G�tika Magyarorsz�gon:

-        13. szd m�sodik fel�ben kezdett meghonosodni. 16. szd v�g�ig vir�gzott. A g�tika elterjeszt�s�ben a ferencesek, domonkosok �s a ciszterciek sokat tettek. Kezdetben a francia mesterek jellegzetess�gei jelentkeztek.

-        13. szd m�sodik fele- 14. szd eleje a hazai g�tika korai szakasza. Vir�gkora Nagy L�szl� uralkod�sa, valamint Luxemburgi Zsigmond ideje alatt volt. K�s�i vir�gz�s M�ty�s �s II. Ul�szl� ideje alatt volt.

-        Magyar g�tika alkot�sai kisebbek, mint a nyugati g�tika alkot�sai�. (kisebbek a homlokzatok). Magyar szerzetesrendek is befoly�solt�k az �p�tkez�seket. A telep�l�sekt�l elz�rtan �ltek. Magyarorsz�gon m�rs�keltebb m�dszer �s temp� jellemezte az �p�t�szetet. Romanik�nak bizonyos elemeihez ragaszkodik.

-        1242- Tat�rj�r�s. Megindultak a v�r�p�tkez�sek �s az er�d�k �p�t�se.

-        1247-ben alakult meg Buda. Fejlett, szervezett telep�l�st hoztak l�tre.

-        IV. B�la uralkod�s�nak idej�t�l kir�lyi sz�khely Buda.

-        Megjelennek az emeletes polg�rh�zak.

M�ty�s templom: Eredetileg Budav�ri Boldogasszony templomnak nevezt�k. 1255-1269 k�z�tt pl�b�niai templomnak indult. Mai alakj�t a 19. szd-ban kapta meg.

13. szd-ban �p�lt a Margit-szigeti Dominik�nus Ap�ca Kolostor. 1252-ben fejezt�k be.

Gyulafeh�rv�ri sz�kesegyh�z: Hitelez�k �ltal �rt list�k szolg�lnak sz�munkra forr�sk�nt. V. Istv�n herceg hitelez�j�nek a le�r�s�b�l sok �rt�ket olvashatunk, amivel tartozott neki V. Istv�n herceg. (pr�mek, textilek, selymek, b�rsonyok, �kszerek).

14. szd �p�tkez�sei- K�roly R�bert. Fontos sz�khely volt Visegr�d.

G�tikus st�lus� kir�lyi palota- Sz�kesfeh�rv�r. Ez le�gett, �jj��p�tett�k.

Esztergom: 1320-as �vekben �p�tett�k �jj� a templomot. Klasszikus g�tika fontos �p�lete.

�budai Klarissza Kolostor- 1350 k�r�l k�sz�lhetett el. Fiatal l�nyok nevel�s�vel is foglalkoztak. H�zi olt�r- P�rizsban k�sz�tett�k ez�st zom�nc technik�val. �nmag�ban is hihetetlen �rt�k. Jelenleg a New York-i Metropolitan m�zeumban van.

A m�v�szet meg�t�l�se is fontoss� v�lt. Innent�l jegyzik a m�v�szek nev�t. Adom�nylevelek �rulkodnak arr�l, hogy a m�v�szeknek adom�nyokat is adtak.

Buda arculata megv�ltozott. (Dun�ra n�z� nagy homlokzat)

V�rkast�lyok �p�t�se kezd�d�tt meg erd�k �s vadaskertek k�zel�ben. (Z�lyom, Di�sgy�r).

Kassai Szent Erzs�bet templom (15. szd): Vir�gz� g�tika alkot�sa. Csillagboltozat, 3 boltozat a haj� f�l�tt.

Szegedi templom (15. szd): Als�v�rosi ferences templom. T�gas bels� t�r. Szent�ly f�l�tt csillagboltozat. Cs�cs�ves ablakok. T�mpill�rek vannak az oldal�n.

Ny�rb�tori reform�tus templom: B�thori csal�d �p�ttette. S�r� boltozat fedi.

Mez�gazdas�g, gazd�lkod�s:

-        Term�szeti gazd�lkod�s (�nell�t�s). 12. szd magyar t�rsadalm�t jellemzi.

-        Ezermesterek vil�ga.

