19. t�tel: Mutassa be a gazdas�gszociol�gia alapvet� k�rd�seit!

Pol�nyi: „A gazdas�got a t�rsadalom eg�sz�vel kel vizsg�lni.”

Minden t�rsadalom �let�nek egyik legfontosabb ter�lete a gazd�lkod�s. A t�rsadalom tagjainak sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�t szolg�l� javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�sa. A gazdas�gszociol�gia nem fejlett. A szociol�gia kialakul�sa el�tt kb. 100 �vvel �n�ll� tudom�ny j�tt l�tre, mely a gazd�lkod�st vizsg�lta, ez a k�zgazdas�gtan.

A gazdas�gszociol�gia a gazdas�g eg�sz�t vizsg�lja, k�l�n�s figyelemmel az els�, vagyis hivatalos gazdas�gra, �s az ezek mellett m�k�d�kre.

Inform�lis: nem jelenik meg a nemzeti j�vedelemsz�m�t�sokban, de n�veli a t�rsadalom j�l�t�t (pl: h�zt�ji mez.gazd.i term�kek, kis jav�t�si munk�k, stb.)

M�sodik gazdas�g: 1980- as �vekben vezett�k be Mo-n, leg�lis mell�kj�vedelem- kieg�sz�t�s, mely n�veli a t�rsadalom j�l�t�t

Sz�rkegazdas�g:

Nem tiltott gazdas�gi tev�kenys�g, de az SZJA-t nem fizetik, �gy a nemzeti j�vedelemb�l kimarad.

Feketegazdas�g:

J�l�tet nem n�veli, illeg�lis, b�n�z�s jelleg�.

A gazdas�g r�sz�zleteivel foglalkoz� szociol�gi�k:

Szervezet:

Konkr�t c�l megval�s�t�s�ra hozz�k l�tre, strukt�r�ja van, tagjai tev�kenys�g�t szab�lyozza. Kialakul a feladatmegoszt�s, hierarchikus viszony. Form�lis.

Inform�lis:

�ratlan szab�lyok ir�ny�tj�k.

Int�zm�ny:

Emberi tervek bizonyos ter�leteire vonatkoz� norm�k �s �rt�kek egy�ttese.

A t�rsadalomra jellemz� szervezetek hierarchikusak.

B�rokr�cia:

�gyint�z�s meghat�rozott szab�lyok szerint.

Az 1980-as �vekben v�gzett kimutat�sok azt mutatt�k ki, hogy a v�llalatok a gazd.i mechanizmus reformja ut�n se nem a k�zponti tervez�s elvei, se nem a piac logik�ja szerint m�k�dtek.

Kornai J�nos „puha k�lts�gvet�s” elve: a szocializmusban a v�llalatok felhaszn�lhat� p�nz mennyis�ge, k�lts�gvet�se „puha”, a v�llalatoknak nincs korl�t szabva a kiad�sokra, mert minden esetben tudtak p�tl�lagos er�forr�sokat kialkudni az �llamt�l. Ez�rt a v�llalati vezet�s f� c�lja a korm�nyzattal szembeni el�ny�s alkupoz�ci�.

Az 1960- as �vek v�g�re olyan nagyv�llalatok j�ttek l�tre, amelyek hatalmi poz�ci�juk k�vet-kezt�ben k�pesek voltak a gazdas�g t�bbi ter�let�r�l a maguk sz�m�ra j�vedelmet elsz�vni.

A magyar gazd.szoc. figyelm�t egyre nagyobb m�rt�kben keltette fel a t�g �rtelemben vett m�sodlagos gazdas�g, vagyis a szocialista gazdas�g mellett m�k�d� �s egyre er�s�d� f�lig- meddig mag�njelleg� �s piaci elvek szerint m�k�d� gazdas�g, amely el�sz�r a mez.gazd.-ban alakult ki. A szocialista gazdas�g az 1980- as �vekt�l egyenesen �szt�n�zte – az ekkor m�r t�bb �gazatban is m�k�d�- m�sodlagos gazdas�gi �gazat er�s�d�s�t, mert ett�l v�rt�k a v�ls�g enyh�t�s�t. A ’80- as �vek m�sodik fel�re a nemzeti j�vedelem egy�t�d�t m�r a szocialista szektoron k�v�l k�pz�d�tt.

