Auguste COMTE (1798-1857)

Montpellier-ben sz�letett royalista �rzelmû, szigor�an vall�sos csal�dban. K�z�piskolai tanulm�nyait a helyi liceumban v�gezte, majd 1814-tõl az Ecole Politechnique di�kja lett (itt matematik�t tanult), s r�vid idõn bel�l az iskola egyik vez�regy�nis�ge lett. Az elavult vizsgarendszer elleni tiltakoz�s miatt azonban kiz�rt�k a tanint�zetbõl. Ekkor alkalmi munk�kb�l, �raad�sb�l �lt, majd 1817-tõl Henri de Saint-Simon (1760-1825) szem�lyi titk�ra lett. Az ut�pista gondolkod� oly nagy hat�st gyakorolt Comte-ra, hogy egyes kutat�k k�r�ben felt�madt a gyanu, miszerint Comte a mester tanait vette �t, illetve fejlesztette tov�bb. A k�vetkezõ gondolatok: A t�rt�nelem az emberi �rtelem fejlõd�s�nek folyamata. vagy A filoz�fia feladata a t�k�letes t�rsadalom megalapoz�sa. vagy Az emberi megismer�snek �s a t�rsadalom t�rt�net�nek egyar�nt h�rom f�zisa van. mind Saint-Simont�l (is) eredeztethetõ.A k�z�s munk�latok (foly�iratok, cikkgyûjtem�nyek kiad�sa) k�zben n�zetelt�r�seik t�madtak, s ennek folyt�n 1824-ben sz�tv�ltak �tjaik. Comte ezt k�vetõen t�bbsz�r is p�ly�zott tan�ri �ll�sra, de mindig elutas�tott�k, ez�rt lak�s�n tarott elõad�sokat a pozit�v filoz�fia alapjair�l. Ezt a p�rizsi �rtelmis�g n�mi gyanakv�ssal fogadta. 1848-ban l�trehoztaa Pozitivista T�rsas�got, 1851-tõl III.Napoleon buzg� h�vek�nt a pozit�v vall�s megteremt�s�n f�radozott. (E vall�s �rtelm�ben a legfelsõbb l�nyeg fel� ir�nyul� szeretetre kell t�maszkodnia az emberis�gnek Ennek kapcs�n az intellektus a sz�vnek �s az erk�lcsis�gnek rendelõdik al�, s �gy t�bbet ny�jthat mint a puszta tudom�ny.)

Fõbb mûvei: A pozit�v filoz�fia tanfolyama I-VI. (1830-1841), A pozit�v politika rendszere, avagy szociol�giai �rtekez�s (1837-1854), Besz�d a pozit�v szellemrõl (1844)

