiak �s a n�k k�z�tti munkamegoszt�s, ann�l nagyobb j�vedelemhez jutnak a f�rfiak, �s min�l nagyobb j�vedelemhez jutnak; ann�l ink�bb vannak uralkod� poz�ci�ban. M�sok az okokat a gazdas�gon k�v�li ter�leten keresik. Ilyen ter�let az adott t�rsadalom kult�r�ja. A n�knek ki kell szolg�lni a f�rj�ket, hogy a k�z�letben nem v�llalhatnak szerepet, vagy a f�rfiaknak megengedett a h�tlens�g, a n�knek nem.

Magyarorsz�gon is kit�nnek a f�rfiak �s n�k helyzet�nek k�l�nb�z�s�gei a foglalkoztat�si ar�nysz�mokn�l �s a foglalkoz�sok k�z�tti megoszl�sban is. A n�k �tlagkeresetei alacsonyabbak, m�g az azonos foglalkoz�si csoportba tartoz� n�k b�re is elmarad a f�rfiak�t�l. A n�k h�tr�nyai az �let m�s ter�let�n is kimutathat�ak. Ezeket a h�tr�nyokat nem k�nny� m�rs�kelni.

Az �letkor szerinti csoportok pontos defini�l�sa nem egyszer�. Az id�skor hat�ra nyugd�j, de ez orsz�gonk�nt v�ltoz�, �s a n�kn�l is k�l�nb�z�. Meg kel k�l�nb�ztetni a fiatal �regeket �s az id�s �regeket (kb. 70 �v). Megk�l�nb�ztethetj�k a fiatalkort, a serd�l� �s gyermekkort, valamint csecsem�kort.

- sz�let�st�l 1 �ves korig: csecsem�kor

- 1 - 12 �v: gyermekkor

- 12 -14/16 �v: serd�l�kor

- 14/16 - az iskola befejez�s�ig, munkav�llal�sig, csal�dalap�t�sig: ifj�kor

- nyugd�j korhat�r el�r�s�ig: feln�ttkor ez felett pedig az id�skor.

A fejlett t�rsadalmakban ezek a szakaszok jobban elk�l�n�lnek egym�st�l.

Az id�s n�pess�g helyzet�vel kapcsolatos probl�m�k els�sorban a n�pess�g �reged�s�vel f�ggnek �ssze. Ennek oka a sz�let�ssz�m cs�kken�se �s az �tlagos �lettartam meghosszabbod�sa is.

Az �reged�s sz�mos probl�m�t vet fel az id�s emberek anyagi ell�t�s�ban. Mivel a befizetett nyugd�jj�rul�kok egyre kev�sb� k�pesek a kifizetend� nyugd�jakat fedezni, a nyugd�jrendszerek deficitess� v�lnak. Ez�rt sz�ks�ges az alapvet� nyugd�jreform. Hogyan alakul az id�sek �letsz�nvonala? A legt�bb fejlett orsz�gban anyagi helyzet�k fokozatosan javul, cs�kken a szeg�nyek ar�nya. Azonban vannak olyan csoportok (rokkantak, �zvegyek, nagyon id�sek), akiknek j�vedelmi szintje igen alacsony. �let�k l�nyeges probl�m�ja az elmag�nyosod�s. Bar�ti kapcsolatok lazulnak (h�zast�rs meghal). S�lyos probl�ma az eg�szs�g�gyi �llapotuk roml�sa. Gondoz�sukban l�nyeges szerepet j�tszik a csal�d.

A fiatalok helyzete a 60-70-es �vekig a fejlett t�rsadalmakban nem volt probl�m�s. 1968 ut�n megfordult a helyzet. Az infl�ci� olaj�rrobban�s terheit els�sorban a fiatalok viselt�k. A munkan�lk�lis�g is ebben a k�rben a legmagasabb. Az anyagi probl�m�k k�vetkezt�ben k�s�bb k�tnek h�zass�got, gondolkod�suk, norm�ik, �rt�keik elt�volodnak a feln�tt t�rsadalom�t�l. �lesedtek a nemzed�kek k�z�tti konfliktusok. A fejlett t�rsadalmakban ma a fiatals�g er�s bels� differenci�l�d�sa figyelhet� meg. Magyarorsz�gon 1978-t�l az ifj�s�g helyzet�ben t�bb h�tr�nyos tendencia jelentkezett. Kedvez�tlen a magasabb iskolai v�gzetts�g�ek ar�nya, �s a fels�fok� v�gzetts�ggel rendelkez�k ma lassabban haladnak el�re, mint 15-20�vvel ezel�tt. Nemcsak a fiatalok alacsonyabb keresete, hanem az eltartott gyermekeik sz�ma is hozz�j�rul ahhoz, hogy az egy f�re jut� j�vedelem l�nyegesen alacsonyabb az id�sebbekn�l. Legs�lyosabb anyagi probl�m�t a lak�shoz jut�s okozza. D�nt� szerepe van a sz�l�i seg�ts�gnek.

Viszonylag kev�s szociol�giai kutat�s t�rt�nt a fejlett orsz�gokban a gyerekek �let�r�l. Helyzet�k a 60-as �vekt�l fokozatosan romlott, a rendszerv�ltoz�s ut�n felgyorsult. A gyerekek a rendszerv�ltoz�s f� vesztesei. A gyerekes csal�dokban az egy f�re jut� j�vedelem a legalacsonyabb. Min�l t�bb gyerek van agy csal�dban, ann�l rosszabb az anyagi helyzet�k.

