A pszichol�gia t�rt�neti �ttekint�se, helye a tudom�nyok rendszer�ben.

A pszichol�gia a lelki �lettel, a lelki jelens�gekkel foglalkoz� tudom�ny. Elnevez�se a g�r�g eredet� „pszich�”=szellem, �rtelem, l�lek jelent�s� �s a „logosz”=tan, ismeret jelent�s� szavakb�l sz�rmazik. A pszichol�gia mint tudom�ny a XIX. sz�zad v�g�n jelent meg. Wilhelm Wundt 1879-ben, a lipcsei egyetemen alap�totta meg a vil�g els� pszichol�giai laborat�riumot. A r�gi filoz�fusok eszm�ivel ma m�r a pszichol�gia foglalkozik.

Feladata:

-         felt�rja a lelki jelens�gek kiv�lt� okait, lefoly�suk t�rv�nyszer�s�geit �s hat�sukat az emberi cselekv�sre

-         vizsg�lj�k az egy�ni lelki megnyilv�nul�sok saj�tszer�s�geit, fejl�d�s�t, valamint a t�rsas helyzetben, csoportban lezajl� lelki t�rt�n�sek hat�smechanizmusait

-         kutatja a szem�lyis�g szervez�d�s�t, fejl�d�s�t, a viselked�s �ltal�nos �s egy�ni jellemz�it, ind�t�kait

Plat�n az embert els�sorban �szl�nynek tartotta, aki puszt�n �rtelm�vel, gondolkod�s�val k�pes felt�rni a v�gs� igazs�got �nmag�r�l �s a vil�gr�l �s hat�konyan ir�ny�thatja cselekv�s�t (idealizmus). Nem kell tanulnia, mert minden tud�sa, ismerete (ide�ja) vele sz�letett. Arisztotel�sz sz�ges ellent�tben abb�l indult ki, hogy az ember biol�giai l�ny, szerinte a l�lek a test egyik m�k�d�srendszere. E k�t n�zet vit�j�t egy francia gondolkod�, Descartes k�s�relte meg egyes�teni. Szerinte az ember tudatb�l �s testb�l �ll �s ezek f�ggetlen, de k�lcs�nhat�sban l�v� rendszerek. Az embert az �llatvil�gb�l pontosan a nem anyagi jelleg� tudata (lelke) k�l�n�ti el. Descartes az elvont t�preng�st, a k�telked� okoskod�st (spekul�ci�) helyezte el�t�rbe. A vele sz�letett ide�k gondolata adta meg a legnagyobb l�k�st, hogy a pszichol�gia lev�ljon a spekulat�v filoz�fi�r�l, d�nt� szerep ebben az angol empirista filoz�fi�nak jutott (Locke, Hume, Berkeley, Hartley, Mill). Filoz�fi�juk elfogadta a test-l�lek felfog�s�t, de elvetette a velesz�letett ide�kat (tabula rasa), minden tanul�s alapja (asszoci�ci� elve). A k�vetkez� t�rt�neti szakaszban a k�s�rletez�sre helyez�d�tt a hangs�ly → Helmholtz els�nek m�rte meg az ideginger�let terjed�si sebess�g�t, Fechner matematikai egyenlettel pr�b�lta meg kifejezni az �rzet nagys�g�t. Wilhelm Wundt 1879-ben a lipcsei egyetemen megalap�totta a vil�g els� pszichol�giai laborat�rium�t. → a tudat strukt�r�j�t, fel�p�t�s�t vagy a tudattartalmakat pr�b�lt�k meg elemezni (strukturalista program) → sikertelen, de hat�s�ra kett� v�lt a pszichol�gia: k�s�rleti �s empirikus

Ir�nyzatok: Amerik�ban funkcionalizmus, majd behaviorizmus (viselked�stan), N�metorsz�gban alakl�lektan.