-        Hi�nyzott a szakosodott termel�s, a specializ�ci�. Nem volt �rtelme a piacnak, mert mindenki elk�sz�tette mindazt, amire sz�ks�ge volt.

-        Vezet� r�teg a katonai r�teg. Eltartott r�tegg� v�ltak→ t�rsadalom f�l� emelkednek, ad�t, j�rul�kot szednek.

-        12-13. szd-ra jellemz�, hogy a f�ldes�r szolg�lat�ban sok al�rendelt szem�ly �llt (keny�rs�t�, harangoz�). Ez egy k�telezetts�g volt.

-        Sz�rt birtokrendszer: Egy birtok t�bb tagb�l �llt k�l�nb�z� helyen. (f�ldes�ri �zem).

-        T�vols�gi keresked�: T�voli t�jak term�keit hozta Magyarorsz�gra.

-        Bels� keresked�: Magyarorsz�gon, de nem a magyaroknak, hanem a k�lf�ldieknek szolg�lja ki az ig�ny�t.

-        Telekrendszerek: N�met mint�ra alakult. V�ltoz�snak az okai az �j termel�eszk�z�k megjelen�se (v�zimalom). Szab�lyozott talajv�lt� rendszer j�tt l�tre.

-        Az �rutermel�s mag�val hozta a p�nz fel�rt�kel�d�s�t.

Renesz�nsz:

Korai renesz�nsz: 1470-1541

A renesz�nsz It�li�b�l terjedt el. Firenze a renesz�nsz sz�let�si helye. Egyedi gazdas�gi, kultur�lis felt�telek voltak. It�li�ban m�r 1420-t�l besz�lhet�nk renesz�nszr�l. Nagyon hamar �tterjedt Magyarorsz�gra a renesz�nsz. It�lia → Dalm�cia → Magyarorsz�g.

M�ty�snak nagy szerepe volt a korai elterjed�sben. Magyarorsz�got j� politikai kapcsolat f�zte It�li�hoz. 14. szd- Sok it�liai mester dolgozott Magyarorsz�gon. 15. szd- jellemz�, hogy t�bb olasz m�v�szetkedvel� k�lt�z�tt haz�nkba. K�zvet�t�s�k Magyarorsz�g �s It�lia k�z�tt meghat�roz� volt. 14. szd- Buda: Olasz keresked� kol�nia telepedett meg. It�liai bankokb�l, keresked�h�zakb�l t�bb �gyn�k is k�lt�z�tt Mo.-ra.

M�ty�s diplom�ci�ja: 1474- It�liai bels� sz�vets�ggel l�pett kapcsolatba �s be is l�pett- LEGA volt a neve. IV. Sixtus p�pa volt a vezet�je. Magasrang� m�lt�s�gok voltak tagjai- N�poly kir�ly, Angliai Ferdin�nd → l�ny�t, Beatrixot veszi el M�ty�st. M�ty�s sz�m�ra nagyon j� kapcsolatokat biztos�tott ez a sz�vets�g. A kapcsolatok a sz�vets�g felboml�sa ut�n is megmaradtak. H�zass�ga k�zelebb hozta az it�liai urakhoz, kult�r�hoz.

Lorenzo De Medici: Firenze ura. Csal�dja �vsz�zadokon kereszt�l uralta a firenzei politik�t. M�v�szeteken �t a bank�gyletekig mindenben r�szt vettek.

A m�v�sz egyenl� volt a m�rn�kkel. �j eszmei �gazat a humanizmus. Ez a renesz�nsz eszmei �ramlata. Legink�bb az irodalomban �s a filoz�fi�ban �reztette hat�s�t. Befoly�solta a m�v�szetet is. 14-15. szd-ban m�r �ltek azok a gondolkod�k, akiket humanist�nak szok�s nevezni. Szerint�k It�lia csak akkor lesz �jra dics� �s m�lt� az el�d�kh�z, ha visszat�r az antikvit�shoz, g�r�g �s r�mai m�v�szetekhez.

Magyarorsz�gon is hamar elterjedt a humanizmus → olaszok Mo-n val� megjelen�se tette ezt lehet�v�.

