14. t�tel: Mit nevez�nk devi�ns viselked�snek? Mutassa be a devi�ns magatart�sform�k saj�toss�gait �s a kialakul�suk okaival foglalkoz� elm�leteket!

Devi�ns viselked�snek nevezz�k azt, mikor v.mely viselked�s elt�r az adott t�rs.-ban elfogadott norm�it�l. Az elfogadott norm�k t�rs.-k�nt �s korszakonk�nt elt�r�ek lehetnek, v�ltozhatnak. Negat�v �rt�ktartam� deviancia a b�n�z�s, az alkoholizmus, a k�b�t�szer-fogyaszt�s, a ment�lis betegs�gek, az �ngyilkoss�gok. Hordoz�i �nmaguknak �s k�rnye-zet�knek is k�rokat okoznak. Pozit�v �rt�ktartam� deviancia az, ha valaki �j kutat�sokat produk�l, �j vall�st teremt. Ellent�tben �llnak a kor felfog�s�val, ez�rt devi�nsak.

A devianci�val foglalkoz� leg�ltal�nosabb elm�leti k�rd�s, hogy milyen funkci�i �s diszfunk-ci�i vannak a devianci�nak a t�rs.-ban. Durkheim szerint a deviancia nem az adott viselked�s l�nyeg�b�l k�vetkezik, hanem az adott t�rs. �t�let�b�l, melyek t�rs.-k�nt �s korszakonk�nt elt�r�ek lehetnek. P�ld�ul a b�n�z�snek azt a t�rs. i haszn�t l�tja, hogy a b�n�z�k el�t�l�s�n kereszt�l szimbolikusan szil�rd�thatja saj�t viselked�si norm�it. Ha egy t�rsadalomban nem voln�nak devi�ns viselked�s� egy�nek, ott minden fejl�d�s le�llna.

A szoc.- nak k�l�nb�z� elm�letei vannak (kultur�lis elm�let, an�miaelm�let, min�s�t�si elm�-let), melyeknek k�z�s jellemz�i, hogy els�sorban nem az egy�n devi�ns viselked�s�nek okait kutatj�k, hanem a vis. t�rs.-i gyakoris�g�nak magyar�zat�t keresik, a t�rs.-ban gy�kerez� okokat k�v�nja felt�rni.

Els�sorban a b�n�z�s biol�giai elm�let�t vizsg�lt�k. Bizonyos kutat�k �sszef�gg�st l�ttak a koponyaforma �s a b�n�z�sre val� fog�konys�g k�z�tt. De kimutatt�k azt is, hogy egy bizonyos kromosz�makombin�ci� gyakrabban fordul el� a b�n�z�kn�l.

Az elmebetegs�gek kiv�lt� okaival kapcsolatban is gyakran vet�dnek fel �r�kl�d�ssel �s biol�giai eredet�kkel kapcsolatos elm�letek, de m�g nem siker�lt egyikre sem egy�rtelm� bizony�t�kot tal�lni.

Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai �s biol�giai elm�leteir�l is. Vannak ugyan bizonyos biol�giai jellemz�k, amelyek el�seg�tik az alkoholizmus kialakul�s�t, de ezek megl�zte nem jelent felt�tlen�l kialakul�st.

A pszichol�giai elm�letek vagy akut fesz�lts�ghelyzetekre, vagy az eg�sz szem�lyis�gfejl�-d�sre helyezik a hangs�lyt. A frusztr�ci�- agresszi� elm�let szerint a szem�lyi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�ben val� sikertelens�g, frusztr�ci� agressz�v viselked�st eredm�nyez. Az agresszi� ir�nyulhat m�s szem�lyek vagy �nmaguk ellen.

Okokk�nt, melyek a devi�ns viselked�s kialakul�s�hoz vezetnek, majdnem minden esetben felmer�l v.milyen akut fesz�lts�ghelyzet (elmag�nyosod�s- �ngyilkoss�g; ffi- n� kapcs. probl�m�i- alkoholizmus; iskolai- munkahelyi kudarcok- k�b�t�szer).

