11.t�tel

A TANUL�S pszichol�giai �rtelmez�se, fajt�i, t�rv�nyei

A pszichol�giai tanul�s t�gabb fogalom. Minden olyan viselked�sv�ltoz�s, ami egy�ni tapasztalat szerz�ssel, t�bbnyire gyakorl�ssal j�n l�tre. Minden viselked�sv�ltoz�s, a tapasztalatok hasznoss�g�nak k�pess�ge. Viselked�s form�kat tanulunk:

- hogy viselkedj�nk

- hogy alkalmazkodjunk

�lethosszig tart� folyamat. Egy�ni tapasztalatszerz�s, nem lehet sehogy �tvenni, magunknak kell megszerezni, megtapasztalni. Akkor j�n l�tre v�ltoz�s, ha gyakorolunk, ha nem akkor elt�nik.

IMPRINTIM (Bev�s�d�s):

Olyan tanul�si forma, amely egy egyszeri tanul�sra j�n l�tre a tanul�s.

(Konrad Lorencz-kacs�s k�s�rlet)

Felt�telei vannak:

-         genetikailag f�lig k�sz program van (k�vet� magatart�s)

-         van amihez inger kell,�rz�keny,sensit�v peri�dus (a sz�let�s ut�ni id�ben kell tal�lkoznia mozg� ingerrel - a kacs�kn�l ez v�ltja ki a k�vet� ingert).

Tanul�si form�k:

-      motoros: mozg�sok, manipul�ci�s tev�kenys�gek tanul�sa

-      �rz�ki: a k�rnyezetem tulajdons�gait ismerem meg, ingerek felfog�sa a k�lvil�gb�l [sz�nek, form�k stb.]

-      sz�beli: verb�lis, sz�vegtanul�s

-      sz�nd�kos: akarati er�fesz�t�ssel

-      nem sz�nd�kos: nem c�lom, m�gis megtanulom [menetrend]

-      szoci�lis: emberek �ltal ny�jtott p�lda alapj�n [a m�sik ember mosolyogva k�sz�n ]

-      nem szoci�lis: fizikai k�rnyezetb�l j�v� hat�s [hideg van a teremben]

Az ember agya adotts�g szintj�n alkalmas a tanul�sra, a legt�bb kapcsolatra alkalmas. A tanul�s meg a kapcsolatok l�trehoz�s�val t�rt�nik. K�rnyezet f�gg�. Aktivit�s. Elt�r� lehet a tanul�s. Fontos a j� tanul�si m�dszer megv�laszt�sa.

Pavlov: kutya �s a ny�lelv�laszt�s – felt�tlen reflex.

Oper�ns: patk�ny �s a macska-ind�t�k a tanul�shoz-�hs�g.

Kondicion�l�s (felt�teles): Pr�ba,szerencse tanul�s.

Bel�t�sos tanul�s: majom bottal huzza mag�hoz a ban�nt,probl�ma megold�s a bot,keresi a lehet�s�geket.

Verb�lis tanul�s:csak emberre jellemz�

-         komplex: nem v�laszthat�k sz�t a tanul�si pontok

-         sz�vegtanul�s: szenzomotoros p�ly�n.

-         hossz� t�v� mem�ria-kulcs (szavak megtenul�sa)

-         magol�s: csak versn�l.

L�tens tanul�s: nem minden tanul�si eredm�ny v�lik nyilv�n val�v�.

TANUL�SI T�RV�NYEI:

1. motiv�ci� t�rv�nye (l�tre kell j�nnie,c�lunk van)
2. ism�tl�s v. gyakorl�s t�rv�nye (bev�s�d�s)
3. meger�s�t�s t�rv�nye (hangs�lyt adunk valamilyen eszk�z seg�ts�g�vel, ill. a jutalmaz�s, b�ntet�s)
4. transzfer t�rv�nye (�tvitel – egy m�r meglev� kapcsolatunk befoly�solja a t�bbi kapcsolat l�trehoz�s�t à sz�nd�kosan: asszoci�ci�, nem sz�nd�kosan: f� fogalomhoz spont�n kapcsoljuk a hozz� kapcsolt sz�t)