1417- 1444: Magyar kir�ly udvar�ban �lt Pier Pado Vergerio → kir�lyi tan�csos lett Zsigmond uralkod�sa alatt. Padovai professzor volt. A kor minden c�m�t megszerezte. Vil�gi �s egyh�zi jog professzora volt �s a szabad m�v�szeteknek �s orvostudom�nynak is. Rendk�v�l j�l tudott latinul �s g�r�g�l, �s ismerte az irodalmat �s a filoz�fi�t is. Tan�tv�nya volt Vit�z J�nos is.

Vit�z J�nos:

-        Horv�t k�znemesi csal�db�l sz�rmazott. Z�gr�bban �s B�csben tanult, onnan ker�lt a kancell�ri�ra.

-        F�kancell�r → Esztergomi �rsek.

-        � lett M�ty�s nevel�je, t�le tanult meg latinul. Sok antik szerz�t ismertetett meg M�ty�ssal.

-        Vit�z J�nos karrierje tipikus renesz�nsz karrier. Elnyerte a v�radi p�sp�ks�get is. Ez lesz kedvenc tart�zkod�si helye. Fantasztikus udvart alak�t ki mozgalm�nak. Korai renesz�nsz kult�ra k�z�ppontja lesz. �jj��p�tette a sz�kesegyh�zat.

-        Sok p�nzt �s figyelmet ford�tott a p�sp�ki k�nyvt�rra. Be tudta szerezni antik szerz�k m�veit, kort�rs szerz�k�t. K�nyvgy�jt� lett. M�ty�s megszerezte ezt a k�nyvt�rat. Ez lett a Corvin k�nyvt�r alapja. Csod�latos k�dexek voltak �s eredeti olasz m�vek. Sok volt a firenzei mini�tor- �k k�sz�tett�k a c�meres leveleket, k�nyvd�szeket.

-        Bud�n is m�k�d�tt k�nyvk�t� m�hely. K�dexeknek itt is csin�ltak b�rk�t�st → k�l�nb�z� mot�vumok vannak rajta, nem csak olasz, hanem keleti is.

-        Vit�z J�nos unoka�ccse volt Janus Pannonius. Az � k�lts�g�n tanult It�li�ban, P�dov�ban. Manetgna j� bar�ts�gba ker�lt Janus Pannoniussal, M�ty�s rendelt t�le egy k�pet.

15. szd-i Magyarorsz�g: Nagyon sok fiatal tudott k�lf�ld�n tanulni. Akik hazaj�ttek az ott megszerzett tud�ssal helyezkedtek el az udvarban. Fontosabb egyetemek: P�dovai �s Bolognai.

M�ty�s munk�ss�ga:

1458- M�ty�s tr�nra ker�l�se. Er�sen centraliz�l� politika kezd�d�tt. Felhaszn�lta a humanista gondolkod�k tud�s�t a diplom�ciai kapcsolataiban. A r�gi nyugati uralkod�csal�dokhoz k�pest a Hunyadi dinasztia helye nem volt olyan biztos pont. Hihetetlen m�rt�k� aj�nd�koz�s folyt- f�leg egyh�zi javak. Kanonoki, �rseki, p�sp�ki, pr�posti beoszt�st �s javadalmakat kaptak a M�ty�s udvar�ban l�v� gondolkod�k. F�leg diplom�ciai kapcsolatokat l�ttak el. A kl�rus elvil�giasodott, nem a teol�gi�t er�ltett�k. M�ty�s gy�jtem�ny�t a k�nyvt�ron t�l, k�l�nb�z� �rt�kes aj�nd�kok is gyarap�tott�k. M�ty�s �t�v�s�ket is alkalmazott- �kszereket, fegyvereket k�sz�tettek. Ebb�l a gy�jtem�nyb�l m�ra szinte semmi sem maradt. M�ty�st �s Beatrixot �br�zol� domborm� maradt meg. Maradtak fenn m�g �tv�s-munk�k, Bak�cz k�rpit- tr�nk�rpit. M�ty�s kem�ny uralkod� volt, kem�ny ad�kat vezetett be, �j v�mrendszer→ p�nz�gyileg helyre akarta �ll�tani az orsz�got. Hal�la ut�n a r�la kialakult k�p megv�ltozott.

