Ne �t�ljetek, hogy ne �t�ltessetek.

Mert a milyen �t�lettel �t�ltek, olyannal �t�ltettek, �s a milyen
m�rt�kkel m�rtek, olyannal m�rnek n�ktek.

Mi�rt n�zed pedig a sz�lk�t, a mely a te aty�dfia szem�ben van, a
gerend�t pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed �szre?

Avagy mi m�don mondhatod a te aty�dfi�nak: Hadd vessem ki a sz�lk�t a te
szemedb�l; holott �m�, a te szemedben gerenda van?

K�pmutat�, vesd ki el�bb a gerend�t a te szemedb�l �s akkor gondolj
arra, hogy kivessed a sz�lk�t a te aty�dfi�nak szem�b�l!

Ne adj�tok azt, a mi szent, az ebeknek, se gy�ngyeiteket ne h�nyj�tok a
diszn�k el�, hogy meg ne taposs�k azokat l�baikkal, �s n�ktek fordulv�n,
meg ne szaggassanak titeket.

K�rjetek �s adatik n�ktek; keressetek �s tal�ltok; z�rgessetek �s
megnyittatik n�ktek.

Mert a ki k�r, mind kap; �s a ki keres, tal�l; �s a z�rget�nek
megnyittatik.

Avagy ki az az ember k�z�letek, a ki, ha az � fia kenyeret k�r t�le,
k�vet �d n�ki?

�s ha halat k�r, vajjon k�gy�t �d-e n�ki?

Ha az�rt ti gonosz l�tetekre tudtok a ti fiaitoknak j� aj�nd�kokat adni,
mennyivel ink�bb �d a ti mennyei Aty�tok j�kat azoknak, a kik k�rnek
t�le?!

A mit akartok az�rt, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt
ti is �gy cselekedj�tek azokkal; mert ez a t�rv�ny �s a pr�f�t�k.

Menjetek be a szoros kapun. Mert t�gas az a kapu �s sz�les az az �t, a
mely a veszedelemre visz, �s sokan vannak, a kik azon j�rnak.

Mert szoros az a kapu �s keskeny az az �t, a mely az �letre visz, �s
kevesen vannak, a kik megtal�lj�k azt.

�rizkedjetek pedig a hamis pr�f�t�kt�l, a kik juhoknak ruh�j�ban j�nek
hozz�tok, de + bel�l ragadoz� farkasok.

Gy�m�lcseikr�l ismeritek meg �ket. Vajjon a t�visr�l szednek-� sz�l�t,
vagy a bojtorj�nr�l f�g�t?

Ekk�pen minden j� fa j� gy�m�lcs�t terem; a romlott fa pedig rossz
gy�m�lcs�t terem.

Nem teremhet j� fa rossz gy�m�lcs�t; romlott fa sem teremhet j�
gy�m�lcs�t.

Minden fa, a mely nem terem j� gy�m�lcs�t, kiv�gattatik �s t�zre
vettetik.

Az�rt az � gy�m�lcseikr�l ismeritek meg �ket.

Nem minden, a ki ezt mondja n�kem: Uram! Uram! megyen be a mennyek
orsz�g�ba; hanem a ki cselekszi az �n mennyei Aty�m akarat�t.

Sokan mondj�k majd n�kem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben
pr�f�t�ltunk-�, �s nem a te nevedben �zt�nk-� �rd�g�ket, �s nem
cselekedt�nk-� sok hatalmas dolgot a te nevedben?

�s akkor vall�st teszek majd n�kik: Sohasem ismertelek titeket;
t�vozzatok t�lem, ti gonosztev�k.

Valaki az�rt hallja �n t�lem e besz�deket, �s megcselekszi azokat,
hasonl�tom azt a b�lcs emberhez, a ki a k�szikl�ra �p�tette az � h�z�t:

�s �ml�tt az es�, �s elj�tt az �rv�z, �s f�jtak a szelek, �s
bele�tk�ztek abba a h�zba; de nem d�lt �ssze: mert a k�szikl�ra
�p�ttetett.

�s valaki hallja �n t�lem e besz�deket, �s nem cselekszi meg azokat,
hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a f�v�nyre �p�tette h�z�t:

�s �ml�tt az es�, �s elj�tt az �rv�z, �s f�jtak a szelek, �s
bele�tk�ztek abba a h�zba; �s �sszeomlott: �s nagy lett annak roml�sa.

�s l�n, mikor elv�gezte J�zus e besz�deket, �lm�lkodik vala a sokas�g az
� tan�t�s�n:

Mert �gy tan�tja vala �ket, mint a kinek hatalma van, �s nem �gy, mint
az �r�stud�k.

Mikor lesz�llott vala a hegyr�l, nagy sokas�g k�vet� �t.

�s �m� elj�v�n egy b�lpoklos, leborula el�tte, mondv�n: Uram, ha akarod,
megtiszt�thatsz engem.

�s kiny�jtv�n kez�t, megillet� �t J�zus, mondv�n: Akarom, tisztulj meg.
�s azonnal eltisztult annak pokloss�ga.

�s monda n�ki J�zus: Megl�sd, senkinek se sz�lj. Hanem eredj, + mutasd
meg magadat a papnak, �s vidd fel az aj�nd�kot, a melyet M�zes rendelt,
bizonys�gul n�kik.

