Max Weber (1864-1920):

Max Weber (eredeti nev�n Emil Maximilan Weber) (Erfurt, 1864. �prilis 21. – M�nchen, 1920. j�nius 14.) n�met k�zgazd�sz, szociol�gus.

Karl Marx �s �mile Durkheim mellett a modern szociol�gia alap�t� atyja. Legfontosabb munk�i a t�rsadalomtudom�nyok racion�lis alapokra fektet�s�r�l sz�lnak, de sokat publik�lt k�zgazdas�gi t�m�kban is. Legfontosabb m�ve A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme, mely a vall�sszociol�giai munk�ss�ga kezdet�t jelentette. Weber szerint a keleti �s nyugati vil�g fejl�d�se k�z�tti k�l�nbs�g oka els�sorban a vall�s. A politika mint hivat�s c�m� m�v�ben az �llamot a fizikai er�szak alkalmaz�s�nak monop�lium�val rendelkez� szervk�nt �rta le, ami a politikatudom�ny kulcsfogalm�v� v�lt.

Weber a n�metorsz�gi Erfurtban sz�letett, id. Max Weber �s Helene Fallenstein a h�t k�z�l legid�sebb gyermekek�nt. 1868-ban sz�letik �ccse, Alfred Weber, aki szint�n k�zgazd�sz �s szociol�gus. �desapja politikus, k�s�bbi parlamenti k�pvisel�, �gy h�zukban gyakran megfordultak neves tud�sok �s a politikai �let szerepl�i, �gy az ifj� Weber gyermekkor�t pezsg� l�gk�rben t�lt�tte.

Kor�n �r� t�pus volt: 13 �ves kor�ban sz�leinek k�t t�rt�nelmi t�pus� essz�t aj�nd�kozott kar�csonyra, melyek A n�met t�rt�nelemr�l, k�l�n�s tekintettel a cs�sz�r �s a p�pa helyzet�re illetve A r�mai birodalmi korszak I. Konstantin cs�sz�rt�l a n�pv�ndorl�sig c�met viselt�k. 14 �ves kor�ban tanulm�nyt �rt, melybe sz�mtalan referenci�t helyezett el Hom�rosz, Vergilius, Cicero �s Titus Livius munk�ira, valamint jelent�s ismeretekkel rendelkezett Goethe, Spinoza, Kant �s Schopenhauer �r�saival kapcsolatban is az egyetemi tanulm�nyai megkezd�se el�tt. Ennek ismeret�ben egy�rtelm�nek t�nt, hogy Weber a t�rsadalomtudom�nyok m�vel�s�nek szenteli mag�t.

1882-ben kezdte meg jogi tanulm�nyait a Heidelbergi Egyetemen, ahol f�szakk�nt �desapja szakter�let�t v�lasztotta. A jogi t�rgyak mellett k�zgazdas�gi �s k�z�pkori t�rt�nelmi el�ad�sokat hallgatott, valami rengeteg teol�giai t�m�j� sz�veget olvasott. Egyetemi tanulm�nyai sor�n a sorkatonai szolg�lat�nak is eleget tett. 1884 �sz�n visszat�rt sz�leihez �s a Berlini Egyetemen folytatta tanulm�nyait, melyet csak a G�ttingeni Egyetemen t�lt�tt r�vid id�re, illetve katonai kik�pz�sek idej�re szak�tott meg. A berlini b�r�s�gon dolgozott, majd 1886-ban letette szakvizsg�j�t. Az 1880-as �vek v�g�n t�rt�nelemmel foglalkozott. Jogi doktor�tus�t 1889-ben szerezte jogt�rt�neti t�m�j� disszert�ci�j�val, mely a K�z�pkori gazdas�gi szervezetek c�met viselte. Habilit�ci�j�t k�t �vvel k�s�bb a R�mai agr�rt�rt�nelem �s jelent�s�ge az alkotm�ny- �s mag�njog ter�let�n c�mmel �rta meg. Ennek megfelel�en jogosult� v�lt az egyetemi tan�ri kinevez�sre. A disszert�ci�i k�z�tt eltelt k�t �vben Weber aktu�lis t�rsadalompolitikai k�rd�sekkel foglalkozott. 1888-ban bel�pett a T�rsadalompolitikai Egyletbe (Verein f�r Socialpolitik), melyet azok a n�met k�zgazd�szok �s a t�rt�neti iskola tagjai alap�tottak, akik a kor sz�lesk�r� t�rsadalmi probl�m�inak megold�s�t els�sorban a k�zgazdas�gtant�l rem�lt�k, �s akik nagy kiterjed�s� statisztik�kat k�sz�tettek ezen probl�m�k tanulm�nyoz�s�ra. 1890-ben a "Verein" megb�zta a lengyel k�rd�s vizsg�lat�val, �gy a k�lf�ldi paraszti munkaer� bev�ndorl�s�t elemezte az iparosodott N�metorsz�g keleti tartom�nyaiba. A tanulm�nyt kiv�l� m�dszertani kutat�si metodik�ja miatt sokan dics�rt�k �s Weber az agr�rgazdas�gtan elfogadott szak�rt�j�v� v�lt.