- Fajnak nevezik az emberek olyan csoportj�t, amelyet biol�giailag �r�k�lt testi jellemz�k, els�sorban a b�rsz�n alapj�n k�l�n�tenek el. A fizikai antropol�gia nem a b�rsz�n, hanem t�bb testi jellemz� alapj�n k�l�nb�ztet meg h�rom nagy emberi rasszt: kauk�zoid, negroid �s mongoloid.

- Nemzet: a nemzet azokb�l �ll, akik egy nemzet tagj�nak tartj�k magukat, �s akiknek k�z�s az identit�suk. A nemzeti identit�s ide�lt�pusa mag�ba foglalja a k�z�s nyelvet vagy a nyelv-j�r�st, a k�z�s kult�r�t, a szok�sokat, a k�z�s t�rt�nelemre vonatkoz� eml�keket, tov�bb� a k�z�s lak�ter�letet.

- Nemzeti kisebbs�g: Egy adott t�rsadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a t�bbs�gi nemzettel identifik�l�dnak, hanem egy olyan m�sik nemzettel, amelynek van �llama, vagy olyan nemzet tagjainak tartj�k magukat, amelynek nincs ugyan �llama, de saj�t �llam l�trehoz�s�ra t�rekszik.

- Etnikai csoport: Az adott t�rsadalmon bel�l azoknak a csoportja, akik olyan k�z�s kultur�lis identit�s tudattal rendelkeznek, amely elk�l�n�ti �ket a t�bbs�gt�l, vagy a t�bbi etnikai csoportt�l. Az etnikai csoport kev�sb� k�l�n�l el a t�bbs�gt�l, mint a nemzeti kisebbs�g.

Rasszizmus:

Az a felfog�s, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban, amelyhez tartoz�nak vallja mag�t, magasabb rend�, mint a t�bbi faj, pl.: intelligensebb, erk�lcs�sebb stb..

Etnocentrizmus:

A rasszizmus anal�gi�jak�nt haszn�lj�k a szociol�gi�ban. Azt a felfog�st �rtik rajta, hogy a saj�t etnikai csoport vagy nemzet magasabb rend� mint a t�bbiek.

Nacionalizmus:

M�s nemzetek, a t�rsadalmon bel�li kisebbs�gek elleni harcra sarkalja a nemzet tagjait. Az agressz�v nacionalizmus jelenleg sokhely�tt, t�bbek k�z�tt kelet-eur�p�ban a k�ls� �s a bels� b�ke egyik vesz�lyeztet�je. Alapj�t a m�s k�z�ss�gek tagjaival szembeni el��t�letek, sztereot�pi�k alkotj�k.

El��t�let:

Valamely csoport tagjaival szembeni negat�v �rzelmi viszonyul�s, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Ez lehet pozit�v is.

Sztereot�pia:

Torz�t�son, t�lz�son �s leegyszer�s�t�sen alapul� negat�v elk�pzel�sek, el��t�letek egy�ttese valamely csoporttal szemben.

Diszkrimin�ci�:

Egyes emberek h�tr�nyos kezel�se azon az alapon, hogy azok valamely meghat�rozott csoport tagjai.

Az el��t�let �s a diszkrimin�ci� olyan egy�nekn�l er�s�dik meg, akik s�lyos frusztr�ci�t szenvedtek, sikertelenek voltak, �s a sikertelens�g ok�t m�sokra akarj�k h�r�tani.

Az autorit�rius szem�lyis�g� emberek hajlamosak az el��t�letes gondolkod�sra �s az agressz�v viselked�sre a m�s csoportokba tartoz�kkal szemben. Az autorit�rius szem�lyis�gt�pus meghat�rozott nevel�si gyakorlatok term�ke.

Az el��t�letek �s a diszkrimin�ci�, hatalmi �s anyagi �rdekeket szolg�lnak. Az el��t�letek, sztereot�pi�k �s a diszkrimin�ci�s viselked�s m�lyen be vannak �gyazva a t�rsadalom kult�r�j�ba, �s a szocializ�ci� �tj�n saj�t�tja el �ket az egy�n.

A legnagyobb etnikai kisebbs�g a roma etnikumhoz tartoz� n�pess�g. L�tsz�ma kb. 500.000. T�bbs�ge s�lyosan h�tr�nyos helyzetben �l. Ennek f� oka, hogy a rom�k k�z�l sokkal kevesebben rendelkeznek keres� foglalkoz�ssal, sokkal t�bben vesztett�k el a munkahely�ket. A rom�kkal szembeni el��t�letek er�sek, de �gy l�tszik nem n�ttek, hanem ink�bb cs�kkennek a rendszerv�lt�s �ta.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a legnagyobb l�tsz�m� kisebbs�g a zsid� volt. A zsid�s�got vall�si vagy vall�son alapul� kultur�lis kisebbs�gk�nt defini�ljuk. A holocaust sor�n a magyarorsz�gi zsid�s�g nagy r�sze elpusztult, de �gy is ma kelet-k�z�p-eur�p�ban, Magyarorsz�gon �l a legnagyobb l�tsz�m� zsid�s�g. A zsid�kkal szembeni el��t�letek nem elterjedtebbek a magyar t�rsadalomban, mint m�s eur�pai orsz�gokban.