A pszichoanalitikus elm�letek a szem�lyis�gfejl�d�sben keresik a devi�ns magatart�sform�k kialakul�s�nak okait. P�ld�ul az or�lis fix�ci� (anyamellt�l val� f�gg�s) az alkoholizmus eset�ben, az �veg, az ital az anyamell, a tej p�tl�ka, r�szegen a gyermeki k�nyeztet�sben kell r�szes�teni �ket, vagy az alkoholizmus lehet lass� �ngyilkoss�g, melynek h�tter�ben a hal�lv�gy �ll.

L�tezik az �n. destrukt�v agresszivit�s elm�let. Erre m�lyl�lektani elemz�s� p�lda Hitler beteges vonz�d�sa a halottakhoz. Ezeknek az elm�leteknek a k�r�be tart. az a gondolat is, hogy l�tezi az �n. pszichopata szem�lyis�g, akikben nincsenek mor�lis, erk�lcsi g�tl�sok, egy�tt�rz�s, stb., ez�rt hajlamosak a m�sokkal szembeni agresszi�ra, a b�n�z�sre.

L�teznek olyan elgondol�sok is, melyek szerint bizonyos szem�lyis�gt�pusba tartoz� egy�nek hajlamosabbak bizonyos devi�ns viselked�sform�kra.

Vannak, akik a szocializ�ci� zavaraiban, hib�iban l�tj�k a devi�ns viselked�s kialakul�s�nak m�lyen fekv� ok�t. Eszerint az akut stresszhelyzet csak k�zvetlen kiv�lt�, meg kell keresni a m�lyebben fekv� okokat, melyek miatt a devi�ns viselked�st tanus�t� szem�ly nem k�pes elviselni a fesz�lts�get.

Eszerint koronk�nt, kult�r�nk�nt, t�rs.-k�nt v�ltozik az, hogy mit tartunk devi�ns viselked�snek. Pl. az �ngyilkoss�g eg�szen a k�zelm�ltig elfogadott szamur�j- erk�lcsnek sz�m�tott Jap�nban. Vagy ott, ahol �l, �rt�kelik a devi�ns magtar�sokat.

A szoc. klasszikus devianciaelm�letei az an�mia-elm�letek, melyek megmagyar�zz�k a makro.t�rs. Jellemz�ivel, strukt�r�j�val, ellentmond�saival a devi�ns viselked�s gyakoris�g�t, ill. a legk�vetkezetesebben alkalmazz�k azt a szeml�letet, hogy a devi�ns viselked�snek k�z�s gy�kereik vannak. Emile Durkheim az �ngyilkoss�g k�rd�s�t vizsg�lta Franciaorsz�g-ban. Elm�lete szerint a makro-szint �gy befoly�sol, hogy a nagy t�rsadalmi v�ltoz�sok id�sza-k�ban a r�gi �rt�k �s normarendszer felborul, az �j rendszer �rt�k �s normarendszere m�g nem szil�rdult meg, �s ilyenkor �rt�korient�ci�s zavarok keletkeznek. Ez az �llapot az an�mi�s �llapot, mikor a devi�ns viselked�si form�k feler�s�dnek.

Robert Merton: an�mia elm�let�t az amerikai t�rsadalomban vizsg�lta. Ott a c�l a meggazda-god�s, melyhez a leg�lis eszk�z�k�n kereszt�l (Tanul�s, Takar�koskod�s, munka), vagy nem leg�lis eszk�z�k�n kereszt�l (ad� eltitkol�sa, bankrabl�s, b�n�z�s) pr�b�lnak eljutni. Az alacsonyabb t�rsadalmi r�tegekben nagyobb az an�mi�s helyzet (vagyon elleni b�n�z� → az amerikai t�rsadalom c�lfait elfogadja, csak nem leg�lis eszk�z�ket alkalmaz, alkoholista, k�b�t�szer fogyaszt� neurotikusok lemondanak a c�lokr�l, �s az ahhoz vezet� �tr�l, a t�rsadalom perif�ri�j�ra ker�lnek).

Nem az a l�nyeg, hogy val�ban devi�ns-e, hanem hogy az adott hivatalos szervezet hogyan min�s�ti.

Felmer�l valamilyen t�rsadalmi jelens�g, amelynek megismer�se �s megmagyar�z�sa sz�ks�gesnek l�tszik.