1893-ban elvette unokatestv�r�t, Marianne Schnitgert, aki feministak�nt �s �r�k�nt m�r ismert volt. K�vetkez� �vben a Freiburgi Egyetemre kinevezt�k a k�zgazdas�gtan tan�r�nak, majd 1896-ban a Heidelbergi Egyetemre ker�lt. 1897-t�l eg�szen 1901-ig betegs�ge – val�sz�n�leg idegosszeoml�s – miatt gyakran kellett teljesen sz�neteltetnie tudom�nyos munk�j�t: hal�la el�tt apj�val �sszeveszett �s nem volt alkalma kib�k�lnie. 1903-ban Weber a T�rsadalomtudom�nyi �s Szoci�lpolitikai Iratok c�m� �js�g t�rsszerkeszt�je lett. �gy �rezte, hogy nem k�pes visszat�rni a rendszeres tan�t�shoz, ez�rt kutat�k�nt dolgozott tov�bb, amiben egy 1907-es �r�ks�g is seg�tette. 1904-ben az Egyes�lt �llamokba l�togatott �s r�szt vett a M�v�szeti �s Tudom�nyos Konferenci�n, amit a Louisianai Vil�ggki�ll�t�ssal egy�tt tartottak St. Louisban. 1905-ben jelent meg legh�resebb m�ve, A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme (magyarul csak 1982 �ta olvashat�). Ez a tanulm�ny alapozta meg k�s�bbi, a kult�ra �s vall�s nemzetk�zgazdas�gi hat�saival foglalkoz� kutat�sait.

Az els� vil�gh�bor�ban egy ideig a heidelbergi katonai k�rh�z igazgat�jak�nt szolg�lt. 1918-ban a N�met Fegyversz�neti Bizotts�g tan�csad�ja volt a Versailles-i B�keszerz�d�s megk�t�sekor �s r�szt vett a Weimari Alkotm�ny meg�r�s�ban. Weber tartott egy n�met kommunista forradalom kit�r�s�t�l, ez�rt javaslat�ra ker�lt be a 48. cikkely a n�met alkotm�nyba, melyet k�s�bb Adolf Hitler haszn�lt fel a hadi jog bevezet�s�re. 1918 ut�n visszat�rt a tan�t�shoz, el�sz�r a B�csi Egyetemen, majd k�vetkez� �vt�l a M�ncheni Egyetemen. M�nchenben megalap�totta az els� n�met szociol�giai tansz�ket, de szociol�gusk�nt maga sosem kapott kinevez�st. A politik�val kapcsolatos foglalkoz�st az 1919 �s 1920 k�z�tti jobboldali mozgol�d�s miatt hagyta abba; m�ncheni koll�g�i �s di�kjai len�zt�k besz�dei�rt �s baloldali magatart�s��rt az 1918-1919-es N�met Forradalom sor�n. Jobboldali di�kok egy csoportja a lak�sa el�tt is t�ntetett. T�d�gyullad�sban halt meg 1920. j�nius 14-�n M�nchen-ben. M�vei jelent�s r�sz�t hal�la ut�n tal�lt�k meg �s poszthumusz adt�k ki �ket. �r�sait olyan nagys�gok elemezt�k, mint Talcott Parsons �s C. Wright Mills.

Ma Webert Marxszal �s Durkheimmel egy�tt a modern szociol�gia alap�t�inak tekintik, mik�zben kort�rsai els�sorban t�rt�n�sznek �s k�zgazd�sznak tartott�k. M�g azonban Durkheim Comte-hoz hasonl�an a pozitivist�khoz tartozott, addig Weber az antipozitivist�k k�z� sorolhat�, csak�gy, mint bar�tja �s a n�met szociol�gia jeles k�pvisel�je Werner Sombart. Weber munk�ss�ga ind�totta el az antipozitivista forradalmat a t�rsadalomtudom�nyokban, amely hangs�lyozta a k�l�nbs�get a t�rsadalom- �s term�szetttudom�nyok k�z�tt.