A v�llalati gazdas�gi munkak�z�ss�gek kialakul�sa szint�n a ’80- as �vek m�sodik fel�re esett, azzal a val�s �s h�ts� sz�nd�kkal, hogy egyr�szt seg�ts�k a v�llalatok alkalmazkod�s�t a piaci viszonyokhoz, kieg�sz�t� j�vedelmet biztos�tson a munkav�llal�knak. Ez viszont fokozta a munk�ss�gon bel�li differenci�l�d�st, mert a j� poz�ci�ban l�v� munk�sok, akik a v�llalt m�helyeiben �s eszk�zeivel plusz munk�t v�gzett, jobb helyzetbe ker�ltek.

A privatiz�ci�val minden megv�ltozott. Nem tiszt�n mag�ntulajdonban l�v� v�llalatok j�ttek l�tre, hanem olyanok, amelyekben �llami �s mag�ntulajdon egyar�nt szerepet j�tszott. Az �les elk�l�n�t�s neh�zkess� v�lt.

Az �j gazdas�gi elit, a kr�m egy 1993- as felm�r�s szerint azokb�l a menedzserekb�l ker�lt ki, akik a szocialista rendszerben is gazdas�gi k�z�p- �s fels�vezet� volt, �s az �j rendszerben is meg�rizt�k vezet� szerep�ket. F�leg a fiatalabb ffi nemzed�k, k�z�l�k is a szakmunk�sok �reztek kedvet a v�llalkoz�sok elind�t�s�hoz, de a v�llalkoz� kedv ellanyhult.

A munkan�lk�lis�g. A munkan�lk�lis�g defini�l�sa sokf�lek�ppen t�rt�nik. Nemzetk�zi def. szerint az sz�m�t munkan�lk�linek, aki az el�z� h�napban akt�v munkakeres�s mellett sem tudott egyetlen �r�t sem akt�v keres� tev�kenys�ggel t�lteni. Mo.-n ez enyh�bb krit�riumokkal azt jelenti, hogy aki az el�z� h�napban 15 napot, vagy ann�l kevesebbet t�lt�tt munk�val �s azt �ll�totta, hogy akt�van munk�t keresett. Az 1992- es �vben �rte el cs�cspontj�t, majd lass� cs�kken�snek indult. A munkan�lk�liek ar�nya a n�k, a roma etnikum, az alacsony iskolai v�gzetts�g�ek, bizonyos megy�kben magas, vagy kiugr�an magasabb az orsz�gos �tlaghoz k�pest.

Az �llam Max Weber def. szerint az a politikai int�zm�ny, amely egy pontosan k�r�lhat�rolt ter�leten egyed�l alkalmazhat k�nyszert. A korm�nyzat azokb�l az egy�nekb�l �ll, akiknek joguk van �llami hivataluk folyt�n er�szakot alkalmazni.

A politika a t�rs. tagjainak �s csop.-nak arra ir�nyul� tev�kenys�ge, hogy az �llami d�nt�sek meghozatal�ra feljogos�t� poz�ci�ba jussanak, ezeket a poz�ci�kat megtarts�k. A t�rs.-i �letben egy elk�l�n�lt ter�let, ahol a t�rsadalom m�k�d�s�t szolg�l� d�nt�seket hozz�k, a d�nt�sek v�grehat�s�t biztos�tj�k, �s sz�ks�g eset�n kik�nyszer�tik. Minden t�rsa-dalmon bel�l vannak politikai int�zm�nyek, amelyeknek keretei k�z�tt a d�nt�seket hozz�k �s v�grehajtj�k. A t�rsadalom �let�nek ezzel a ter�let�vel, ezekkel az int�zm�nyekkel foglalkozik a politikai szociol�gia. Politikai szociol�gia a politikai �letben megnyilv�nul� t�rv�nysz�r�s�gek, a politika t�rsadalmi h�ttere, �sszef�gg�se a t�rsadalmi szerkezettel, folyamatokkal, empirikus adatgy�jt�sek alapj�n pr�b�lja a politikai �let esem�ny�it magyar�zni. K�t rokontudom�nya a politikai t�rt�net�r�s �s a politol�gia.

K�zponti fogalma a hatalom: olyan viszony, amelynek keret�ben a birtokl� szem�lynek m�dja van arra, hogy a hatalm�nak al�vetett szem�lyeket r�b�rja, hogy a sz�nd�kainak megfelel�en viselkedjenek, ak�r egyet�rtenek, ak�r nem. K�nyszerrel is v�ghezviszi sz�nd�k�t.