Comte-ot a pozitivizmus megalkot�s�ra Saint-simonon k�v�l a "tudom�nyok ter�n a tekint�ly j�rm�t megt�rõk", azaz Bacon, Galilei �s Descartes gondolatai is �szt�n�zt�k. A pozitivizmus a positivus [l] = t�nyleges, �ll�tott kifejez�stõl k�lcs�n�zte a nev�t, s a pozit�v sz� a pontos, re�lis, hasznos �s bizonyos �rtelemben haszn�latos az ir�nyzaton bel�l. Az ilyen (pozit�v) ismeretek adj�k a kiindul�pontot, illetve minden ismeret, kijelent�s igazs�g�nak fokm�rõje is egyben, hiszen csak az tekinthetõ igaznak, amelyet vissza lehet vezetni "valamely k�l�n�s vagy �ltal�nos t�ny egyszerû kimond�s�ra", azaz egyszerû pozit�v t�nyekre. A pozitivizmus c�lja a tudom�nyos �s objekt�v szeml�letm�d kialak�t�sa, egy olyan vil�gn�zeti szempontb�l semleges filoz�fia �s tudom�ny l�trehoz�sa, mely mentes mind az idealizmust�l, mind a materializmust�l. Metafizika-elleness�ge ellen�re a filoz�fia t�rgy�nak az embert tekinti, de az embert nem egzisztenci�lis, hanem tudom�nyos szempontb�l vizsg�lja. Az ir�nyzat az ismeretelm�leti fenomenalizmus alapj�n a jelens�gekre korl�tozott �rz�ki tapasztalatot teszi meg a megismer�s alapj�ul, m�dszere pedig az indukci�, ez�ltal a vil�got a term�szet felõl k�v�nja �rtelmezni, m�gpedig term�szettudom�nyos m�dszerek seg�ts�g�vel. Tudom�nyfelfog�s�ban elveti a forradalmi jellegû v�ltoz�sokat, ehelyett a kummulat�v (mennyis�gi) jellegû evol�ci�s fejlõd�s elv�t k�veti. Az egys�ges tudom�ny koncepci�ja szerint mind a term�szettudom�nyok, mind a t�rsadalomtudom�nyok azonos, m�gpedig term�szettudom�nyos m�dszertani elvek szerint kell, hogy mûk�djenek (ld. t�rsadalomfizika, azaz a szociol�gia tudom�nya). A pozitivizmus -�s Comte szem�lyes �ll�spontja szerint is- a tudom�ny feladata nem az elm�leti fejteget�sek �s a magyar�zat, hanem a le�r�s �s az elõrel�t�s: "L�ssunk, hogy elõrel�thassunk."(Comte). A tudom�nyos t�rv�nyszerûs�gek sem m�sok mint a felt�rt t�nyek k�zti �lland�sult funkcion�lis kapcsolatoknak a megragad�sa (vagyis �lland�sult szab�lyszerû kapcsolatok).
Comte a tudom�nyoknak �s a tud�soknak eszerint kit�ntetett szerepet sz�nt, hiszen az emberi t�rsadalom fejlõd�se hossz� szellemi fejlõd�s eredm�nye lehet csak, s e fejlõd�st betetõzni csakis az emberi tud�s helyes hat�rainak felismer�s�vel lehet. Erre pedig csak a tud�sok k�pesek, mint ahogy a politik�t objekt�v tudom�nyos alapra is csak õk helyezhetik. Comte az emberi t�rsadalom fejlõd�se sor�n h�rom szakaszt, st�diumot k�l�nb�ztetett meg:
1) teol�giai (vagy fikt�v) szakasz, avagy a hadakoz�s kora: Kezdetben az emberek a term�szeti jelens�geket term�szetfeletti l�nyek mûv�nek (szem�lyes erõk hat�s�nak) tulajdon�tj�k.(Ld. m�toszok, vall�si hiedelmek) A k�pzelõerõ t�ls�lya �rv�nyes�l a megfigyel�s helyett. 2) metafizikai vagy absztrakt szakasz: �tmeneti korszaknak tekinthetõ, melyben a k�pzelõerõ ugyan m�g domin�ns szerepet j�tszik, de az absztrakt fogalmak (term�szet, erõ, l�nyeg stb.) �ltal magyar�zz�k a term�szeti jelens�geket, s ez�ltal a megfigyel�s is n�mi szerephez juthatott. Ebben a st�diumban m�r nem a katon�k, hanem a jog�szok k�pviselik a vil�gi hatalmat. 3) pozit�v vagy re�lis szakasz: Az arab term�szettudom�nyoknak az eur�pai elterjed�se, s a communa-mozgalom hat�s�ra bek�vetkezhetett a tudom�ny �s a b�k�s termel�s korszaka. A tudom�nyos vizsg�l�d�s m�r a k�zvetlen�l adott jelens�gekre vonatkozik, s megfigyel�s, k�s�rletez�s �s �sszehasonl�t�s r�v�n megsz�letnek az egyetemes t�rv�nyszerûs�gek, azaz a k�pzelõerõ h�tt�rbe szorult (ha m�g teljesen meg nem is sz�ntethetõ). A filoz�fia itt v�lik a legegyetemesebb pozit�v tudom�nny�, mely k�pes egys�gbe fogni a szaktudom�nyok m�dszer�t �s eredm�nyeit. Mindezek hat�s�ra az ember k�pes lesz uralni a term�szetet. A t�rsadalmi �letfelt�telek jav�t�s�nak legfontosabb eszk�ze pedig a szociol�gia lesz,mely nem m�s mint az emberi viszonyok eg�sz�rõl sz�l� tudom�ny, (mely ugyan m�g nem �rte el a pozit�v tudom�ny �llapot�t).

Comte nagy hat�st gyakorolt az angol filoz�fi�ra, elsõosrban J.S.Millre �s H.Spencerre, illetve meghat�rozta a 19.sz-i eur�pai t�rsadalom gondolkod�sm�dj�t. (M�g Marx sem ker�lhette meg a comte-i n�zetek b�r�lat�t.)