M�ty�st seg�t�k mindegyike olasz volt:

-        Francesco Bandini- �p�t�sz: Bud�n dolgozott. 1490-ig itt tart�zkodott. Tan�csad�i feladata volt. Figyelnie kellett az it�liai m�v�szeket �s k�zvet�teni. Neoplatonista k�r tagja olt → Plat�n filoz�fi�j�t tanulm�nyozt�k.

-        Antonio Bonfini: M�ty�s t�rt�net�r�ja 1486- 1490 k�z�tt. K�zvet�t� munk�ja fontos. Munk�j�hoz ford�t�sok is tartoznak. Alberti- Az �p�t�szet c�m� m�ve. Err�l k�sz�lt egy r�vid�tett v�ltozat, melyet t�bb nyelvre ford�tottak le. Ezt a munk�t v�gezte Bonf�ni.

Magyarorsz�gi renesz�nsz �p�t�szet:

-        Olaszosan klassziciz�l�.

-        All’ antica jelleg�.

-        Mo.-n a g�tika nem volt olyan m�rt�k� �s nem tudott �gy meghonosodni, mint Ny-Eur�p�ban → renesz�nsz k�nnyebben tudott meghonosodni.

-        Tagozat vagy ornamentum legink�bb ablakok �s ajt�k d�sz�t�s�ben alkalmaztak. Olyan, mintha kerete lenne, kiemeli a falb�l, k�b�l kifaragott �s d�sz�tett volt. Ablakok kisebbek voltak. Ornament�torok k�sz�tett�k ezeket. Dalm�ci�b�l os j�ttek ezek a m�v�szek, nem csak It�li�b�l.

�p�tkez�sek:

Budai v�r: T�r�k ostrom �s barokk �jj��p�t�s miatt ma m�r nem l�that� semmi. 1479- szerz�d�s: It�liai mesterek szerz�dnek magyar munk�ra. Megmutatja hogyan k�sz�lt a v�r. 16. szd-i le�r�sokb�l tudjuk hogyan n�zhetett ki a v�r. Bels� terek d�sz�t�se- majolika padl� �s aranyozott fa mennyezet. C�merekb�l sok maradt fenn → utal a m�v�szetre �s a csal�dokra, akiket jelk�pez. V�r�s m�rv�ny alkalmaz�sa kezd elterjedni → nagyon dr�ga volt. A v�r�s m�rv�ny s�reml�k kimondottan a magyar renesz�nsz m�v�szethez kapcsol�dik.

Bels� �p�t�szet: Falik�rpitok, fresk�k → Firenz�b�l, N�metalf�ldr�l rendelnek. �tv�st�rgyak, �kszerek, fegyverek, l�szersz�mok.

Visegr�di v�r:

Anjou korban jelent�s szerepe volt. M�ty�s ny�ri rezidenci�v� alak�tja �t. Term�szet �s m�v�szet harm�ni�j�t pr�b�lt�k megval�s�tani. F�gg�kertet alak�tottak ki. Sz�l� �ltetv�nyek, gy�m�lcs�s�k voltak.

Tat�n, K�szegen, Vajdahunyadon nagy �p�tkez�sek folytak, Di�sgy�r�n pedig �talak�tott�k a v�rat. Nemesi k�ri�k is pr�b�lt�k k�vetni a divatot.

Jagell� korszak: 1490- 1526

M�ty�s hal�la ut�ni id�szak. Megfigyelhet� az a tendencia, ami M�ty�s kor�ban elkezd�d�tt. II. Ul�szl� folytatta munk�j�t, tov�bb �p�tette a palot�t.

Bak�cz- k�polna: Bak�cz Tam�s �p�tette, esztergomi �rsek volt. 1506-ban kezdte el �p�teni. Ma m�r nem a r�gi �llapot�ban l�thatjuk. Bak�cz Tam�s p�pai c�mre is p�ly�zott. Klassziciz�l� olasz st�lus volt a k�poln�ra jellemz�. G�r�g kereszt alaprajz�. Kupola bronzlapokb�l �ll, ezeket egy vasv�zra helyezt�k r�.

1526- Megtorpant a fejl�d�s a Moh�csi csataveszt�s v�gett. V�delemre pr�b�ltak berendezkedni- hadi�p�t�szet. K�lf�ldiek pr�b�ltak elmenek�lni, olasz mesterek nagy r�sze hazat�rt It�li�ba. Ez r�k�nyszer�tette a magyar mestereket az �n�ll� alkot�sra. Hazai �p�t�szet v�lik fontoss�, v�rak meger�s�t�se ker�l el�t�rbe.