Legitim hatalom vagy uralom: ha az al�rendeltek elfogadj�k, hogy a sz�nd�kot szolg�lni kell, v�gre kell hajtani a hatalmat birtokl� utas�t�sait

Weber a legitim hatalomnak 3 t�pus�t k�l�nb�zteti meg:

Demokr�ci�r�l akkor besz�l�nk (Popper), ha az �llampolg�rok er�szak n�lk�l lev�lthatj�k kicser�lhetik az uralmon l�v�ket, ha a t�bbs�g nincs vel�k megel�gedve, ahol meghat�rozott id�nk�nt olyan parlament�lis v�laszt�sokra ker�l sor, ahol t�bb p�rt is indulhat, �s ahol a v�laszt�son a legt�bb szavazatot kap� p�rt vagy koal�ci� korm�nyt alak�t. Akkor szil�rd a demokr�cia, ha m�r k�t alkalommal ker�lt sor v�laszt�s k�vetkezt�ben korm�nyv�laszt�sra, �s az ellenz�k korm�nyt alak�t. A demokr�ci�nak k�t fajt�j�t k�l�nb�ztetik meg els�sorban, a k�zvetlen �s a k�pviseleti demokr�ci�t.

A politikai rendszerek k�t sz�ls�s�ges t�pusa a demokratizmus �s a totalitarizmus.

Totalit�riusnak �s az �llampolg�rok mag�n�let�be is belesz�l.

Autoritari�nus: nevezz�k azt a diktat�rikus politikai rendszert, amely nem t�ri a ny�lt politikai ellenz�ki tev�kenys�get, de �llampolg�rainak mag�n�let�be �s gondolkod�s�ba val� beavatkoz�st t�bb�- kev�sb� ker�li (K�d�r rendszer 1963-t�l)

P�rtnak nevezz�k az olyan szervezett csoportokat, amelyeknek kifejezett c�ljuk a politikai hatalomra jut�s ill. megtart�s.

Nyom�st kifejt� csop.-nak nevezik az olyan szervezett csoportokat, amelyeknek c�lja a nem politikai jelleg� hatalomra jut�s, hanem a politikai d�nt�sek befoly�sol�sa a saj�t �rdekeiknek megfelel�en.

A mozgalom kev�sb� szervezett t�rsul�s, amelynek megsz�let�se nem v.mi r�szcsoport �rdeke, hanem a t�rs. v.milyen s�lyosnak tartott probl�m�j�nak felismer�se �s ennek az orvosl�s�ra val� t�rekv�s.

J�l�ti �llamnak nevezz�k az olyan �llamot, amely a j�l�ti juttat�sok sz�les k�r�t biztos�tja �llampolg�rai sz�m�ra, vagyis messzemen�en gondoskodik polg�rai j�l�t�r�l.

(Nemzetk�zi tendenci�k: demokratikus orsz�gok sz�m�nak n�veked�se. Jellemz� a r�gebb �ta demokratikus �llamokban az �rdekl�d�s a politikai k�rd�sek ir�nt cs�kken. V�laszt�son val� r�szv�teli ar�ny cs�kken, hagyom�nyos politikai p�rtok t�mogat�sa cs�kken.

Magyarorsz�gon: a szocialista id�szakban a politikai viszonyok vizsg�lata tilos volt.

Rendszerv�ltoz�s: 1988-ban megk�rdezettek nagy r�sze gy�keres gazdas�gi, politikai �s szoci�lpolitikai v�ltoz�sokat l�tott sz�ks�gesnek.

S.M. Lipset 1960-ban megjelent k�nyve �ta �lland�an foglalkoztatja a szociol�gusokat az a k�rd�s, hogy a gazdas�gi fejletts�g �s a demokratikus politikai rendszer k�z�tt van-e kapcsolat, �s ha van milyen szoros. V�rhat�-e, hogy a gazdas�gi fejletts�g magasabb szintj�n demokr�ci�v� alakul �t a totalit�ri�nus ill. az Autorit�rius rendszer. Sz�ks�ges-e a piacgazdas�g m�k�d�s�hez a demokr�cia, ill. sz�ks�ges-e a demokr�ci�hoz a piacgazdas�g. Van-e �ltal�nos_ tendencia, a demokr�cia �s a piacgazdas�g ir�ny�ban.)