Funkcionalizmus majd behaviorizmus →(evol�ci�s gondolatok {Darwin} �s egy gyakorlati filoz�fia {pragmatizmus} hat�s�ra):

-         l�nyeges k�rd�ss� az agy azon m�k�d�sei v�ltak, amelyek kiemelt�k az embert az �llatvil�gb�l

-         �llatok laborat�riumi tanulm�nyoz�sa

-         felvet�d�tt az egy�ni v�ltozatok megismer�s�nek k�rd�s�nek fontoss�ga

-         rohamosan bontakoztak ki a pszichol�gia alkalmazott �gazatai �s k�l�nb�z� laborat�riumok j�ttek l�tre → alkalmazkod� viselked�s tanulm�nyoz�s�ra

-         Amerik�ban Watson, Oroszorsz�gban Pavlov a ny�lelv�laszt�si reflex term�szet�vel foglalkozott → 1904-ben Nobel d�j

Gustav Jung:

-         m�s ir�nyba „ment”

-         extrovert�lt-introvert�lt t�pus (kifel�-befel� fordul�)

Ferenczi S�ndor:

-         analiz�ltatta mag�t Freud-dal

-         � is k�l�n utat v�lasztott → Budapesti iskola

-         ma is vannak k�vet�i

-         r�vid�tett ter�pia, f�kusz�lt ter�pia

-         a XX. sz�zad elej�re tehet�

-         az anya-gyerek kapcsolat jelent�s�ge

-         a gyermekkor megalapoz�sa a pszichol�gia fejl�d�snek

Alakl�lektan: (Wertheimer, K�hler, Koffka, Lewin):

-         a lelki folyamatok szervez�d�s�t kezdte hangs�lyozni

-         �lm�nyeink az ingerek mint�it�l, az �lm�ny szervez�d�s�t�l f�ggenek

-         r�mutattak az �szlel�s jelent�s�g�re

-         �rtelmezt�k a tanul�st, eml�kezetet, probl�mamegold�st

Pszichoanal�zis (l�lekelemz�s):

- Sigmund Freud b�csi ideggy�gy�sz dolgozta ki

- a sz�zad gondolkod�s�ra, a m�v�szetekre, a lelki betegs�gek gy�gy�t�s�ra

Freud a tudattalan felfedez�je. Alapvet� elk�pzel�se szerint a gyermekkor elfogadhatatlan (tiltott �s b�ntetett) v�gyai kiszorulnak a tudatb�l, de a tudattalan akt�v alkot�i lesznek �s ha nem is tudatos�tjuk azokat, hatnak r�nk. Bizonyos esetekben m�gis kifejez�d�sre juthatnak: �lom → �lomfejt�s, elsz�l�sok → freudi-elsz�l�s, elfelejt�sek → nem v�letlenek, m�v�szeti alkot�sok.

Humanisztikus pszichol�gia:

-         az ember szabadon megv�lasztott lehet�s�geinek kiteljesed�s�t hirdeti

-         A. Maslow az �nmegval�s�t�s fel� val� t�rekv�st tartotta a f� emberi motiv�ci�nak

-         C. Rogers gy�gy�t� munk�j�ban hangs�lyozta a meg�rt�st �s az emp�ti�t

-         jelent�s hat�ssal volt a sz�zad modern gondolkod�sra

Kognit�v n�z�pont:

-         el�t�rbe �ll�tja a megismer� embert

-         kezdem�nyez�je az emberi eml�kezetet tanulm�nyoz� S. Bartlett volt → r�mutatott, hogy elm�nk akt�van �rtelmezi a tapasztalatokat (s�m�k) → ir�ny�tj�k a gondolkod�st �s a cselekv�st

-         Jean Piaget sv�jci pszichol�gus felt�telezte, hogy a s�m�k v�ltoz�sa �ll az �rtelmi fejl�d�s k�z�ppontj�ban

-         J. Bruner a gondolkod�st vizsg�lta �s az �rzelmi jelent�st vizsg�l� kutat�soknak a kezdem�nyez�je

-         k�pvisel�i kezdt�k az emberi elm�t fokozatosan inform�ci�-feldolgoz� rendszerhez hasonl�tani