Az orsz�g 1541-t�l 3 r�szre szakad → befoly�solja az �p�tkez�seket.

Nyugat- Habsburg fennhat�s�g alatt.

Erd�ly- �n�ll� fejedelems�g.

K�z�pen- T�r�k uralom.

A hat�ron er�d�ket, v�rakat �p�tenek. Erd�ly, Felvid�k → renesz�nsz polg�rh�zak �p�lnek. Ottani mesterek eltanult�k az olasz mesterekt�l a d�sz�t�seket, mint�kat, m�v�szeteket. T�r�k�k �ltal megsz�llt ter�leteken a t�r�k �p�t�szet terjedt el (minaretek, f�rd�k).

S�rospataki v�r: 1534- Els� eml�kek ebb�l az id�b�l sz�rmaznak. Per�nyi P�ter volt az �p�ttet� → er�d�p�tkez�sbe kezdett renesz�nsz st�lusban.

N�dasdi csal�d- Renesz�nsz v�rakat �p�ttettek. S�rv�ri kast�ly �t�p�t�s�t 1552-ben kezdt�k, 1560-ban fejezt�k be.

Renesz�nsz irodalom:

Renesz�nsz id�szak nagyon nagy jelent�s�g�. Az irodalmi �let ekkor kapcsol�dott be az eur�pai v�rkering�sbe. Ez a korszak adta Mo.-nak az els� nagy k�lt�ket. A latinnal szemben ekkor v�lt uralkod�v� a magyar nyelv.

Vit�z J�nos: Els� humanista, aki k�nyvt�rat hozott l�tre �s t�mogatta a fiatalok tan�t�s�t. Kor legismertebb m�v�szeivel dolgoztatott. Janus Pannonius az unoka�ccse.

Janus Pannonius: 1434- 1472. Kor legjelent�sebb k�lt�je. 11 �vet t�lt�tt It�li�ban. G�r�g, latin nyelven kit�n�en besz�lt. Ismeret a korabeli humanist�k m�veit. Ficino j� bar�tja volt. Els� jelent�s k�lt� a magyar irodalomban, de csak latinul �rt. Latin volt a magas sz�nvonal nyelve. Szat�rikus, erotikus epigramm�kat �rt → hadat �zent az �lszent erk�lcs�knek, mely a k�z�pkort jellemezte.

M�ty�s kem�ny uralkod� volt. Hal�la ut�n a r�la kialakult k�p megv�ltozott.

Elkezd�d�tt egy v�d�, �v� munka. Pr�b�lt�k a kiutazott humanist�k megmenteni a magyar kincseket.

Ol�h Mikl�s: Hung�ria c�m� m�ve. A pusztul�s el�tti Mo. �llapot�t �rta le f�ldrajzilag, n�prajzilag �s kultur�lis szempontb�l.

�jra kiadt�k Janus Pannonius vesreit, Bonfini m�veit → �gy szerkesztett�k �ket, hogy az el�sz�ban le�rj�k, hogy mi�rt tartott�k l�nyegesnek �jra kiadni.

Zs�mboky J�nos: B�csben �lt. XVI. sz�zad m�sodik fel�ben minden kor�bbin�l teljesebb �s jobb kiad�sokban tette k�zz� a M�ty�s-kori humanist�k m�veit.

Magyar nyelvre felfigyelnek: a magyar nyelv� irodalom kezdetei visszany�lnak a XII. sz�zadig, a magyar nyelv� �r�sbelis�g �s irodalom azonban eg�­szen a XVI. sz�zadig csak a latinnak a szer�ny t�rsa, amolyan ki­seg�t�je maradt. A XVI. sz�zad el�ttr�l fennmaradt magyar nyelv� sz�vegek t�bbnyire latinb�l val� egyh�zi c�l� ford�t�sok; eredeti al­kot�s kev�s akad k�zt�k. 1500-as �vekben a magyar nyelv haszn�lat�t �szt�n�zt�k.