Elm�leti hipot�ziseket fogalmaznak meg a vizsg�lni k�v�nt jelens�gr�l. Ehhez fel lehet haszn�lni a szociol�giai irodalomban tal�lhat� elm�leteket, �s �jabb elm�leteket is ki lehet dolgozni.

Vagyis m�rhet� form�ba fogalmazz�k meg az elm�leti k�rd�seket.

Adatokat gy�jt�nk a vizsg�lt jelens�gr�l k�l�nf�le m�dszerekkel, pl.: publik�lt statisztikai adatok m�sodelemz�s�vel, vagy dokumentumok, megfigyel�sek, esettanulm�ny, k�s�rlet, k�rd��v seg�ts�g�vel.

Elemezz�k a gy�jt�tt adatokat, ennek alapj�n k�vetkeztet�seket fogalmazunk meg arr�l, hogy a vizsg�lt jelens�gnek milyen jellemz�it mutattuk ki, �s hogy kiindul� elm�leti hipot�ziseink mennyire igazol�dtak be, vagy c�folt�k meg.

Tanulm�nyban vagy k�nyvekben k�zz�tessz�k a kutat�s eredm�nyeit. A pontos �s r�szletes publik�l�s elengedhetetlen�l fontos r�sze a kutat�snak.

A szociol�gia m�dszerei:

A legt�bb esetben nincs arra lehet�s�g, hogy a vizsg�lt szem�lyek teljes k�r�t, a teljes sokas�got megk�rdezz�k. Ekkor a megfelel�en kiv�lasztott minta eset�n el�g a teljes sokas�gnak egy kis r�sz�t megk�rdezni ahhoz, hogy meglehet�sen pontos adatokat kapjunk a teljes sokas�gr�l, pontosabban, hogy a minta alapj�n kapott eredm�nyeket viszonylag kis hibahat�rral kiterjeszthess�k, �ltal�nos�thass az eg�sz sokas�gra. Ezt reprezentat�v mint�nak nevezz�k -v�letlenszer�en v�lasztjuk ki a mint�t-.

A k�rd��ven szerepl� k�rd�snek k�t t�pus�t kell megk�l�nb�ztetni: a z�rt vagy struktur�lt illetve a nyitott vagy nem strukt�r�lt k�rd�seket.

Z�rt k�rd�s eset�n, a k�rd��ven mag�n szerepelnek a k�l�nb�z� v�laszlehet�s�gek, �gy a megk�rdezett szem�ly vagy a k�rdez� al�h�zza, vagy m�s m�don megjel�li a kiv�lasztott v�laszlehet�s�get.

Nyitott k�rd�s eset�n, a megk�rdezett szem�ly fogalmazza meg a v�lasz�t, azt vagy � vagy a k�rdez� �rja be a k�rd��vbe. A nyitott k�rd�sek el�nye, hogy sok olyan inform�ci�t adhatnak, amelyre a k�rd��v k�sz�t�s�n�l a kutat� nem is gondolt.

T�rt�nhet felkeres�ses �ton, vagy post�n k�ld�tt vagy m�sk�ppen �tadott k�rd��v, �gynevezett �nkit�lt�se �tj�n. A szem�lyes megk�rdez�s sokkal id�ig�nyesebb �s ez�rt k�lts�gesebb, de sokkal kisebb az adatszolg�ltat�s megtagad�s�nak �s a pontatlan kit�lt�snek a vesz�lye.

Speci�lis k�rd�sekkel lehet attit�d�ket m�rni. Erre �gynevezett sk�latechnik�kat haszn�lunk.

A begy�jt�tt inform�ci�kat a feldolgoz�s c�lj�ra sz�mmal ell�tott kateg�ri�kba csoportos�tjuk. Teh�t meghat�rozzuk, hogy a k�l�nf�le v�laszlehet�s�geket milyen f�bb t�pusokba soroljuk, �s ezeket a t�pusokat 0-9-ig terjed� k�dsz�mmal l�tjuk el.

Kis adatfelv�teleket egyszer�en k�dlapok alapj�n is fel lehet dolgozni.