Mikor pedig bem�ne J�zus Kapernaumba, egy sz�zados m�ne hozz�, k�rv�n
�t,

�s ezt mondv�n: Uram, az �n szolg�m otthon guta�t�tten fekszik, �s nagy
k�nokat szenved.

�s monda n�ki J�zus: Elmegyek �s meggy�gy�tom �t.

�s felelv�n a sz�zados, monda: Uram, nem vagyok m�lt�, hogy az �n
hajl�komban j�jj; hanem csak sz�lj egy sz�t, �s meggy�gyul az �n
szolg�m.

Mert �n is hatalmass�g al� vetett ember vagyok, �s vannak alattam
vit�zek; �s mondom egyiknek: Eredj el, �s elmegy; �s a m�siknak: J�szte,
�s elj� �s az �n szolg�mnak: Tedd ezt, �s megteszi.

J�zus pedig, a mikor ezt hall�, elcsod�lkoz�k, �s monda az �t
k�vet�knek: Bizony mondom n�ktek, m�g az Izr�elben sem tal�ltam ilyen
nagy hitet.

De mondom n�ktek, hogy sokan elj�nek napkeletr�l �s napnyugatr�l, �s
letelepednek + �brah�mmal, Izs�kkal �s J�k�bbal a mennyek orsz�g�ban:

Ez orsz�g fiai pedig kivettetnek a k�ls� s�t�ts�gre; holott l�szen s�r�s
�s fogaknak csikorgat�sa.

�s monda J�zus a sz�zadosnak: Eredj el, �s legyen n�ked a te hited
szerint. �s meggy�gyult annak szolg�ja abban az �r�ban.

�s bemenv�n J�zus a P�ter h�z�ba, l�t�, hogy annak napa fekszik �s
l�zas.

�s illet� annak kez�t, �s elhagyta �t a l�z; �s f�kele, �s szolg�la
n�kik.

Az est be�llt�val pedig viv�nek hozz� sok �rd�ng�st, �s egy sz�val ki�z�
a tiszt�talan lelkeket, �s meggy�gy�t vala minden beteget;

Hogy beteljesedj�k, a mit �sai�s pr�f�ta mondott, �gy sz�lv�n: � vette
el a mi er�tlens�g�nket, �s � hordozta a mi betegs�g�nket.

L�tv�n pedig J�zus a nagy sokas�got maga k�r�l, parancsol�, hogy
menjenek a t�ls� partra.

�s hozz�menv�n egy �r�stud�, monda n�ki: Mester, k�vetlek t�ged,
ak�rhova m�gy.

�s monda n�ki J�zus: A r�k�knak vagyon barlangjok �s az �gi madaraknak
f�szk�k; de az ember Fi�nak nincs hov� fej�t lehajtani.

Egy m�sik pedig az � tan�tv�nyai k�z�l monda n�ki: Uram, engedd meg
n�kem, hogy el�bb elmenjek �s eltemessem az �n aty�mat.

J�zus pedig monda n�ki: K�vess engem, �s hagyd, hogy a halottak temess�k
el az � halottaikat.

�s mikor a haj�ra sz�llt vala, k�vet�k �t az � tan�tv�nyai.

�s �m� nagy h�borg�s l�n a tengeren, annyira, hogy a haj�t elbor�tj�k
vala a hull�mok; � pedig aluszik vala.

�s az � tan�tv�nyai hozz�menv�n, felk�lt�k �t, mondv�n: Uram, ments meg
minket; mert elvesz�nk.

�s monda n�kik: Mit f�ltek, �h kicsinyhit�ek? Ekkor f�lkelv�n,
megdorg�l� a szeleket �s a tengert, �s l�n nagy csendess�g.

Az emberek pedig elcsod�lkoz�nak, mondv�n: Kicsoda ez, hogy mind a
szelek, mind a tenger engednek n�ki.

�s a mikor eljutott vala a t�ls� partra, a Gadar�nusok tartom�ny�ba, k�t
�rd�ng�s ment el�je, a s�rboltokb�l kij�v�n, igen kegyetlenek, annyira,
hogy senki sem mer vala elmenni azon az �ton.

�s �m� ki�lt�nak mondv�n: Mi k�z�nk te veled J�zus, Istennek fia? Az�rt
j�tt�l ide, hogy id� el�tt + meggy�t�rj minket?

T�l�k t�vol pedig egy nagy diszn�ny�j legel�szik vala.

Az �rd�g�k pedig k�rik vala �t mondv�n: Ha ki�zesz minket, engedd meg
n�k�nk, hogy ama diszn�ny�jba mehess�nk!

�s monda n�kik: Menjetek. Azok pedig kimenv�n, men�nek a diszn�ny�jba:
�s �m� az eg�sz diszn�ny�j a meredekr�l a tengerbe rohana, �s oda vesze
a v�zben.

A p�sztorok pedig elfut�nak, �s bemenv�n a v�rosba h�rr� ad�nak mindent,
azokat is, a mik az �rd�ng�s�kkel t�rt�ntek vala.

�s �m� az eg�sz v�ros kim�ne J�zus el�be; �s mihelyt megl�tt�k, k�r�k
�t, hogy t�vozz�k az � hat�rukb�l.