Pesti G�bor: A budai Cor­vina K�nyvt�rb�l 1526-ban, mikor a t�r�k els� �zben megsz�llta a f�v�rost, kimentette a Janus Pan­nonius epigramm�it tartalmaz� k�dexet, �s B�csbe vitte. Leford�tott n�h�ny evang�liumot �s Ez�pus mes�it is. A mes�k ford�t�sa 1536-ban jelent meg. Ekkor hirdette meg a magyar nyelv kim�vel�s�nek programj�t. Minden m�velt n�p arra t�rekszik, hogy a nyelv�t fejlessze. Enne els� l�p�s�t a ford�t�sban l�tta.

Sylvester J�nos: �gy gondolta, hogy magyar nyelv a szent nyelvekkel egyenrang�. Magyar nyelv egy olyan kincs, mely eddig rejtve volt. Kutat�sokat v�gzett a magyar nyelvvel kapcsolatban. Nyelv szerkezet�t is vizsg�lta. Biblia ford�t�ssal is foglalkozott. El�sz�r ford�totta le a teljes �jsz�vets�get. �sszehasonl�totta a magyar �s a latin nyelv szerkezet�t. Ebb�l sz�letett egy �n�ll� munka → Gammatica Hungaro- latina (1539). Kifejti, hogy vannak szab�lyok, melyeket �r�sban r�gz�teni kell. 1541- Teljes Biblia ford�t�s megjelent nyomtat�sban.

Renesz�nsz- reform�ci�- humanizmus �sszehasonl�t�sai:

Reform�ci� renesz�nszhoz val� viszonya gy�keresen k�l�nb�zik a humanizmust�l. Humanizmus szerves r�sze a renesz�nsznak, legfontosabb r�sze. A reform�ci� mindkett�nek az ellent�te. A renesz�nsz �let �jfajta szeml�let�vel l�pett fel, a humanizmus pedig ideol�giai tudatoss�ggal, tudom�nyos megalapozotts�ggal a hagyom�nyos vall�si vil�gk�p ellen fordult. A renesz�nsz igaz �sszef�rt a vall�soss�ggal �sszef�rt. Az egyh�z elvil�giasodott, sok humanista ker�lt az egyh�zi szem�lyis�gek k�z�. Ez�rt k�vetkezett be a reform�ci�. Az�rt ker�lt sor r�, mert Luther felismerte, hogy a renesz�nsz ideol�gia nem egyeztethet� �ssze a vall�ssal. Reform�ci� vezet� egy�nis�gei a vall�s fontoss�g�t hangs�lyozt�k. Vissza akart�k Istent helyezni az �t megillet� helyre, mert a humanist�k elt�vol�tott�k. Fontosnak tartj�k a Biblia olvas�s�t. A vall�si t�m�j� m�vek ker�lnek el�t�rbe a reform�ci� alatt. Becs�li a kereszt�ny erk�lcs szolg�lat�ban �ll� m�veket. A humanist�k Biblia kritik�i seg�tett�k el� a reform�ci�t. Reform�ci� szorgalmazta a n�p nyelv�nek haszn�lat�t.

Ellenreform�ci�:

Katolikus vall�s megpr�b�lja visszaszerezni h�veit. Ebben az id�szakban bontakozik ki a barokk → a c�lb�l j�tt l�tre, hogy az emberek menjenek vissza a templomba. �szrevett�k a m�v�szet befoly�sol� jelleg�t.

Magyarorsz�gi reform�ci� irodalma:

M�s mint a Ny-Eur�pai. Nem �llami elhat�roz�ssal t�rt�nik a reform�ci�, hanem t�rsadalmi mozgalom eredm�nyek�ppen szervez�dik. A reform�ci� hamar elterjedt → a reform�torok az orsz�g buk�s��rt a katolikus egyh�zat okolt�k. A t�r�k bet�r�se Isten b�ntet�se, ez�rt az egyh�zat okolta. Az egyh�z azt mondta, ha az emberek megt�rnek, akkor v�ge lesz a szenved�snek, �s minden jobbra fordul. Ez hat�sos volt. 2-3 �vtized alatt a reform�ci� teret nyert Mo.-n. Egym�st k�vett�k az �j�t�sok. Lutheri reform�ci� terjedt el el�sz�r, majd a sv�jci reform�torok n�zetei. T�bb k�l�nb�z� n�zet is elterjedt.

Antitrinit�rius= Szenth�roms�g tagad�.

Vall�si agit�ci� el�rasztotta az orsz�got, rengeteg hitvit�ra ker�lt sor. Az �r�k a magyar nyelv magasabb szintre emel�s�re t�rekedtek.

Bornemissza P�ter: Kornak term�keny szerz�je. 1536- 1584. Rengeteg pr�dik�ci�t �rt, 6 k�tetben jelent meg. � volt az els� renesz�nsz trag�dia szerz�je → Magyar Elektra. Szophokl�sz trag�di�j�t dolgozta �t a magyar t�rsadalmi viszonyok szerint.

Heltai G�sp�r: Katolikus pap, majd luther�nus, k�lvinista majd antitrinit�rius pr�dik�tor lett. Wittenbergi Egyetemen tanult. Magyar novellairodalom megteremt�je. 4 kiemelked� munk�ja: 1. Dial�gus (1552)

                2. Sz�z fabula (1566)- Ez�pus mes�inek gy�jtem�nye

                3. H�l� (1570)- Spanyol inkviz�ci�r�l �r.

                4. Magyar Kr�nika (1574-75)- Bonfini �r�sait dolgozta fel.

Tin�di Lantos Sebesty�n: Magyar esem�nyeket mondta el dalban.

Petrarkizmus: 16. szd-ban Mo.-n terjedt le. Petrarca dics��t�s�t szolg�lta. Szerelmi k�lt�szetet jelent. Felkapott st�lus volt.

Balassi B�lint: 1554- 1594. Legnagyobb jelent�s�g�ek a szerelmi k�ltem�nyei. Janus Pannonius hagyom�nyai befoly�solt�k. M�r magyar nyelven �rt. Legnagyobb k�lt� a korabeli Mo.-n. K�ltem�nyeinek f� t�m�ja a szerelem, magas sz�nvonal megval�s�totta a petrarkizmus magyar v�ltozat�t. Protest�ns arisztokrata csal�db�l sz�rmazott, apja fontos szerepl�je a t�r�k elleni harcoknak. It�li�ban, P�dov�ban tanulhatott, �s N�rnbergben is. Politikai okokb�l apj�t lecsukt�k, �gy a csal�di vagyon nagy r�sze elveszett. Apja hal�la ut�n a rokonok kifosztott�k minden vagyon�b�l. K�l�nb�z� kir�lyi udvarokban dolgozott (lengyel kir�ly, erd�lyi fejedelem). T�r�k elleni harcokban vit�zk�nt t�nt fel, majd l�keresked� lett.

K�nyvnyomtat�s:

Mo.-n 1473-ban l�tes�lt nyomda, a 16. szd elej�n Bud�n m�r tucatnyi k�nyvkeresked� m�k�d�tt. A k�nyv t�megcikk� akkor v�lt, mikor az orsz�g politikai helyzete rossz volt (ilyenkor egyre t�bb k�nyvre volt ig�ny). A Wittenbergben tanult magyarok sz�mos k�nyvvel t�rtek haza, s �gy az orsz�g minden r�sz�be eljutottak a re­form�ci� teol�giai alapm�vei �s az �kori klasszikus �r�k ki­ad�sai. Kezdtek egym�s ut�n l�tes�lni a ma­gyarorsz�gi nyomd�k is. Ezek nem �zleti v�llalkoz�sok, ha­nem mec�n�sok �ltal fenntartott �zemek voltak. N�dasdy Tam�s­nak s�rv�ri birtok�n m�k�d�tt nyomda. Itt nyomtatt�k ki Sylvester J�nos magyar nyelvtani munk�j�t �s az �jsz�vets�get magyarul. A teljes ma­gyar Biblia kiad�sa R�k�czi Zsigmond k�lts�g�n jelent meg. Debrecennek 1561-ben l�tes�lt nyomd�ja, sok pr�dik�ci�s k�tet, gy�lekezeti k�nyv jelent meg. A reform�ci� szolg�lat�ban �ll� magyarorsz�gi nyomd�k l�tes�l�se hatalmas lend�letet adott a magyar nyelv� irodalom fejl�d�s�­nek.